1975-ben Steven Spielberg Cápa című filmjében rászabadított egy csendes tengerparti üdülővároska partjaira egy hatalmas, emberevő fehér cápát. Innentől kezdve szinte nagyüzemben érkeztek a víziállatos horrorfilmek. Voltak köztük kimondottan jók és élvezetesek (Cápa 2. vagy A gyilkos bálna), és voltak gyengébbre sikeredett alkotások is (Cápa 3. vagy a Szörnycápa). Az olasz filmgyártás is beindult a 75-ös Cápa sikerére, így készülhettek el olyan alkotások, mint az 1977-es Óriáspolip vagy az 1981-es Az utolsó cápa. Ezt a bizonyos sikerhullámot akarta meglovagolni egy bizonyos Roger Corman is, aki már az 50-es évek közepétől producerként tevékenykedett a filmes szakmában (és még napjainkban is aktív).
Általában ha meglátom Roger Corman nevét egy stáblistán, nagyjából már be is tudom azonosítani a film színvonalát, hisz a legtöbbön elég erőteljesen érződik az a bizonyos b-filmes színvonal. Azt azért nem vitatnám, hogy kimondottan sok szórakoztató alkotás született ezekből a filmekből. Az 1978-ban készített Piranháról sok helyen olvastam, hogy egyfajta paródiája az 1975-ös Cápának (bár ezzel egy percig sem értek egyet, mert igaz, hogy van egy-két viccesebb jelenet benne, de hogy ezek akár csak egy pillanatra is a paródia hatását keltenék, az sem az első, sem a sokadik megtekintése során nem érződött).
Azt bőven mondhatjuk, hogy kimondottan kis költségvetésből (mindössze 600 000 dollárból) dolgozott a stáb, de ez a legtöbb Corman produkcióra igaz. Viszont nagyon fontos megemlíteni, hogy ez a viszonylag alacsonyabb költségvetés szinte sehol nem köszön vissza a kész filmen.
Sikerült egy-két közepesen ismert színészt is leszerződtetniük, akik egész korrektül hozták a rájuk bízott szerepeket. A rendezői székbe egy bizonyos Joe Dante került, aki ekkor még nem igazán volt ismert, hisz korábban csupán két, kevésbé ismert filmhez adta a nevét mint rendező, és csak a 80-as évek kezdetén vált híressé olyan alkotásokkal, mint az Üvöltés vagy a Szörnyecskék. A film sminkmesteri székébe Rick Baker került volna, aki már ezelőtt a film előtt is bizonyította rátermettségét, de végül az utolsó pillanatban mégsem tudta elvállalni a munkát, így az egyik fiatal tanítványára, egy bizonyos Rob Bottinra várt a feladat, aki maradéktalanul teljesítette is a rábízott dolgokat, hisz sem trükkök, sem maszkok terén nincs szégyenkeznivalója eme alkotásnak.
Apróbb negatívumai közé sorolnám, hogy számomra az első fele túlzottan lassú, de szerencsére a második fele bőven kárpótol e téren. Illetve talán a története felvet egy-két megválaszolatlan kérdést is, de ezek ellenében kapunk jó pár brutális képsort. Nem egy hibátlan remekmű, de számomra mégis egy kedvelhető víziállatos horrorfilm volt régen is és ma is.
67 Piranha (1978)
horror | sci-fi | thriller | vígjáték
Egy tudós mutáns pirájákat telepít egy üdülőövezet tavába. A két kiküldött megbízott feladata, hogy megállítsa a ragadozók pusztítását. A feladat azonban nehezebb, mint... több»
Szereplők: Phil Tippett, Joe Dante, Barbara Steele, Bradford Dillman, Kevin McCarthy
