“A szépség belülről fakad” - hangzik az igen elcsépelt mondás, de mit szólna ehhez a sárszegi Vajkay Ákos és neje? Vigasztalná őket? Aligha. A Kosztolányi Dezső komor, pszichológiai drámájából készült nagyszerű film egy súlyos családi tragédiát mutat be. Az író leszámol a mindenkori családi idill hazug eszményével, és bemutatja a szörnyű valóságot - mindez annyira progresszív, hogy arra nehezen találunk szavakat.
A Vajkay család három tagot számlál. Apuka, anyuka és a lányuk, Pacsirta. A lány már elég idős ahhoz, hogy férjhez menjen, de sajnos csúnyasága és ebből adódó kellemetlen természete miatt igencsak híján van a kérőknek. A család közösen él egy sárszegi házikóban, és abszolút semmi érdekes nem történik az életükben.
Egy rövidebb huzavona után Pacsirta elutazik távol élő rokonaihoz, így az idős házaspár egyedül marad otthon néhány napra. A lány távozása után valami megváltozik: Ákos és felesége ismét felfedezik az élet apró örömeit. Eljárnak étterembe, ahol azt eszik, amit megkívánnak, akármilyen nehéz/zsíros ételről legyen szó, színházi előadásokat látogatnak, és az alkoholt sem vetik meg. Olyanok, akár a kalitkából szabadult madár. Ákos egy mámoros, borgőzös pillanatában bevallja feleségének, s egyúttal önmagának is rejtett félelmét: búskomorságuk és üres mindennapjaik oka tagadhatatlanul Pacsirta. És Pacsirta hamarosan hazatér…
A legtöbb nagy írónál rendre megjelennek a való élet által inspirált motívumok. Jelen esetben sincs másként: Kosztolányi csúnyácska húgáról, Mariskáról mintázta Pacsirtát, akiért ugyancsak aggódott az egész család. Továbbá, a regény helyszínéül szolgáló fiktív Sárszeget valójában az író-költő születési városa, Szabadka ihlette. A tervek szerint a szerb városban vették volna fel a jeleneteket, ám ott az 1960-as években nem volt lehetősége forgatni a stábnak, így egy másik alföldi településen, Baján készült el a film.
Pacsirta megformálója, Nagy Anna a főiskolán Ádám Ottó, a régi idők nagy színházi rendezőjének osztályába járt. Képzése utolsó évében járt, amikor osztályfőnöke beajánlotta Pacsirta szerepére Ranódy Lászlónak. A fiatal színésznő pont akkoriban vesztette el szüleit, súlyos letargiáját pedig nagy mértékben át tudta vezetni a karakter életre keltése során. Az amúgy kifejezetten szép színésznőt jócskán meg kellett csúnyítani. Első körben kollódiumoldattal kenték be az arcát, ám Anna annyira rosszul reagált a szerre, hogy kórházba került. Ennek okán visszatértek a hagyományos elmaszkírozáshoz, jött a műfogsor, anyajegy és minden más, amit a filmben láthatunk.
Nagy Anna a rendező, Ranódy László másik híres filmjében, az Árvácskában szintén feltűnik, igaz ott már egy intrikus szerepben: a kis Csöre gonosz nevelőanyjaként „csodálhatjuk” meg. Egy szó, mint száz: kivételes tehetségű színésznőről beszélünk.
Páger Antalról a soron következő filmünk kapcsán fogunk bővebben szót ejteni, de itt sem mehetünk el mellette: egészen elképesztő, amit a Pacsirtában nyújt. Nem véletlenül győzedelmeskedett Cannes-ban, a legjobb férfi alakítás díjáért folyó harcban (holtversenyben lett nyertes az olasz Saro Urzíval.) Mellette Törőcsik Mari nyert még a Déryné, hol van?-nal (1975), rajtuk kívül magyar színművész azóta sem nyert.
A Pacsirta 2012-ben felkerült az „53 magyar film” listára, amelyben Sára Sándor operatőr kezdeményezésére a Magyar Művészeti Akadémia tagjai választották ki a szerintük legértékesebb magyar filmalkotásokat. Hogy miért pont 53? Eredetileg 52 filmet kellett volna megszavazniuk, ám mivel az utolsó helyen holtversenyen született, létrejött a legendás 53. Ranódy László mellesleg két filmjével is képviselteti magát a listán. Kitaláljátok, melyik a másik mű? Hát persze, hogy az Árvácska.
