Elkötelezett Akshay Kumar rajongó vagyok, ezért nyugodtan kijelenthetem, hogy ebben a filmben ritka pocsékul néz ki. Rettenetes a sérója, borzalmas az öltözete, és minden éve duplán látszik az arcán. Viszont ez a film nem is a sármos mosolyáról szól. A felesége, Twinkle könyvén alapul, amit egy létező aktivistáról írt, aki harcot kezdett az India elmaradott részein addig elfogadott, minden higiéniát mellőző, a nők egészségét veszélyeztető szokások ellen. Egy egyszerű gép volt az eszköze, amivel olcsón gyártott megfizethető betéteket. És mekkora csatát kellett vívnia még magukkal a nőkkel is, akik illetlennek, és szégyellni valónak tekintették egy férfi figyelmét ezekben a dolgokban.
A történetünkben Lakshmi (Akshay) gyönyörű fiatal felesége iránti érzett szerelme okán figyel fel arra, hogy az imádott asszonya milyen veszélyeknek teszi ki magát a havonta ismétlődő egészségtelen szokásokkal. És Gayatri (Radhika Apte) egyáltalán nem örül ennek. Tulajdonképpen a néző sem egy darabig. Lakshmi a megoldást keresve egymás után zúdítja saját fejére a bajt, kínosabbnál kínosabb helyzetekbe kerül, igazából én magam is feszengtem néha a filmet nézve. Pedig innen Európából nézve egészen barbárnak tűnik egy-két szokás. Hogy például havonta 5 napra ki van zárva a nő az otthonából, aminek persze a látott megoldások után van ésszerű magyarázata. Más kérdés, hogy a meghatározhatatlan korú Lakshmi az esküvője előtt hogy nem vett észre semmit ezekből? Nyilván az anyja is eltűnt havonta öt napra a házból gyerekkorában. Tehát, miután a falu és a felesége összes haragja a fejére zúdul, világgá megy, és eszelősen nekilát megoldást keresni a problémára, amiben segít neki a sajátságosan működő józan logikája és a vakszerencse, ami az útjába hozza Parit (Sonam Kapoor), a szintén gyönyörű, jó kapcsolatokkal rendelkező, modern gondolkodású, felvilágosult fiatal lányt. Pari felismeri a férfiben a kincset, és mellé áll.
Innen már mindent ki lehet találni. Azt meg nem árulom el, hogy melyik szerelmes nő mellett köt ki a végén. Mindazonáltal le a kalappal Akshay előtt, hogy a nem "szalonképes" témákat ilyen bátran felvállalja. Mint legutóbb a WC problémát. Nyilván volt mellé némi állami jószolgálati támogatás is, de alaposan megcibálta a saját hősszerelmes-akcióhős nimbuszát. Persze nem féltem, mostanában elég jól válogat szerepeket. Fogjuk még látni verekedni.
77 Pad Man (2018)
Életrajzi jellegű film Tamil Nadi híres aktivistájáról Arunachalam Muruganantham (Arunácsalam Muruganantham), aki azon fáradozott, hogy tisztasági törlőkendőket és női... több»
