2026.08.10 23:44 alexa84 Olvasottság: <100x
0

A bennünk rejlő állat

Amíg néztem, abszolút lekötött, mert gőzöm sem volt, hová fog kilyukadni a történet. Elvárásaimhoz képest viszont egyrészt csalódás, mert nagyon sehová se lyukadt ki, másrészt megnyugtató, hogy nem lett belőle vérfagyasztó horror, a felénél ugyanis voltak jelek, amik abba az irányba mutattak. Így utólag úgy érzem, nem igazán gondolták át ezt az egészet, és nem igazán volt világos, mi volt a célja ennek a filmnek.

Nehéz volt azonosulni a főszereplő anyukával több okból is. Egyrészt mert olyan semmilyen ember volt (más ezt úgy fogalmazná meg, hogy kidolgozatlan volt a karaktere). Másrészt mert semmire sem adott adekvát reakciót. Mérges volt, de nem mutatta. Ki szeretett volna törni, de nem tette. Idegesítette őt az elaludni nem akaró gyerek, de nem vágta nyakon. Utálta a saját macskájukat, de nem örvendezett, mikor kinyírta. Nem lepődött meg, hogy farka nőtt meg nyolc mellbimbója lett (mondjuk ez utóbbin még a férje sem). Valahogy nem álltak össze logikussá ezek a dolgok.

A bennünk rejlő állat

Ahogyan innen, a való életből tekintve az sem életszerű, hogy egyszer sem mondta el a férjének, mi zavarja, majd amikor megtette, egyből szét is mentek. Abszolút támogatom a nők egyenjogúságát és szabadságát, de ma már ezzel a rengeteg válással átestünk a ló túlsó oldalára. Ráadásul a legtöbb esetben semmi nem oldódik meg egy válással, hiszen a nőre utána még sokkal nagyobb teher hárul. Vagy belátható időn belül talál magának egy újabb pasit, akivel ugyanazokat a problémákat fogja átélni elég hamar. Szóval először talán meg kellene tenni mindent, hogy az eredeti házasság/kapcsolat működjön, nem szétmenni az első problémánál.

Igen, nem hogy nem könnyű a házasság, hanem rohadt nehéz. Ahogyan a gyereknevelés is, ami egy életed végéig tartó felelősség, bűntudat, nehézségek sora (és ebből a kisgyerekkor még a legrózsaszínebb időszak), de ugyanez elmondható az egész életről is. Sajnos mind tele van nehézségekkel, igazságtalansággal. És nem tudunk mind elől elfutni. Nem is ez a cél. A nehézségek formálnak, nemesítenek, érlelnek bennünket. Erősítenek és bölcsebbé tesznek. A problémák mini tisztítótüzek, amiken kötelező átvergődni. Ha kikerülöd vagy hátat fordítasz, majd kapsz másikat, talán még keményebbet.

Talán ez volt a legzavaróbb a filmben, ha a sztoriját nézzük. Szóval még egyszer: nem, nem lépünk ki a házasságból, kapcsolatból, ha adódik egy kis gond, hanem megpróbáljuk megoldani. Pláne ha már gyerekünk is van, mert ott már rohadtul félre kell tenni a saját önzésünket.

Egy-két érdekes gondolat azért elhangzott benne, számomra megerősítő és inspiráló volt az, amikor azt mondta benne a főszereplő, hogy istennők vagyunk, mert képesek vagyunk életet teremteni, csontokat növesztünk magunkban.

És érdekes volt a vadság, az állatiasság megélése is, ösztönlényünk felszabadítása így szimbolikusan. Az ötlet jó volt, de nem igazán sikerült élni vele. Kár érte. Meg a macskáért is.

dráma | fantasy | horror | szatíra | vígjáték

Egy művészből lett anya a kisfia körüli mindennapi káoszban egyre inkább úgy érzi, hogy elveszíti korábbi önmagát, és a magány, a kimerültség és a felgyűlt feszültség... több»

0