Egy horrorfilmekkel foglalkozó hazai Youtube csatorna műsora során halottam először erről a filmről és be kell hogy valljam, kíváncsivá váltam az ott halottak után, így az elmúlt napokban sort kerítettem a film megtekintésére és be kell hogy valljam, egyáltalán nem csalódtam. Az már csupán extra motiváció volt számomra, hogy a film rendezői székeibe Alexandre Bustillo és Julien Maury foglaltak helyet (az ő nevüket elsősorban a 2007-es A betolakodó című, ultra brutális horrorfilmben ismertem meg) így reménykedtem abban, hogy most is kielégítik a horrorfilmek utáni vágyaimat. Lássuk hogy milyen is lett az új filmjük, a The Deep House.
Mielőtt sort kerítettem volna a film megtekintésére, megnéztem az IMDb és a Mafab oldalát a filmmel kapcsolatban és már ott meglepődve tapasztaltam, hogy eme produkcióban, igencsak kevés szereplő található. Nos ez nálam mindig egyfajta kétélű fegyver, merthogy ha egy film ennyire kevés szereplővel dolgozik, akkor menthetetlenül elengedhetetlen dolog, hogy eme színészek, kimondottan erőset domborítsanak majd az adott karaktereik szerepében. Ugyanis egy ilyen produkciónál, hatványozottabban igaz az a tény, hogy a nézőjét érdekelje a karakterek sorsai és ez döntően befolyásolhatja a végső megítélésemet egy effajta filmnél. Nos ezt meg is kaptam eme karakterektől, merthogy tényleg elég jól hozzák az adott szerepüket, de mégis volt egy kisebb gondom velük, ami tulajdonképpen nem is az őket alakító színészek hibája, hanem sokkal inkább a film forgatókönyvéért fellelős íróké, méghozzá azzal követtek el egy hibát, hogy sokkal inkább foglalkoztak azzal, hogy a filmjük történetébe ne kerüljön egy percnyi üresjárat se, emiatt pedig nem mélyítették el a karaktereik jellemét. Mondjuk elég lett volna csupán pár perc pluszban erre és egyből sokkal közelebbinek éreztem volna majd a karaktereink megpróbáltatásait a film alatt, merthogy megpróbáltatásokban, egyáltalán nem fognak hiányt szenvedni.
Számomra két igazán kiemelendő dolog volt a film történetében. Az egyik hogy kimondottan jól adagolják azt a fajta hangulati tényezőket, amit elsősorban H.P. Lovecraft (1890-1937) írásaiban, vagy azok megfilmesítéséiben éreztem ezidáig. A film megtekintése után, kissé körbe is nézelődtem Lovecraft írásaiban, hogy nem volt e valami hasonló története, de úgy láttam hogy nem. A másik kiemelendő dolog a film történetéből, hogy ez a film, egyfajta vízalatti kísértett történetről szól és be kell hogy valljam, efféléhez még nem volt szerencsém, tehát kimondottan üdítően hatott. Mondjuk végig tartottam attól, hogy a sok vízalatti jelenetet elsődleges főszereplője, majd a sötétség lesz, de szerencsére nem így történt. Azt is mindenképp érdemes megemlíteni a filmmel kapcsolatban, hogy a félelemadagolása is rendben volt, merthogy itt nem csak a különös és természetfeletti dolgok miatt lehet izgulni, hanem a folyamatosan fogyó levegőtartalékuk miatt is.
Persze azért találtam pár negatívumot is a filmmel kapcsolatban, mint például hogy egyes jeleneteknél, finoman szólva is teljesen felelőtlenül és meggondolatlanul cselekedtek a szereplők (bár sok esetben ezt egyből megpróbálták orvosolni is, a soron következő dialógusokkal). Illetve a másik problémám, a kiszámíthatóságában rejlett.
Mindentől függetlenül számomra egy kimondottan szórakoztató és üde színfolt volt ez a horrorfilm.
56 The Deep House (2021)
Egy fiatal házaspár Franciaországba utazik, hogy felkutassanak egy rejtélyes, víz alá került házat, és hogy minderről a közösségi médiában is beszámoljanak. Jelenlétük... több»
Szereplők: Camille Rowe, James Jagger, Eric Savin, Carolina Massey
