Mindegy, hogy Kukori mit tesz, mit csinál, mindig kalamajka a vége. Sosem hallgat Kotkodára. Megy a saját feje után. A magyar rajzfilmtörténet egyik kiemelkedő darabja, az biztos! Ahogyan az is, hogy érdemes újra és újra megnézni. Márkus László és Psota Irén, illetve a két szériában Hacser Józsa szinkronja pedig (ha lehet ezt mondani) még felejthetetlenebbé teszi Kukori és Kotkoda sorozatát. Nézd meg! Filmre fel, és jó szórakozást!
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Ismét egy Bálint Ágnes-klasszikus, ami egy szívet-lelket melengető mese. Tanmese a barátságról, a szeretetről, a kitartásról, becsületről és a hűségről. Szívesen használom ezeket a kliséket, mert jelen esetünkben ez mind-mind igaz az 1970-ben készült... teljes kritika»
Ugyan nem tartozott gyerekkorom kedvenc meséi közé, de magyar rajzfilmként kicsit elfogultan és felfelé kerekítve azért eléri a jó besorolást.
A Kukori és Kotkoda kirakós játék formájában is a boltok polcaira került. Sőt a Magyar Posta Zrt. mesefigurás bélyegeket dobott a piacra. Kukori és Kotkoda mellett a Mesehősök sorozatukban megjelent a legendás egyfejű, Süsü, sőt Frakk is.
(JRD )A rajzfilm főcímzenéje váltakozó ütemű, és ennek feléneklése Márkus Lászlónak és Psota Irénnek bizony nehézségeket okozott.
(JRD )1970-ben a rajzfilm készültekor a televízióadás még fekete-fehér volt, de a rajzfilmet mégis színesben készítették, mert le szerették volna vetíteni a mozikban.
(Sabnock Sanatory )Kotkoda hangja a második szériában Hacser Józsa lett, hiszen az eredetileg megszólaló Psota Irén éppen az USA-ban vendégszerepelt.
(Sabnock Sanatory )A nagyon jellegzetes káráló hang a Kukorit szinkronizáló Márkus László ötlete volt.
(Sabnock Sanatory )
Szeretnéd használni a Mafab értékelését a weboldaladon?
Használd ezt a HTML-kódot »
10"
| Premier: 1970
