A sarkvidék egyik legismertebb állata ihlette történet a Lionsgate ügyvezető alelnöke, Ken Katsumoto fejéből pattant ki, aki felkérte a Los Angeles-i székhelyű Splash Entertainment stúdiót, hogy dolgozzanak ki egy történetet, amiben van szív, humor és ami a legfontosabb: egy kicsit esetlen főhős. „Fontos volt, hogy a főszereplőnek legyen egy különleges képessége, amit ő maga, mint gyengeség fog fel, holott bizonyítja vele az erejét” magyarázza Katsumoto. „Rudolfhoz, a vörös orrú rénszarvashoz hasonlóan, aki azt hitte hibás a fényes orra miatt, Norm is gyengeségként fogja fel képességét – beszéli az emberek nyelvét és képes érezni – mely végül segít neki megmenteni otthonát az őrült new yorki fejlesztőtől.”
A szelíd óriás medvét, Norm-ot, három csintalan és komikus lemming kíséri el útjára. „Azt gondoltuk, hisztérikusan vicces lenne összehozni Normot, a legnagyobb északi-sarki élőlényt az aprócska, de elpusztíthatatlan kis lemmingekkel", mondja Nicolas Atlan, a film egyik producere és a Splash Entertainment társelnöke.
A film rendezője, Trevor Wall, akinek korábbi munkái között szerepel többek között az animált televíziós sorozat, „Sabrina, a tiniboszorkány”, a „Hero 108” és a „Zevo-3” is. „Készítettünk egy misfit történetet, amit az elemi ösztön hajt, hogy Norm felkerekedjen és harcoljon a hazájáért” mondja Wall. „Úgy gondoltuk, izgalmas lenne látni, mi történik, ha vitathatatlanul a legnagyobb kihívást jelentő közegbe, New York City-be visszük őt."
A poláris Rob Schneider
Rob Schneider mint a háromszoros Emmy®-re jelölt Saturday Night Live-os író-előadó vált ismertté, de emellett sok komikus filmben és stand-up comedyben is szerepelt. A „Norm, az északi” forgatókönyvének elolvasása után, Schneider úgy döntött, hogy kipróbálja magát a családbarát szórakoztató iparban is. „Van egy kislányom, és az valódi varázslat, ahogy a gyerekek animációs filmet néznek," mondja Schneider. „Valami olyasmiben szerepelni, amit a gyerekek és a szüleik együtt is élvezhetnek egy igazán szép dolog."
A film producerei, Schneidert a kedves vokális hangja és a komikus ösztönei miatt választották. „Azonnal beleszerettünk Rob hangjába” mondja Katsumoto. „Csodálatosan bánik a hangjával. Nagyszerű utómunkát végzett szövegeken, hogy azok még viccesebbek legyenek. Sokan közülük bekerült a filmbe is.
Schneider, akinek repertoárjába több mint 50 híresség megszemélyesítése tartozik, könnyen ráállt Norm korántsem vérengzős tulajdonságaira.
Amikor Norm megérkezik New Yorkba, egy kedves offenzívát indít, hogy megpróbálja lebeszélni a kétszínű ingatlanfejlesztőt, Mr. Greene-t arról, hogy külvárosi lakótelepet építsen az Északi-sarkon.
Az energikus anyuka és a briliáns lánya
Heather Graham adja az emberi tényezőt a történetbe, mint Vera, az egyedülálló anyuka, Mr. Greene marketing igazgatója, aki azért küzd, hogy támogassa eszes kislányát. „Alapvetően úgy próbálom megtartani az állásomat, hogy benyalok Mr. Greene-nek," magyarázza Graham. „Mint egyedülálló anya, meg kell élnünk valamiből és a számlákat is ki kell fizetnem. Mr. Greene állandóan avval ámít, hogy segíteni fog a lányomnak, Olympiának bejutni egy rangos magániskolába és természetesen, mint anya, én a legjobb oktatást szeretném a lányomnak.”
A filmesek több színésznőt is meghallgattak, mielőtt megtalálták a megfelelő hangot Verának. „Olyat kerestünk, aki egyszerre tudott kemény és érzékeny is lenni." mondja Katsumoto. „Amint meghallottuk Heather hangját, rögtön tudtuk, hogy ő mind a két tulajdonságot jól hozza majd.”
Graham önéletrajzában számos élőszereplős filmet, köztük elismert drámákat, vígjátékokat, de az animációs szinkron különleges vonzereje a díjnyertes színésznőt is meglepte.
