Napóleon a 19. század alighanem legkiemelkedőbb hadvezére és államférfija volt, a francia történelem egyik legismertebb alakja. Élete, katonai és politikai tevékenysége, intézkedései, hatása a korabeli Franciaországra olyan számosak, hogy tucatnyi mo... Teljes kritika
A hamarosan 86-ot betöltő Ridley Scott sajátságos Napóleon-filmet készített, mely szinte minden eddig megszólaló történész szakértő szerint hemzseg a hibáktól és csúsztatásoktól. De ezek felsorolása előtt egy megjegyzés: Bonaparte Napóleonról egy sze... Teljes kritika
Akkor valamit mindjárt az elején szögezzünk le! A hollywoodi stúdiók profittermelő cégekként mindig a látványos, eladható történetek gyártásában voltak érdekeltek. Sosem okozott számukra problémát sem az időutazás, sem a fénysebesség, sem a teleportá... Teljes kritika
Marha jól indul a film, Antoinette lefejezése kellően hatásos, aztán a touloni csata is egész pofás. Ezt követően nézhetjük a főszereplő páros civódását, ami olyan semmitmondóra sikerült, mint karaktereik ábrázolása. Legtöbbször bambán bámulnak egymá... Több
Mert egy ilyen Napóleon kell a ma emberének ebben a csodálatos univerzumban. Ezzel a filmmel Ridley Scott hatalmasat akart durrantani, de egy nagy nyögés lett a vége. Az Apple TV+ (Apple Movie Streaming) és a filmipar prostituáltja lett ezzel a filmmel szerény véleményem szerint (és aki mást mond, az vagy őrült, vagy szerelmes egy másik rendezőbe). Maga a film kissé elhamarkodott, szétesett, és ennek következtében zavaró, már-már a nézhetetlen kategóriába tartozik. Olyan, mintha a film készítői nem kaptak volna elég időt ennek az emberiség történelemének az ütőerén jelenetős dobbanást előidéző embernek a megformálására, filmvászonra történő vitelére. Ennél a filmnél jó pár film és filmsorozat van Napóleon témakörében. Nevetségesnek tartom azt is, hogy az Apple Streaming ezzel a kamu filmmel pályázik az Oscar-díjra, nem túlzás, de sajnos eséllyel. Már régóta vallom azt az elvet, hogy Oscar-díjas filmeket ne nézzek meg, mert ezek a filmek egyáltalán nem, vagy nem igazán tükrözik egy film valós értékét, mivel két kaszt létezik, az egyik akik szeretik a filmeket, eljárnak pénzt adnak, hogy moziba járhassanak filmeket nézni. A másik kaszt az, akiknek ez a megélhetésük, akik a filmkészítés iparágának bármelyik szegmenséből megélnek, és ezáltal kénytelenek elprostituálódni. Ezzel a filmmel ez jól sikerült. Oscart neki!
Még meg se jelent a film, a trailerből tudtam, hogy gagyi lesz, mikor a tüsi hajú nőt megláttam már kb. kuka is lett a film... Amúgy abszolút nem valós bemutatása a személynek, össze van mosva egy bárgyú romantikus egyveleggel, ami tipikusan a régi orosz filmeket idézi, csak bámulnak az emberek egymásra... Természetesen a nő a valóságban nem volt 14 évvel fiatalabb, Nos az abszolút nem hiteles történelmi vénáról már nem is beszélek... abszolút nem hiteles az egész. Akadnak látványos jelenetek, de ez számomra nagyon kevés...
Joaquin Phoenix remekül játssza Napóleont, de főleg Vanessa Kirby alakítása volt ragyogó. A film ugyan hosszú, de nagyon sok eseménynek kellett beleférnie, így törvényszerűen nem volt lehetséges nagyon belemenni a részletekbe, de a történelmi folyamatok átfogó szinten azért jól vannak vázolva. Az tetszett, hogy nem egy pátoszos és monumentális alkotás lett belőle, hanem emberközeli az ábrázolás, ahogy nyilván a történelmet is emberek írták, és nem tankönyvi idealizált személyiségek. Vannak bizonytalanságaik, esetlenségeik, félelmeik, humoruk, és ettől volt számomra nagyon nézhető.
