Ez meg mégis mi a ***** volt?!

2019.08.25 08:37 EjjeliFereg Olvasottság: 691x

0

...Gondoltam a film utolsó képkockáinál, de szerencsére a pozitív értelemben.

Figyelem! Spoileres (nyilvánvalóan) véleményen következik a Ready or not, azaz az Aki bújt című filmről. Aki még nem látta, nem szeretném lelőni a poént, így csak saját felelősségre olvassa tovább!

Mindenek előtt: a filmtől félig-meddig függetlenül talán a legfontosabb tényező Grace, a főszereplő lány. A szemtelenül és felháborítóan kevés figyelmet kapó és alulértékelt Samara Weaving. A színésznő már korábban is megcsillogtatta tudását többek között a Három óriásplakát Ebbing határában című filmben és a Bébiszitterben, de amit ebben a filmben művelt, az valami elképesztő. Horrorfilmek idegesítő kliséje, hogy a rémálomba csöppenő főhősök csettintésre megbarátkoznak a szituációval, és a legnagyobb természetességgel veszik fel a harcot félelmeikkel. Grace alapból sokkolóan reálisan játssza a kétségbeesett, halálra rémült, összetört lányt, de ez általában 3 másodpercig tart a legtöbb horrorban, thrillerben. Itt viszont zseniális, hogy a rémálomból egy percre sem ébred fel. Folyamatosan, a film végéig ezt az állapotot hozza, ha pedig belegondolunk, ez lenne a helyes reakció egy ilyen éjszakán , ahol a palid családja éppen ki akar nyírni, és melletted legyilkolják a fél személyzetet.

A film egészen az utolsó pillanatokig tökéletes egyensúlyt tart a vígjáték és a horror között. Bár a beharangozók és az előzetesek teljesen mást sugalltak, nagyon hamar kiderül, hogy igazából egy vígjátékról van szó, azonban a thriller, horror jellegét végig megtartja a film. Hiába a tök humoros jelenetek és a spontán poénok, a suspense végigkíséri, és a jumpscare-ek is elég színvonalasak voltak.

A sztori igazi felüdülés volt a Hollywoodi átlaghoz képest. Nem egy 20 éves film/sorozat folytatása, nem is egy képregény feldolgozás, hanem egy valóban új sztori, tele csavarral. Megpróbálom a legkevésbé spoileresen. A történet középpontjában a Le Domas család áll, a multimilliárdos család, akik társasjátékokból szerezték vagyonukat. Éppen ezért már évtizedes hagyomány, hogy ha új családtag érkezik, akkor éjfélkor játszanak egy játékot, amit az új jövevény (ebben az esetben Grace, a legifjabb Le Domsa fiú új felesége) húz ki egy kártyán. Ahogy a filmben is mondják, egyetlen rossz lap van: a bújócska, hiszen ebben az esetben az ismert játék csavarja, hogy az új tag elbújik, a többiek pedig megpróbálják levadászni. Szó szerint. Fegyverekkel. Mellékesen nem ez az egyetlen kattja a családnak, többek között például sátánisták, de ez a rengeteg csavaros csavar mellett már-már eltörpül a filmben.

Grace kapott egy egész bejegyzést tőlem, de ez nem jelenti azt, hogy a többi szereplő elhanyagolható lenne. Az összes szereplő – mintha Quentin Tarantinonál tréningezett volna – valami eszméletlenül jól hozza a saját formáját. A karakterek egysíkúak, már-már Addams Family-re emlékeztetnek, de az az "egysík" az zseniális. A kokain- és gyógyszerfüggő fiatal anyán át, az alkoholista bátyjon keresztül a céltudatos, szegénysorból származó kegyetlen sógornőig mindenki zseniális. Remekül megírt karakterek, remek szerepléssel. Mindenki előtt le a kalappal. Ez végig érezhető volt a filmben, hogy rengeteg figyelmet fordítottak rájuk.

Csavarokban sem volt hiány. Grace többször nézett szembe a feláldozással, többször megmenekült. Néha magától, néha Daniel segített neki. Alex végig vele volt, ellene fordult. A két legnagyobb talán az volt, amikor a Le Domas család egy emberként okád vért, mintha a Frey házat látnánk, miután Arya megmérgezi őket. És természetesen a végén, amikor felkel a nap aztán! ... nem történik semmi... majd szétrobbannak egyesével, rengeteg vérrel.

Egy apró megjegyzés, ami nem szorosan kapcsolódik a filmhez, de a magyar szinkron egyszerűen zseniális. Nem csak a hangokat találták el, de az egyes poénokat, dialógusokat is remekül fordították. Kiemelkedő része Grace közel félperces káromkodása, amikor az egyetlen autós, aki a Le Domas birtok közelében jár, nem veszi őt fel. Visszaidézni és nehéz, milyen válogatott káromkodásokat hallunk Samara Weaving szájába adva.

Számtalan egyedi, új és zseniális dolgot lehetne kiemelni a filmről, de száz szónak is egy a vége: a Ready or not egy igazi felüdülés volt a mostani vígjáték és/vagy horror repertoárban. És, hogy mi a ***** volt ez, csak annyit tudok mondani: "Anyósék".