Minden ízében ugyanolyan elszánt Olympia, Vera koraérett lánya, akit Maya Kay játszik. Az Lionsgate nagysikerű „Alfa és Omega” animációs filmből ismert egyik fiatal tehetség, Kay, imádta Vera magas IQ-jú lányának szerepét és a közös munkát a rendkívül tehetséges Heather Grahamel. „Szuper izgatott voltam, hogy Heather Graham játsza majd az anyukámat – hiszen akárcsak Vera, ő az egyik legédesebb ember, akivel valaha is találkoztam," mondja. Kay, akinek a közelmúltban jelent meg az élőszereplős vígjátéka, a Tyler Perry „Madea’s Tough Love”, hozzáfűzte, hogy karaktere alapvetően Norm PR kampányát agyalja ki, hogy megvédjék a sarkvidéket. „Tényleg elképesztő volt, olyat játszani, aki ennyire okos, jó szándékú és segít Normnak megmenteni otthonát.”
A gonosz Mr. Greene
Ken Jeong, aki saját nagysikerű ABC TV-sorozatában, a „Dr. Ken”-ben játszik, kapva kapott az alkalmon, hogy egy gazember hangját játszhatja egy olyan animációs filmben, amit saját gyermekei is láthatnak. „Van két iker lányom, de a legtöbb filmet, amit csinálok, még nem mutathatom meg nekik” magyarázza. „A „Norm, az Északi”-t (Norm of the North) végre megnézhetik, így lesz egy film, amiben apu játszik. Ez nagyon ösztönzött, hogy részt vehessek ebben a projektben.”
A filmesek Jeong-ot választották Mr. Greene nevetségesen fösvény szerepére, mivel bizonyítottan képes megnevettetni, még egy gonosz szerepben is. „Beleszerettünk abba, hogy Ken egyszerre tud gonosz és szerethető is lenni” mondja Katsumoto. „Hihetetlen spontán és nagyon jó a komikus időzítése. Kennek is rengeteg bújtatott célzás van a hangjában. Az elővetítéseken rengetegen mondták, hogy a kedvenc karakterük Mr. Greene. Ez elég ritka egy gazember esetében.”
Jeong nagy elánnal vetette bele magát az iparmágnás szerepébe. „Mr. Greene egy 50 éves, lófarkas milliárdos, és ez kb minden, amit tudnod kell róla” mondja Jeong. "Ő egy félrevezetett ember, aki jó szándékkal indul. Imád meditálni. Megpróbálja, beépíti ezeket a New Age fogalmakat a gondolkodásába, de a dolgok szörnyen félre siklanak.”
Jeongnak, aki egykor orvos volt, bőven megmozgathatta az improvizációs izmait, amiket még Los Angeles-ben szedett fel, mint stand-up-os amikor épp nem orvosként praktizált. „Megvan az esélyem nulláról kezdeni" mondja, „hiszen a karakterem egy agyag darab volt, amit együtt gyúrtunk ki. Az egésznek az volt a célja, hogy megnevetessük a rendezőt. Néztem a kontroll bódét a szemem sarkából, és amikor láttam, hogy a srácok nevetnek, bár hallani nem hallottam őket, akkor azt gondoltam „Oké, akkor így tovább.”
Bár Jeong a teljes bedobással játszotta Mr. Greenet, figyelembe vette a film „minden korosztály” besorolását is. „A humorom elég éles, és ezt az élt meg akartam tartani” mondja. „Néha rámentem a szókimondó viccekre, de mindig igyekeztem betartani egy bizonyos határt, hogy ne sérüljön az, amiről a film szól. Megtalálni ezt a bizonyos zónát, nagy utazás volt a számomra.”
A Bölcs Sirály és a Kedves Nagypapa Medve
A Golden Globe®-győztes Bill Nighy ad hangot Szókratésznek, a szemüveges sirálynak, aki Norm bölcs mentora. „Annak ellenére, hogy soha nem volt semmilyen oktatásban részem, elég sokszor játszottam magasan képzett karaktereket, mint Szókratészt,” mondja Nighy. „Ez mindig nagyon hízelgő.”
Nighy nagyra értékelte a művészetet-imitálja-az-élet részletet, ugyanis egy régi fénykép alapján, ahol a vörös szőnyegen ferdén állt a szemüvege, Szókratésznek is egy ferdén hordott szemüveget adtak, így hódolva a brit színész előtt.
Hírnevet szerezve a színpadi előadásai és rendkívül teátrális filmjei miatt, mint a „Karib-tenger kalózai: Holtak kincse” (Pirate sof the Caribbean: Dead Man’s Chest), vagy a „Keleti Nyugalom – Marigold Hotel” (The Best Exotic Marigold Hotel) és az „Igazából szerelem” (Love Actually), Nighy első lemezfelvétele olyan erős volt, hogy a filmesek bővítették a szerepét. „Billt Londonban vettük fel, és miután hallottuk, még több sort adtunk Szokratésznek, mert nagyszerű munkát végzett a karakteren,” mondja Atlan.