A fenti címet joggal adhatom írásomnak, mert többet tudtam meg Napóleon szexuális életéről, mint szerettem volna. Direkt nem szerelmi életet írtam, mert abból nem sok volt a filmben. Hogy a való életben volt-e, mármint szerelmi élete, azt nem tudom; Ridley Scott ábrázolásában inkább diktatúrának tűnt az is, akárcsak az uralkodása. Alulnézet a cím azért is, mert e film alapján kétlem, hogy bárki is felnézne főhősünkre. Joaquin Phoenix a sírások ellenére is érzelemmentes játéka hitelesnek tűnik egy századosból felkapaszkodott császár karakteréhez. De ez nem menti meg a Napóleont attól, hogy unalmassá váljon. Nem gondolom, hogy az amerikaiak tudnának jó filmeket készíteni más országok történelméről. Itt sem sikerült. Látványos csatajelenetek sorakoznak, anélkül, hogy valóban megérthetnénk Napóleon hadvezéri képességeit. Feliratozzák a csatákat, de ettől nem lett érthetőbb a katonai pályafutása. Jelképesen bemutatják a francia forradalom eseményeit, de ezek is inkább a látvány szempontjából érdekesek. Mintha nem tudta volna eldönteni a rendező, mennyire legyen történelemkönyv ízű a filmje. És persze felháborodásra apellálva sorakoznak a számok, hány ember halt meg a a csaták során. Szívesen megnézném, ugyanezt a listát az amerikai hadsereg elmúlt száz évének eredményeiről is. Az indián népirtásról nem is beszélve. Egyszóval részemről gyenge, amit csak a látvány emelt meg ennyire is.
Valószínűleg a forgatókönyvírók sztrájkja alatt készült a film. Történetre panaszkodhatnék, de nem volt. Mintha egy 6. osztályos tanuló hármas alá dolgozatát próbálták volna vászonra vinni. Nagyjából rendeben van az, csak épp igen fontos dolgok hiányoztak. Nem sikerült eldönteni, hogy életrajzi vagy történelmi kalandfilmet készítsenek. Így lett a nagy stratégából egy kanos, gügyögő, bárgyú és idegbeteg pojáca. Ha ez volt az instrukció, akkor le a kalappal Joaquin Phoenix előtt, pompásan alakította Joker vigyorával a sosem létezett Bonaparte figurát. Ritkán unok ennyire filmet. Utoljára talán a 11 Oscar-díjas Ben Hur (1959) fárasztott le ennyire. Látvány persze volt, ez nem alacsony költségvetésű mozi, de az nem minden. Zene például szintén volt, de bár ne lett volna! A színészekre nem lehet panasz, nem ők tehetnek arról, hogy nem egy maradandó eposz szereplőiként mesélhetnek majd az unokáknak. Kár érte! Nem tudom, ki és mikor mer majd újra a témához nyúlni Ridley Scott után. Pedig tényleg megérdemel egy friss, jó feldolgozást Napóleon kora. Rég volt már 2002... 1970 meg pláne.
Mindenhogyan vérszegény produkció Ridley Scott Napóleonja: látványban, rendezésben és alakításokban egyaránt. Az öreg, 86 éves brit most törlesztett a franciáknak: sikeresen állította be szeretett nemzeti hősüket egy szexmániás, lepukkant gügye alaknak. Kár, hogy erre a célra egy sok milliós szuperprodukciót használt fel, de végül is az ő pénzük bánja. Viszont annyiban mégis kárt okoztak az egésszel, hogy most egy ideig senki nem fog Napóleon-feldolgozásba, így marad vagy 10 évre ez az idiotizmus Napóleonról a köztudatban. Nálam 2-3 csillag. Max.
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Ridley Scott nem szereti és nem is tiszteli a történelmet. Ha tisztelné, akkor hallgatott volna a történészekre, és nem készít egy ennyire hiteltelen filmet Napóleonról. Minden valamirevaló történész kritikával illette a végeredményt. Én két magyar h... Teljes kritika
Vegyes érzések keringenek bennem. Alapjában véve tetszett a film, de olykor borzalmasan lassú, helyenként egy kicsit lehetett volna pörgősebb is. Színészi teljesítményekkel nem volt probléma. Látványos jelenetek vannak benne bőven! A csatajelenetek j... Több
Az első húsz percben alig szólal meg a főszereplő: Napóleon (Joaquin Phoenix). A szövegkönyve igen vékonyka lehetett: „igen”, „nem”, ebben ki is merül a mondanivalója. De aztán a film felétől hallhatunk összetettebb mondatokat és gondolatokat is. Neh... Teljes kritika