Hosszú Zoltán színész, színházi rendező 1897. október 14-én született Kálnokon, értelmiségi családban (az édesapja iskolaigazgató volt). Az első világháborúban frontszolgálatot teljesített, 1919-ben a székely hadosztály tagjaként harcolt. Szegeden és Kolozsvárott járt egyetemre, jogászként végzett. A 20-as évek elején pénzügyi fogalmazóként dolgozott Budapesten, de rövidesen inkább színésznek állt. Az Országos Színészegyesület iskolájába... Több
Hosszú Zoltán színész, színházi rendező 1897. október 14-én született Kálnokon, értelmiségi családban (az édesapja iskolaigazgató volt). Az első világháborúban frontszolgálatot teljesített, 1919-ben a székely hadosztály tagjaként harcolt. Szegeden és Kolozsvárott járt egyetemre, jogászként végzett. A 20-as évek elején pénzügyi fogalmazóként dolgozott Budapesten, de rövidesen inkább színésznek állt. Az Országos Színészegyesület iskolájába járt, amelyet 1925-ben végzett el.
A Forgács Rózsi-féle Kamaraszínházhoz szerződött, majd a Nemzeti Színház társulatának lett a tagja. A 30-as évek végén a Belvárosi Színházban rendezett több darabot. A 30-as évek közepétől filmezett, a Szent Péter esernyőjében (1935) kapta az első szerepét. Általában egyszerű figurákat (inas, komornyik, kocsmáros, fakereskedő) formált meg, a 40-es évek elején több ízben játszott apaszerepeket is. Utoljára 1944-ben állt kamerák elé (A két Bajthay).
1943-ban saját filmgyártó vállalatot létesített. 1928-ban Farkas–Ratkó-díjat kapott. 1932-ben és 1934-ben két kötete is megjelent. 1944-ben a magyarországi harcok során eltűnt, voltak, akik szerint az 50-es években itthon tartózkodott. A háború után a háborús bűnösök listájára is felkerült.
(Filmbarbár)