Teljes nevén Kodály Zoltán Vilmos. Születési helye Kecskemét. 1882. december 16-án látra meg a napvilágot. Háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós,, népzenekutató zeneoktató, az MTA tagja. Kodály Zoltán mondhatni zenész családba született: Édesapja Kodály Frigyes, a kecskeméti vasútállomás pénztárnokaként dolgozott.
Édesanyja Jalovetzky Paulina, vendéglős lánya volt. Édesanyja zongorán játszott és énekelt, édesapja... Több
Teljes nevén Kodály Zoltán Vilmos. Születési helye Kecskemét. 1882. december 16-án látra meg a napvilágot. Háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós,, népzenekutató zeneoktató, az MTA tagja. Kodály Zoltán mondhatni zenész családba született: Édesapja Kodály Frigyes, a kecskeméti vasútállomás pénztárnokaként dolgozott.
Édesanyja Jalovetzky Paulina, vendéglős lánya volt. Édesanyja zongorán játszott és énekelt, édesapja hegedűlt.Miután színjelesre érettségizett Budapestre került, ahol felvették a Magyar Királyi Tudományegyetem magyar–német szakára. Ez mellett zenei tanulmányokat is folytatott. Zenei tanára Koessler János volt.
Önkénteskémt beiratkozott újra a Zeneakadémiára, ahol magyar népdal strófaszerkezetéről írta disszertációját 1906-ban. Ezek után elhatározta, hogy népzenét fog kutatni, és az egyik ilyen vándorlása során találkozott Bartók Bélával ,akivel örök barátra leltek egymásban.
1910. március 17-én, első szerzői estjén, instrumentális darabokkal állt a nagyközönség elé. Augusztus 3-án feleségül vette Sándor (Schlesinger) Emmát.1909-1920 között kamaradarabokat,zongoradarabokat írt. Az első világháború kitörése miatt néldalgyűjtése abbamaradt.
1923-ban k a Pest, Budaés Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára megírta a Psalmus Hungaricust. Ezzel Magyarország vezető zeneszerzőjévé vált. Munkásságát 1930-ban Corvin-koszorú kitüntetéssel jutalmazták. Ezek után főleg vokális zenével foglalkozott, illetve azzal, hogy tudja a népdalokat mindenhova eljuttatni (pl: színpadokra is).
Felesége halála után újabb házasságot kötött a 19 éves Péczely Saroltával, december 18-án. A második világháború alatt számos szerepet vállalt a rendért, pl: kinevezték a Zeneművészeti Főiskola igazgatósági tanácsának elnökévé. Számos külföldi zenepedagógiai konferencián vett részt, és nemzetközi kitüntetésekben is részesült. Míg végül Kodály Zoltán 1967. március 6-án, szívrohamban halálozott el Budapesten.
(Norbi)