John Carpenter munkásságát bizonyára már jól ismerhetjük és ezek közé tartozik sokak nagy kedvence, A valami ( A dolog ). Elképesztő, amilyen szögből mutatja be nekünk; s nem győzöm hangsúlyozni, 1982-ben, közel 40 éve, milyen egy igazán jól összerakott sci-fi horror. Maga az elképzelés, amit véghez vitt, ahogyan az ötleteit megvalósította a stábbal együtt, az elképesztő és a főszerepre Kurt Russell ideális választás volt szerintem. Jól mutatja be, ha olyan problémáról van szó, amit ember épp ésszel nem igazán bír feldolgozni, akkor mit sem számít a kötelék, az emberek közti barátság, az egész átalakul egyfajta bizonytalansággá, félelemmé, ami jól jelképezte, hogy miként fordulnak egymás ellen, ahogyan szépen haladunk a film vége felé és lesz egyre rosszabb a helyzetük. A legvégén pedig, amikor már csak ketten maradnak és reményvesztett minden, nem is emlékeztem rá, hogy nincs lezárása a filmnek, csak az hangzik el, hogy "pihenjünk egy kicsit" és vége. Összességében egy remek horrorfilmről van szó és, ha belelátunk, rájöhetünk, hogy mindezek mellett tanulságos is, milyen az, amikor egyről a kettőre beüt a kraft és az emberek csak magukban bízhatnak, mert nem tudják, ki jó és ki az, aki bármikor hátba szúrhatja őket.
John Carpenter munkásságát bizonyára már jól ismerhetjük és ezek közé tartozik sokak nagy kedvence, A valami ( A dolog ). Elképesztő, amilyen szögből mutatja be nekünk; s nem győzöm hangsúlyozni, 1982-ben, közel 40 éve, milyen egy igazán jól összerakott sci-fi horror. Maga az elképzelés, amit véghez vitt, ahogyan az ötleteit megvalósította a stábbal együtt, az elképesztő és a főszerepre Kurt Russell ideális választás volt szerintem. Jól mutatja be, ha olyan problémáról van szó, amit ember épp ésszel nem igazán bír feldolgozni, akkor mit sem számít a kötelék, az emberek közti barátság, az egész átalakul egyfajta bizonytalansággá, félelemmé, ami jól jelképezte, hogy miként fordulnak egymás ellen, ahogyan szépen haladunk a film vége felé és lesz egyre rosszabb a helyzetük. A legvégén pedig, amikor már csak ketten maradnak és reményvesztett minden, nem is emlékeztem rá, hogy nincs lezárása a filmnek, csak az hangzik el, hogy "pihenjünk egy kicsit" és vége. Összességében egy remek horrorfilmről van szó és, ha belelátunk, rájöhetünk, hogy mindezek mellett tanulságos is, milyen az, amikor egyről a kettőre beüt a kraft és az emberek csak magukban bízhatnak, mert nem tudják, ki jó és ki az, aki bármikor hátba szúrhatja őket.