Lekörözhetik a streaming szolgáltatások a mozikat?

A Netflix  - és a többi hozzá hasonló streaming-szolgáltatás – szép nagyra nőtt elmúlt években, és egyes előrejelzések szerint 2019-ben igen fontos mérföldkőhöz érkeznek majd. Egy tanulmány szerint ugyanis a streaming-szolgáltatások összbevétele jövőre meg fogja haladni a mozik bevételét. Lehet, hogy ez azt jelenti, hogy a stúdiók ezentúl egyenesen a streamelésre készítik majd a filmeket, és csak a nagyobb, drágább projekteket adják el a moziknak és a mozihálózatoknak? Lehet. De az is lehet, hogy nem – viszont az előny most kétségkívül a streaming-szolgáltatásoknál van.

Egy új tanulmány szerint jövőre az internetes filmnézési lehetőséget kínáló oldalak teljes bevétele világszerte elérheti a 46 milliárd dollárt – míg a mozik teljes bevételét csak 40 milliárd dollárra becsüli, vagyis fordulhat a kocka. És már nem csak a Netflix jelent fajsúlyos konkurenciát a maga 140 millió feliratkozójával, hanem az Amazon és a Hulu is – és ne felejtsük el megemlíteni a jövőre induló, hosszú évek kemény munkájával és temérdek pénzből összerakott projektet, a Disney+-t, ami bevallottan a Netflix babérjaira tör.

A nagy szolgáltatók mellett pedig bőven elférnek még így is a rétegtartalmat kínáló, kisebb, de specifikusabb közönséget célzó oldalak, mint a horror műfajában utazó Shudder vagy a DC Universe, vagy a saját tartalmakat sugárzó HBO GO – és a piac még így is hatalmas. Vagyis számíthatunk arra, hogy a már meglévő szolgáltatókon kívül csak egye több, adott esetbe egy specifikusabb és szűkebb rétegnek szóló tartalmat közvetítő oldal bukkan majd fel – ezzel szemben egy mozijegy egész egyszerűen drága. Az Egyesült Államokban egy mozijegy ára átlagosan 10 dollár – ami a mai középárfolyamon számolva nagyjából 2900 ft – és a közönség számára egyre kevésbé vonzó, hogy alkalmanként fizesse ki ezt az összeget, amiért csak egy filmet nézhet meg.

Természeteseb van összefüggés a mozijegy ára és a moziba járás gyakorisága között – a tanulmány szerint a skandináv országokban kevesebbet járnak moziba, és drágább is a jegy (átlagosa 13 dollár), míg Mexikóban, ahol az átlag mozijegy 2,5 dollárba kerül, sokkan gyakrabban ülnek be az emberek megnézni egy filmet. Ezt természetesen még számos egyéb másik tényező is befolyásolhatja – de az az tény, hogy a közönség éhes a sok és jó tartalomra, nem változott.

Ahogy az sem, hogy sokan kifejezetten keresik a mozik nyújtotta közösségi élményt, aminek erejét azért nem kell csak úgy leírni – de a számok feketén-fehéren azt mutatják, hogy a moziknak, a filmvetítésnek és úgy a filmipar egészének érdemes az alapjaitól kezdve gondolni át a filmkészítés lényegét, mikéntjét és hogyanját.

Eddig is sokszor hangzott már ez a gondolat el – de változó időket élünk, és az tud talpon maradni, aki meg tudja érteni, hogyan változik a közönség igénye.