A „Norm az Északi” gyártói még egy tengerentúli tehetséget felvettek, ő Norm nagyapját, a sarkvidék egykori királyát játsza. A karakternek egyszerre kellett kedvesnek és tekintélyt parancsolónak lennie, erre pedig az ír színész, Colm Meaney (akit leginkább, mint O'Brien főnök a Star Trek: Deep Space Nine-ból ismerjük) volt a tökéletes ember a feladatra. „Colm nagyon gyorsan magáévá tette a karakter jellemét és vicces, meleg hangja életre keltette a karaktert” emlékszik Atlan. „A felvételek végén csak azt akartad, hogy Colm a te nagypapád legyen.”
A Nagyapa jelenléte kiemeli a kiterjesztett családi kapcsolatokat, amelyek új dimenziót adnak Norm utazásához. „Azt akartuk, hogy ez egy intergenerációs történet legyen, amely tartalmazza az anyát, apát, a testvért és a nagyszülőket is," jegyzi meg Katsumoto. „Egy ilyen erős Nagyapa karakter segített ebben a feladatban.”
Dupla Szórakozás
A humorista / színész Gabriel Iglesias kettős szerepet játszik a „Norm, az Északi” filmben. Először Norm teátrális testvérét, Stan-t alakítja, egy jegesmedve impresszáriót, aki bonyolult előadásokat ad elő a fényképezőgép-kattintgató látogatók számára. „Mindene a show” mondja Iglesias. „Stan szerint: Az emberek ígyis-úgyis ellátogatnak az Arktiszra, akkor miért harcoljunk ellene? Imádja előadni a turistáknak a Vegas-stílusú showját, amit Norm utál.”
Iglesias szöveg olvasása arra inspirálta a filmeseket, hogy bővítsék a szerepét. „Gabriel az egyik legjobb komikus tehetség, és annyira jó volt, mint Norm bátyja, hogy extra jeleneteket írtunk még neki” mondja Atlan.
Iglesias, akit a stand-up comedy rajongók csak „Fluffy”-ként ismernek, a befektető Pablonak is kölcsönözte a hangját. „Alapvetően ő az a srác, aki pénzeli Mr. Greene cégét, hogy építkezzen az Északi-sarkon” magyarázza Inglesias. „Annak ellenére, hogy a helyzet nem egészen pozitív, Pablo valójában egy kedves srác.”
Iglesias élvezte a lehetőséget, hogy különböző témákat és variációkat dolgozhatott ki az egyes figuráinak. „A stand-upos múltam révén rengeteg karakter hangot csináltam már, ezért a több karakter eljátszása nagyon szórakoztató volt” mondja. „Imádtam a (voice-over) kommentár munkát, mert itt csak bemész, ott egy mikrofon, és csak te és a rendező, míg élőszereplős filmeknél mintegy 18 más emberhez is igazodnod kell ahhoz, hogy egy jelenet jó legyen.”
Engedjük szabadon a lemmingeket
Míg a szereplők hangjukkal egyetemes emberi érzelmeket adnak a karaktereknek, a film leginkább izgága és szórakoztató jeleneteit a bohó lemmingek uralják, miközben egyetlen sor párbeszédjük sincs. Ismerd meg Norm hiper-elasztikus pajtásait, a három lemminget! „A lemmingek, akik elsősorban nyüszítő, cincogó, fingó hangokkal kommunikálnak, a gyerekek kedvencei” mondja a Splash Entertainment elnöke Liz Young, utalva az elővetítéseken észlelt reakciókra. „Szükségünk volt néhány pajtásra Norm mellett, de már a gyártás korai szakaszában is annyira viccesek voltak a rajzok önmagukban is, hogy hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a lemmingek lesznek a film legkomikusabb karakterei.”
Akár akváriumba pisilnek bele, akár léket vágnak a jégen elsüllyesztve a sarkvidéki forgatócsoport felszereléseit, vagy go-go táncolnak egy manhattani korcsolyapályán, az imádnivaló kis fickók a legtöbbet hozzák ki rugalmasságukból. „Amikor Norm először találkozik a lemmingekkel, meglepődve tapasztalja, hogy legyőzhetetlenek” teszi hozzá Atlan. „Eltapossák, összenyomják őket, áramütés, szétlapítás, de mindezek ellenére is sikeresen segítik Normnak beteljesíteni küldetését.”
A storyboard életrekel
Első játékfilmes projektjéhez, a Splash Entertainment ugyanazt az animációs technikát alkalmazta, melyet a cég tökéletesített a több száz tévéműsor előállítása során; elő-vizuális storyboardot készített élőszereplős referencia sorozatokkal. „Ez egy izgalmas lépés volt egy színházi film készítéséhez, de a legtöbb folyamat ugyanaz, mint amit TV-műsoroknál és DVD-knél alkalmazunk” magyarázza Young. „Lényeges része volt a gyártásnak a storyboard forgatása élő előadóművészekkel.”
