Mindegy, hogy Kukori mit tesz, mit csinál, mindig kalamajka a vége. Sosem hallgat Kotkodára. Megy a saját feje után. A magyar rajzfilmtörténet egyik kiemelkedő darabja, az biztos! Ahogyan az is, hogy érdemes újra és újra megnézni. Márkus László és Psota Irén, illetve a két szériában Hacser Józsa szinkronja pedig (ha lehet ezt mondani) még felejthetetlenebbé teszi Kukori és Kotkoda sorozatát. Nézd meg! Filmre fel, és jó szórakozást!
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Ismét egy Bálint Ágnes-klasszikus, ami egy szívet-lelket melengető mese. Tanmese a barátságról, a szeretetről, a kitartásról, becsületről és a hűségről. Szívesen használom ezeket a kliséket, mert jelen esetünkben ez mind-mind igaz az 1970-ben készült... Teljes kritika
Ugyan nem tartozott gyerekkorom kedvenc meséi közé, de magyar rajzfilmként kicsit elfogultan és felfelé kerekítve azért eléri a jó besorolást.
Nagyon jó kis magyar rajzfilm. Én büszke vagyok arra, hogy nekünk magyaroknak van egy ilyen rajzfilmünk. Nagyon jó a rajzolása, igaz a mai világban, már csak Retronak mondják.
Ez is a legemlékezetesebb gyerekkori kedvenceim közé tartozik, tartalmilag és mondanivalóban is nagy a szerepe. Talán még könyvben is olvastam régebben.
Egyike a nagy, klasszikus magyar meséknek, de úgy gondolom, sosem volt olyan jó, mint pl. a Mézga család vagy a Kérem a következőt!. Kicsit gagyi, de legalább eredeti és vicces, nem olyan gyerekbutító, mint a "Dóra, a felfedező" c. borzalom és társai.
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
