Egy film, amelyben egy bizonyos Woody Allen nevezetű író-rendező eljátszik egy filmrendezőt, aki megkapja a lehetőségét az ő nagy visszatérésére, de a stressz hatására megvakul, s így kell levezényelnie a forgatást. Kicsit elborultan hangzik, de a Hollywoody történetben tényleg ez történik, s az is tuti, hogy ilyesmi csak és kizárólag Woody Allen agyából pattanhat ki. Most komolyan: pszichoszomatikus vakságban szenvedjen valaki bizonyos dolgokból kifolyólag? Ez minimum megmosolyogtató, de a különc író-rendezőtől láttunk már pár furcsaságot.
Az egyik kedvenc jelenetemet mégis még a pszicho vakság előtt kapjuk, amikor Allen karaktere az exével veszekszik az étteremben és a készülő film ötleteinek ecsetelése közben pillanatok alatt átcsap a megromlott házasság és a megcsalás részleteibe. Az a jelenet valami olyan elképesztő helyzetkomikumot teremt pillanatok alatt, hogy azt öröm nézni.
Na de azért az sem semmi, amikor Val elmegy a Treat Williams által alakított Hal lakosztályába és ügyetlenkedik a plakátokkal meg a kanapéval. (Na és most esik le, na hogy hívják a két riválist: Val és Hal).
Persze nemcsak egy igen ferdére sikerült filmforgatásnak lehetünk szemtanúi, a rendező örök témáit nem tudta száműzni ezen alkotásából sem: a szerelem, valamint a művészethez való hozzáállás. Előbbiből most kapunk egy, az ex-felesége iránt sóvárgó értelmiségi, míg utóbbiban a stúdiófőnök kontra egyedi, a trendektől merőben eltérő filmkészítő karaktert fedezhetjük fel, természetesen egy ízig-vérig Woody Allen karakterbe sűrítve. Ami viszont a leginkább tetszett, hogy a 2000 utáni Allen-filmekkel ellentétben a Hollywoody történetnek ugyancsak értékelhető humora van (ezeknek a döntő része persze a megvakult filmrendező csetléseinek-botlásainak köszönhetőek), ami számomra mindenképp az átlagos fölé helyezi jelen alkotást.
A lezárást tekintetében (annak ellenére is, hogy kissé kiszámítható és túl szép ahhoz, hogy igaz legyen jelleget kap) pedig egyáltalán nem árul zsákbamacskát a film: az eredeti címből kifolyólag borítékolható, hogy egy boldog befejezést fogunk látni, de egy ilyen humoros és vidám film után talán ez megbocsátható. Woody Allen bizonyítja, hogy vakon is simán lehet jó filmeket rendezni (Ő legalábbis simán megtudná). Ha az amcsiknak nem is jön be, akkor majd jó lesz az európaiaknak. Hát ezt megkaptuk :)
72 Hollywoody történet (2002)
Val Waxman, az egykori sztárrendező túl karrierje fénypontján reklámfilmek készítésével múlatja az időt, miközben végig a nagy visszatérésben reménykedik. Mikor... több»
Szereplők: Debra Messing, Treat Williams, Aaron Stanford, Woody Allen, Mark Webber
