Metal Lords

Nem rossz film, de azért nem estem hasra tőle, sokkal jobbak vannak már a műfajban (Deathgasm vagy a Heavy túra). Egynek elmegy, egy unalmas délutánt megér, van benne pár király metalos cameo, de sokat nem kell várni tőle.

Alapvetően bírom a coming of age dramedyket, és első blikkre is érdekesnek tűnt ez a sztori. Végül nagyon sok komoly dolgot érintett a film a szorongástól a különböző mentális problémákon át az igaz barátságig, a szerelemig és a tinédzser lázadásig, ... Többtette ezt úgy, hogy azért a humort eléggé a felszínen tartotta, és egészen jól kerülte a közhelyeket és a sablonokat. Ha pusztán a műfajon belül nézem, akkor láttunk már jobbakat, nem is keveset, de a Metal Lords nem maradt le annyival, hogy ne tudjon kellemes filmélményt nyújtani, legfeljebb ez az élmény nem az lesz, amit évek múlva is fel fogunk emlegetni.

A film első harmada a gimnazista éveimet idézte. Egy Hunter-karakter volt az első, komoly barátom. Én a metal-életérzéshez nem értő, de azzal nagyon azonosulni akaró Kevinre hasonlítottam. Sajnálom, hogy a múltidézésnek számomra 20 perc után vége sz... Többakadt. Onnantól, a jó zenék kivételével, számomra zs-kategóriás tucat tinifilmmé változott. Helyette ajánlom a Heavy túrát!

Mint a műfaj kedvelője és ismerője, lehet, hogy elfogultan pontoztam, de nem találtam hibát a filmben.

Én is csak dicsérni tudom a gondosan összeillesztett, élvezetes zenei anyagot, ami a film szervező ereje. A srácok is nagyon jók, hitelesek az első pillanattól kezdve végig. A poénok nem túl eredetiek, de így is érdemes megnézni. Akár egy folytatást is megszavaznék.