Idegen emlékek

2023.09.18 22:08 Kóborló Olvasottság: <100x

1

Egy filmes ismerősöm hívta fel a figyelmemet Justin Dix első rendezői munkájára, a 2012-es Crawlspace-re (vagy ahogy még talán halhattunk a filmet, a Szervizalagútra). Mielőtt még elkezdtem volna nézni a filmet, máris két bizakodásra okot adó dolgot fel is fedeztem eme produkciónál. Az egyik, hogy Ausztráliából származik (egyszerűen valamilyen okból kifolyólag igencsak közel állnak eme nemzet filmtermései a szívemhez), míg a másik dolog, ami felkeltette a figyelmemet a filmmel kapcsolatban, az IFC Films logó az elején. Nos nem azt állítom, hogy nem csalódtam volna már sajnos eme stúdió egyes filmjeiben, de valahogy sokkal több pozitív filmes élményben részesítettek ezidáig, mint negatívban. Szóval biztatóak voltak az előjelem, na de nézzük, hogy mit is kap majd a néző a Crawlspace című alkotásnak a közel másfél órája alatt.

Véleményemet azzal kezdeném, hogy a Crawlspace egy független filmes stúdió alacsony költségvetéséből összehozott akció-sc-fi-horrorja lenne. Nos, nem minden esetlen túl bizalomkeltő az a dolog, ha egy efféle filmes műfajok egyvelegeként napvilágot látott alkotásra kevés pénz áll rendelkezésére a stábnak, ugyanis egy jó sci-fi szinte megköveteli a jó látványvilágot (persze lehetnek ez alól kivételek, de ott a történetnek kell elég ütősnek lennie). Továbbá az akciófilmek esetében is szinte már elvárjuk az elfogadható látványvilágot (mondjuk én személy szerint csak örülni tudom annak, ha nem kapok majd rengeteg CGI technológiával létrehozott jelenet özönét az adott film alatt). Továbbá ha egy szimpla horrorfilmet bekategóriáznak még az akció és a sci-fi műfajába, akkor máris magasabban van a kíváncsiságom vele kapcsolatban, hisz eme műfaji kombinációból vagy egy nagyon látványos alkotást hoznak össze (lásd például a 2005-ös Doom című filmet, ami bár pokoli látványos volt, de nekem a látványvilága már túl mesterkéltre sikeredett, így pedig elveszik az a hangulat, amit elvártam volna tőle), vagy egy kevésbé látványos, de egy kimondottan nem tucat történetű produkció készül belőle. Nos a Crawlspace az utóbbi kategóriába tartozik nálam.

Ugyanis egyáltalán nem számítottam egy efféle csavaros és sok esetben elgondolkodtató történetre, főleg a film első 20-30 perce után. Sőt akár azt is mondhatnám a film első fél órájáról, hogy néhol érződik is rajta egyfajta B filmes hatás, hisz az akciójelenetek egyáltalán nincsenek szépen kidolgozva, a karaktereikre egyértelműen a tucat jelző jut elsőként az szembe, továbbá annyira pörgősre vették ezt a bizonyos első fél órát, hogy csak kapkodtam a fejemet, hogy néhol fel tudjak vélni egy-két információmorzsát arról, hogy akkor mit is láttok éppen. Na mármost eme első fél órája a filmnek, annak minden elemével finoman szólva sem volt túl bizalomgerjesztő számomra, de úgy voltam vele, hogy na puff neki, csak egy újabb rossz filmhez van szerencsém. Aztán jött a meglepetés!

Nem azt mondom, hogy a film első fél órája után minden fentebb említett negatívum semmisé válik, de végre kaptam információkat arról, hogy mi is történik a képernyőn. Ergo megismertetik a készítők a történetnek a lényegi részét, de mindezt tették úgy, hogy folyamatosan adagolták az apróbb történeti elemet, de még így is erőteljesen éreztetik mindeközben azt is, hogy a film egy jókora csavar felé tart. Ráadásul a tucatkarakterek karakterekké alakulnak, és már csak azt vettem észre, hogy egyre jobban érdekel, hogy melyik szereplővel mi is történik majd a hátralévő játékidőben. Tehát a film igencsak szépen korrigálja az első fél órájának a gyermekbetegségeit, és mindezt jómagam kimondottan nagyra is értékeltem benne, hisz így már látható, hogy megvolt a kellő odafigyelés az elkészítésére.

Számomra az egyedüli kisebb negatívum a filmben, hogy kevésbé tudták kihasználni a történet helyszínében rejlő bezártságérzetet, továbbá a horror mint műfaj sok esetben némileg a háttérbe is szorul itt, de mindezektől függetlenül szerintem még így is bőven a négy csillagos tartományba sorolnám jelen filmünket.