Rengeteg pozitív véleményt és kritikát olvastam már róla, de számomra idáig ismeretlen tartományban helyezkedett el ez a norvég horrorfilm. A számos pozitív vélemény alaposan felkeltette az érdeklődésemet iránta, az meg csupán hab volt a tortán elöljáróban, hogy végre nem egy újabb amerikai slasherhez lesz szerencsém, hanem ezúttal egy norvég színekben pompázó horrorhoz (itt gyorsan meg is említeném, hogy kimondottan közel állnak a szívemhez az északi filmek). Tehát minden adva volt ahhoz, hogy egy kimondottan szórakoztató filmet lássak. Viszont a megtekintése után igencsak vegyes lett a megítélésem az adott produkcióval kapcsolatban.
Kezdeném a pozitívumaival. Mint már említettem, a film egy jókora hendikeppel indított nálam. Végre kissé kiszakadt a hollywoodi tömeggyártásában készített horrorfilmek sorából, és ezt a norvég filmgyártásnak köszönhetjük. Gyönyörű helyszíneket használnak központi helyszínül, és mint általában ilyen esetekben, mindenképp dicséretet érdemel a fényképezés. Tehát piros pont a helyszínválasztásért és a képsorokért. További pozitívum, hogy mindezzel sikerült kellő minőségű atmoszférát is megteremteniük. Tulajdonképpen a film karakterei sem lettek rosszak, illetve az őket alakító színészgárda is tisztességesen hozza a rájuk kiszabott karaktereket. A rendezés is korrekt volt, főleg abban a tekintetben, hogy Roar Uthaug-nak ez volt az első egész estés rendezése.
Viszont sajnos mindezen pozitívumok mellett számomra a film tartogatott pár negatívumot is, és ezek legtöbbje a forgatókönyvében található. Tulajdonképpen az egyik legnagyobb kihagyott ziccer, hogy nem mertek váratlant húzni. Már az első harmadában erőteljesen érzékelhető a karakterek hierarchiája, hogy ki mit fog majd betölteni a történetben. Ezáltal már csak az időrendi betöltésük lehetett kérdéses, de mivel a film nem túl sok karakterrel dolgozik, még ez is aránylag könnyen kitalálhatóvá válik. Továbbá egyes jeleneteken egyértelműen érződnek a tipikus slasher horrorfilmere jellemző szabályok. Illetve vannak olyan jelenetek is, melyeket a realitás talajától kissé erőteljesen elrugaszkodottnak találtam (például a nyílt lábszártörés orvosolása).
Mindent egybevéve megértem azokat, akik dicsérik a Hideg préda című filmet, hisz tényleg megtalálható benne azon dolgok összessége, amik kiemelik eme produkciót az átlagos tömeggyártásból. Jómagam talán kissé szigorúan osztályoztam, de egy erős közepest mindenképp megérdemel tőlem is, és emiatt a további részei is felkeltették a kíváncsiságomat.
78 Hideg préda (2006)
Jannicke és Eirik a barátaikkal, Mikallal és annak barátnõjével, Ingunn-nal, valamint Morten Tobiasszal snowboardozni mennek Jotunheimen hegyei közé. Morten Tobias balestet szenved,... több»
Szereplők: Ingrid Bolsø Berdal, Rolf Kristian Larsen, Tomas Alf Larsen, Viktoria Winge, Endre Martin Midtstigen
