Bay után szép az élet

2023.06.11 19:33 Zsolt Szabó Olvasottság: 133x

2

Űrdongóval az élen a Paramount 2018-ban új életet lehelt a Transformers franchise-ba, ráadásul nem is rosszul: az a film ízig-vérig hű volt a képregényes változathoz, teljesen meg voltam elégedve vele. Most ezt a filmet is nagyon vártam, mivel kíváncsi voltam, hogy a Fenevadak korát is ennyire hűen sikerült-e adaptálni. Néhány kivételes esetben egészen „hűséges” adaptációról beszélhetünk, azon kívül szinte tökéletesnek is mondható.

Aki olvasott, illetve most is olvas Transformerst, azok a film végén szó szerint megnyalhatták mind a tíz ujjukat, mivel jól sikerült adaptálni egy igen nehéz képregényfolyamot, a főszerepben Unicronnal, aki egy bolygózabáló fenevad, aki csatlósával, Ostorral intézi a piszkos ügyeit. Ez ismerős lehet a Marvel képregényekből is, gondoljunk csak az Ezüst Utazó esetére, így nem egyedi esetről beszélünk. A gépeket is hűen hozták össze és létre, a négy fajt is jól ábrázolták, egy-két apró változtatással fűszerezve, így adaptálás téren első osztályú, kifinomult munkát láthattunk a képernyőn. A filmet az a Steven Caple Jr. rendezte, aki a Creed II. munkálataiért is felelt anno. Így azért nem mondható, hogy zöld fülű lenne a szakmában. Továbbá Bay produceri cége is részt vett a fejlesztésben, de ennyi volt az ő része, aktívan nem vett részt a gyártásban, ami jót tett a franchise alakulásának. Mivel kevesebb az akció, követhetőbb jelenetek voltak benne, és kimunkáltak voltak, több volt a történeti szál. Jó, az Indiana Jones-részt kihagyhatták volna, de egy film se tökéletes, így ez sem. A történet folyamja jó volt, igaz, számomra sajnos hiányzott belőle az Űrdongó film igazi folytatása, mert ez nagy léptékű lett ahhoz képest, és nem folytatta azt a történetet, hanem rögtön a közepébe vágott: feltűnt gyorsan Optimus is, sőt két Optimus is. Nem maradtunk azért dráma nélkül, igaz, az igazi dráma elmaradt, pedig úgy gondolom, a franchise-ra ráférne. Az új arcok jól beváltak, képregény-hűek voltak – itt most a négy faj formereire gondolok –, és alakváltásuk láttán fel lehetett szisszenni párszor, például amikor a Maximalok alakot váltottak, minden képregényszerelmes felragyogott a vászon előtt. Igen, nem tehetek róla, de képregényfanként követve a Transformers vonulatot, ilyen szemmel is néztem a filmet, nem a fantasy, sci-fi vagy akció vonulatot, hanem azt, hogyan sikerült adaptálni, mert egy ilyen filmben ez a lényeg. A baráti körömbe is van(nak) Transformers-képregény fan(ok), és ők a vetítés után elégedetten jöttek ki a moziteremből. Így én teljesen meg voltam elégedve vele, a történetvezetés az elején feszes volt, sok történéssel, gyorsan bevezették a fajokat a filmbe, pörgős akciókkal. Nem Bay-féle pufogtatások voltak csak benne, igaz, azokat a filmeket a kimunkált akciók miatt szerettem, de ott nem voltak hűen ábrázolva a képregények. A két emberi szereplő, ahogy az eddig Transformers-filmekben, most sem tudom, miért voltak ott. Anthony Ramosnak például meglepően nagy szerep jutott (a film végén természetesen rájöttünk, hogy miért is) ebben a filmben. Ami néha megmosolyogtatott, hogy egy ennyire kis ember akár Ostorral szemben is megállja a helyét, pedig előtte az Autobotok és a Maximal fajok sem bírtak vele, de igen, mindenen nem akadunk fenn, de számomra lényeges volt eme tény és ellentét is. Ezért is írtam, hogy azért a történet nem volt egy atomfizika óra, egyszerűen felépített 1x1 volt. A kedvenc akciójelenetem a perui autóúti üldözés volt; cikis jelenet volt, mikor egy ember megfog egy Optimus Prime nagyságú gépet, és erőből visszahúzza. Mindig vannak cikis jelenetek filmekben. A '90-es évek hangulatát jól visszaadták, míg kellett, míg láthattuk. A zenei aláfestés tökéletes volt, sava-borsa volt a filmnek. Persze volt eposzi jelenet is számunkra, de azért minden poént nem lövünk le, a lényeg, hogy nézzétek meg a filmet, mert érdemes szerintem. Én a bemutatása óta többször is megnéztem, és csak egyre jobban tetszett. A Transformers: A fenevadak korával a mozi látogatói megragadó akcióhoz és látványhoz fognak jutni. A 90-es évek világjáró kalandjaira viszi a közönséget az Autobotokkal, és bemutat egy teljesen új frakcióját – a Maximalokat –, hogy szövetségesként csatlakozzanak hozzájuk a Földért folyó harcban. Az értékelésem egyértelműen egy erős 8/10/.