Az elmúlt hetekben kisebbfajta Hellraiser maratont tartottam, és mindezt csupán azért, mert 2022-ben érkezett egy új része, és úgy gondolom, hogy csak akkor tudom reálisan értékelni majd azt a felvonását, ha előtte végigveszem azt, hogy a korábbi részek milyen minőséget is képviseltek. Nos, mivel korábban csupán az első négy részhez volt szerencsém, és az ötödik résztől nem követtem figyelemmel a szériát, elsősorban amiatt, mert szinte mindenhol azt olvastam, hogy a negyedik résztől kifulladt eme horrorszéria, és az ezután készült folytatásai csupán meggyalázták az első három rész minőségét. Ez az ötödik és jelen esetben a hatodik felvonásnál teljes mértékben igaz is, na de nézzük, hogy mit is tartogatott a Hellraiser: Pokolról pokolra című része.
Kissé visszautalnék kezdésként az ötödik, Hellraiser: A pokol démonjai című részre, ugyanis ez a rész is azt a koncepciót követte, és be kell hogy valljam, egyáltalán nem értem, hogy miért is, hisz ha ott sem működött, akkor miért gondolhatták a készítők azt, hogy majd itt működni fog. Nagyon el kéne engedniük ezt a fajta hallucinációs vonalat, hisz egyáltalán nem ez volt a lényege a korábbi Hellraiser-filmeknek. Tehát történetileg ismét egy pokolian elbaltázott felvonást kapunk, annyi eltéréssel, hogy két olyan negatívummal is bővítették mindezt, hogy itt szinte az összes filmbéli karakter egyáltalán nem működőképes. Továbbá visszahoztak egy olyan karaktert erre a részre (Kirsty karakterét), akit ismételten Ashley Laurence színésznő alakít, de ezzel annyira nem kezdtek semmit a forgatókönyvírók, hogy az már szinte fájó volt. Sőt, mondhatni negatív színben tüntetik is fel, ami meg ráadásul semmiképp nem méltó a korábbi részekhez képest vele kapcsolatban. Mindezek miatt sokkal negatívabban kellene ezt a felvonását értékelnem, mint mondjuk az előző részét, de mégsem tudom mindezt megtenni, ugyanis legalább itt, ha csak minimálisan is, de mégis több Hellraiseres hangvételt tartalmazott (mondjuk még ez sem közelíti meg a klasszikusnak számító első három rész bármelyikét hangulatilag).
Sajnos ez a rész is totálisan izgalommentesre sikeredett, de legalább már tartalmaz azért némi horrorisztikus elemeket is, de itt is egyfajta nyomozgatós, krimis hangulat az, ami legtöbbször jelen van. Mondjuk legalább azt a pozitívumok közé tudom sorolni, hogy itt legalább nem próbáltak úgy eladni pocsék és olcsó CGI jeleneteket, mint az ötödik felvonásánál (van azért benne, de mindez azért a háttérbe van szorítva). Ha összegeznem kéne ezt a részt, akkor csak annyit írnék, hogy nagyon hiányzik ebből a részből is Tűfej domináns karaktere, még úgy is, hogy azért többet láthatjuk itt, mint mondjuk az ötödik részben, de ettől függetlenül ezt a részt is messzire kerülje minden Hellraiser rajongó.
A démoni Pinhead csatlósaival ismét visszatért, hogy a Föld lakosaira zúdítsa a poklok poklát. Kirsty Cotton már több ízben megküzdött a szörnnyel, s most is készen áll, hogy... több»
