Az angol, skót, walesi vagy éppen az ír filmek mindig különleges miliővel, szereplőkkel, helyszínekkel és sztorikkal vannak felvértezve. Érdekes, szarkasztikus humoruk, különleges reakcióik és fantasztikus helyzetkomikumuk mind erre erősít rá...
Christopher Monger rendező nagyon ráérzett a forgatókönyv fanyar humorára, és egy olyan filmet "rittyentett" elénk, hogy az minden ízében zseniálisra sikerült. Pár szó a filmről, miért is érdemes belefeledkezni mulattató képsorai közé.
Szóval... Wales legelső hegye a Ffynnon Garw, ami legendás hírű az országban. Egy tiszteletre méltó történelmi helyszín, hatalmas csaták zajlottak rajta és a hegy körül. A mellette lévő aprócska kis falu polgárai rettentően büszkék is rá.
Aztán már 1917-ben érkezik két ánglius térképész, a kövér és lusta, plusz enyhén nagyképű és állandóan beteges George Garrad (Ian McNeice) és a félénk, esetlen, plusz túl udvarias Reginald Anson (Hugh Grant), akiknek az a kifejezett feladatuk, hogy lemérjék a hegy magasságát.
Ha ugyanis a vizsgált földrajzi képződmény 1000 lábnál alacsonyabb lesz, akkor csak dombnak minősül, így természetesen nem kerül fel Őfelsége térképére hegyként.
Különböző mókás szituációk után nagy nehezen (hiszen a köpcös Garrad alig bír menni) lemérik a Ffynnon Garw-t, és ezt egy pompás, hideg barna sör ivása közben a szálláshelyük alatti pubból jelentik be. Óriási felháborodást kelt, mikor a helyiek megtudják, hogy a Ffynnon Garw csak 982 láb magas, így a királyi térképeken csak mint domb fog szerepelni.
Ám a lelkes és urbánus helyiek nem hagyják ennyiben a dolgot, és "Kanos" Morgan (Colm Meaney), valamint Jones tiszteletes (Kenneth Griffith) vezetésével meg akarják toldani a dombjukat, hogy hegy lehessen belőle. Pedig nincs nagyobb ellenségeskedés a faluban, mint az övék, de az ügy érdekében kénytelenek összefogni.
Ám semmi sem egyszerű az életben. A sors több hatalmas akadályt is gurít eléjük, ezért kénytelenek a falusiak összefogni, és minden áron megakadályozni, hogy a két angol elhagyja a városkát. De tényleg szinte mindent.
Morgan egyik régi kapcsolatát, hogy finoman fogalmazzak, a csinos és gyönyörű Bettie-t (Tara Fitzgerald) veti be, hogy elcsábíttassa vele Garradot, de hölgyünk persze sokkal jobban érdeklődik Anson iránt.
Egy igazi angol film, tehát a humor zseniális. Természetesen azt is hozzátéve, hogy szinte mindenkinek ugyanaz a vezetékneve, ezért különböző viccesnek ható (legalábbis számunkra) jelzőket illesztenek elé (mint például Tuskó Thomas, Iskolamester Davies, Világvége Evans, Kétütemű Tommy, vagy éppen Benzines Williams).
Aztán ott vannak a parádés szócsaták Jones tiszteletes és "Kanos" Morgan között, és végül a vasút vezetőjének hihetetlenül agyas kifogásai, amit persze komolyan senki nem tud venni, de még napestig lehetne sorolni.
A legtöbb humoros jelenet egy sima helyzetkomikumra épül, ezért leírva természetesen nem működnek, ehhez mindenképpen meg kell nézni ezt a filmet. Vernon Layton pompás képei és Stephen Endelman meg Gwalia Male Choir zenei világa is tökéletesre sikerültek... Humor, szarkazmus, romantika, önazonulás és egy pompás befejezés. Kell-e ennél több? Nem. Egy óriási klasszikus és személyes kedvencem.
Amikor egy angol térképésznek azt kell közölnie egy walesi faluval, hogy a hegyük csak egy domb, a sértett közösség elindul, hogy ezt megváltoztassa. több»
Szereplők: Hugh Grant, Colm Meaney, Ian McNeice, Ian Hart, Tara Fitzgerald
