A dolog (1982)

Ezekben a 80-as évekbeli horror-sci-fi filmekben az a jó, hogy minden igazi, nincs cgi. Az effekttervezők jól dolgoztak. A zenei téma hihetetlen jó. A színész felhozatal is megér egy misét. Egy lassabb film, de minden percében fenntartja az érdeklődést.

John Carpenter munkásságát bizonyára már jól ismerhetjük és ezek közé tartozik sokak nagy kedvence, A valami ( A dolog ). Elképesztő, amilyen szögből mutatja be nekünk; s nem győzöm hangsúlyozni, 1982-ben, közel 40 éve, milyen egy igazán jól összerakott sci-fi horror. Maga az elképzelés, amit véghez vitt, ahogyan az ötleteit megvalósította a stábbal együtt, az elképesztő és a főszerepre Kurt Russell ideális választás volt szerintem. Jól mutatja be, ha olyan problémáról van szó, amit ember épp ésszel nem igazán bír feldolgozni, akkor mit sem számít a kötelék, az emberek közti barátság, az egész átalakul egyfajta bizonytalansággá, félelemmé, ami jól jelképezte, hogy miként fordulnak egymás ellen, ahogyan szépen haladunk a film vége felé és lesz egyre rosszabb a helyzetük. A legvégén pedig, amikor már csak ketten maradnak és reményvesztett minden, nem is emlékeztem rá, hogy nincs lezárása a filmnek, csak az hangzik el, hogy "pihenjünk egy kicsit" és vége. Összességében egy remek horrorfilmről van szó és, ha belelátunk, rájöhetünk, hogy mindezek mellett tanulságos is, milyen az, amikor egyről a kettőre beüt a kraft és az emberek csak magukban bízhatnak, mert nem tudják, ki jó és ki az, aki bármikor hátba szúrhatja őket.

Kurt Russel legjobb filmje ez a korai remekmű. A Menekülés New York-ból is nagyon hiteles volt,de ez még egy lapáttal rátett!!Kötelező mozi!

Számomra a legjobbak közé tartozik mind a film mind a rendező. Nagyon nagy film, eredeti ötletekkel, izgalmas, fordulatos, jó karakterekkel. Szinte végig azonos a feszültség, ami egyrészt köszönhető a szituációnak amibe keveredtek, másrészt talán a h... több»elyszínnek ahol játszódik, hiszen onnan gyakorlatilag abban a pillanatban nincs kiút, nem lehet, csak úgy elmenekülni. Aztán a bizonytalanság , ami a társak között kialakult, végig tartja a feszültséget. Nyilván a trükkök effektek, mára már megkoptak, de ez nem von le a film értékéből. Nekem ez többszörnézős kategória!

Nagyon tetszik, hogy végig libabőrös voltam a filmtől. Ezt leszámítva nem csak pusztán ijesztgetésre akart menni a film hanem a szociális kapcsolatokat is megpiszkálja méghozzá kiváló módon.

Van lendülete a filmnek. Kapunk 8 embert a jeges sivatagban. Napi teendőjük mellett unatkozva tengnek-lengnek egyik sarokból a másikba. Rögtön az első 10 percben berobban a film. Vigyázat 82-es szóval nagy CGI-ra ne számíts inkább nosztalgikus elemek... több» és kitűnő vágások teszik a szörnyeket látványossá. Nem fukarkodtak a maszkmesterek az anyaggal. Találékonyak a szereplők is nincsenek értelmetlen tipikus áldozatmegmozdulások. Merész kijelentés de az én véleményem szerint jobb mint a 2011-es remake.

Carpenter 82-es filmje minden tekintetben egyedülálló. Nemcsak megalapozta a sci-fi horror műfaját, de abban az időben technikai mérföldkőnek is számított, hiszen a lények megjelenítése még mai szemmel nézve is tényleg ijesztő. A szereposztás szintén kiváló, és nagyban hozzájárult a hangulat megteremtéséhez a zseniális zeneszerző, Ennio Morricone is. Arról nem beszélve, hogy a horrorfilmek közt ritka vonással is bír, nevezetesen a történet többrétű, ugyanis remekül bemutatja a különféle személyiségtípusokat és azok reakcióit egy extrém veszélyhelyzetre. Egy biztos, ha valaki igazán borzongani akar, akkor nem érdemes kihagynia ezt a klasszikust.