A kritika nyomokban Bosszúállók: Végjáték spoilereket tartalmaz.
Először is térjünk rá a lényegre: a Steins; Gate jóval előbb feldolgozta a fentebb említett film ötletét, miszerint az időutazás nem úgy működik, ahogy azt a populáris kultúra elénk tárja. Azaz, ha megváltoztatjuk a múltat, azzal egy alternatív valóságot hozunk létre, a mi idősíkunk ugyanolyan marad, mint volt.
Az anime egy őrült tudósról és kis társaságáról szól. A tudós egy titkos szervezet ellen harcol – legalábbis ezt tetteti –, miközben érdekesebbnél érdekesebb szerkentyűkkel rukkol elő. Ezek közül az egyik egy mikró, amiről később kiderül, hogy nemcsak étel melegítésére alkalmas, hanem meg lehet vele változtatni a múltat. Hamar kiderül főhőseink számára, hogy a korábban mókának induló játszadozás és baráti összeülések valójában besodorták őket egy sokkal nagyobb téttel rendelkező végzetes harcba a világ láthatatlan erői ellen. A történetről többet nem is érdemes elmondanom, hiszen nagyon jól építi fel önmagát. Ahogy egyre mélyebbre haladunk, a rejtélyek fonalai úgy kezdenek kibontakozni.
Amit kiválóan kezel ez az alkotás, az a feszültség folyamatos adagolása. Epizódról epizódra érezzük, hogy nő a tét, és a legapróbb cselekedetek is kihatással lehetnek a végkimenetelre. Az időutazást is érdekes csavarral sikerült az animébe implementálni, így nem fogjuk azt érezni, hogy ezt már láttuk valahol. A karakterek sokszínűek és érdekesek. Érezhető, hogy Okabe valójában teljesen más céllal hozta létre a kis társaságát, mint amit a többieknek mutat. Szeret a barátai körül lenni, azonban makacssága nem engedi, hogy kimutassa a foga fehérjét. Makise, a zsenilány, egyaránt titokzatos és lehengerlő. Emellett a többiek is kellőn izgalmasak, kár lenne mindenkit felsorolni. Sokkal érdemesebb leülni és megtapasztalni.
A zene és a képi világ remek összhangban van egymással. A szinkronszínészek úgyszintén megtesznek mindent, hogy a legjobb szerepet nyújtsák. Nincsen könnyű dolguk, hiszen van, hogy hamar kell komikus szituációkból drámai szerepbe pattanni, viszont könnyen veszik az akadályt. Érezhető a hangokon és az ábrázoláson is a karakterek állapota, így könnyebb is velük azonosulni.
Végszóra: mindenkinek ajánlom, aki még a Bosszúállók után is érdeklődik egy érdekes időutazást boncolgató mű iránt, ami ráadásul képes újat mutatni a témában.