Miután létrehoztuk a storyboardot egy adott jelenethez, a cég készített egy vizualizációs „animatic-ot” ami durván leköveti a szereplők mozgását. „Egy csoport színész ezután megnézte a jelenetet, és eljátszották a karakterek jeleneteit” mondja Young. „Ezt felvettük, visszaraktuk a storyboardba, és ez lett a referencia az animátorainknak. Amellett, hogy így láthatták a rajzolt karaktereket és az animaticot is, a művészeink pontosan lekövethették az érzelmeket és a színészek mimikáját is, ami nagyban megkönnyítette az animációt. Sokkal többet kapsz, amikor valaki ténylegesen eljátsza a jelenetet, mert az sokkal természetesebb. És el tudod képzelni, hogy mennyire szórakoztató volt felnőtt színészeket nézni, ahogy lemminget játszanak.”
Otthon az Északi-sarkon, és New York
A lemmingek fizikai-törvényeket meghazudtoló mutatványai ihlették a filmeseket, hogy egy egészen stilizált Északi sarkot alkossanak. „A lemmingek ilyen strecs-gumi szerűek, ezért az Északi-sark világának felépítésénél inkább a karikatúra irányába mentünk el, mint valami hiper realisztikus ábrázolásba” magyarázza Wall. „Megnéztük jópár dokumentumfilmet az Északi-sarkról, hogy tanulmányozzuk, hogyan tükröződik a jég, az ég, a felhők, a naplemente. Ugyanakkor egy karikaturista szemével szemléltük a tájat.”
A futurisztikus ház modelljét, amit az ingatlant mágnás Mr. Greene terveztetett, Frank Gehry híres nem lineáris tervei ihlették, köztük az ikonikus Walt Disney Concert Hall Los Angeles belvárosában.
A manhattani-szekvenciákhoz az animátorok elkerülték a fizikai 2-D matt hátteret, ehelyett inkább CGI-t használtak a város stilizált felépítéséhez, amit a valódi metropolisz mintájára készítettek el. „Azt akartuk, hogy igazán New Yorkban érezze magát az ember, mivel a város egy nagyon fontos eleme a történetnek. Különösen büszkék vagyunk a Times Square-es táncjelenetre és a Brooklyn-hídi hajszára.”
Vera és Olympia lakhelye egy reális szűk New York-i apartman. „A tervező csapat eredetileg egy csodaszép nagy loft lakásra gondoltak, amiben mindannyian szeretnénk élni” mondja Atlan. „Ám Ken rámutatott, hogy egy olyat soha nem engedhetnének meg maguknak, így megváltoztatták a terveket egy kicsi lakásra, kis folyosóval, amin Norm alig tud átfurakodni.”
Az Északi-sarki rázás
A zenének mindenképp Norm elbűvölő varázsát kellett tükröznie, így a főcím dal az „Arctic shake” lett. A megfelelő zenéhez a filmesek felkérték a kanadai születésű producert, Matthew Gerrard-ot, akinek munkái között szerepel Kelly Clarkson toplistás dala, valamint a „Szerelmes hangjegyek” (High School Musical) zenéje is.
„Matthew egy csomó Disney projektnek is készített dalokat, így biztosak voltunk benne, hogy a megfelelő embert választottuk a feladatra” magyarázza Atlan. „Rengeteg példát adtunk neki, valamint részleteket a storyboardból ahol Norm táncol a Times Square-en például. Fantasztikus volt, amit kitalált végül.”
Amikor Norm beveszi Manhattant, képessége, mint a far-rázós táncos a csillagokba emelik őt a megcsömörlött New York-iak szemében. A tánc animálása egy többlépcsős folyamat volt, amely során, egy koreográfus tanított be profi táncosokat, majd hétköznapi emberek megpróbálták ezeket a mozdulatokat leutánozni. Mindezt felvettük, majd odaadtuk az animátoroknak referenciaként. „Megpróbáltuk ezeket a jeleneteket olyan viccesre csinálni, amennyire csak lehet, miközben meghagytuk a jó mozgást, a ritmust és mindent” mondja Atlan. „Tehát összeolvasztottunk néhány jó táncost és néhány rossz táncost. Ez egy nagyon szórakoztató folyamat volt.”
A Vidám Hősünk útja
Rob Schneider úgy véli, a „Norm az Északi” pont a megfelelő arányban tartalmaz bohózat komédiát, hip pop-kultúra utalásokat és valódi érzelmeket. „Azt szeretem a filmben, hogy a gyerekek jól érzik majd magukat, de a szülők is nevetni fognak, mert nem minden vicc szól kizárólag a gyerekeknek” mondja Schneider. „Persze ott van még ez a gyönyörű animáció és a felnövésről szóló történet. Ha ezt mind összeadjuk, akkor a „Norm, az Északi” filmben mindenki számára van valami.”