Olaszország a 70-es és 80-as évek folyamán jó pár film erejéig kimozdult Brazíliába, hogy egy elég sajátos, más horrorfilmekre kevésbé jellemző kevert műfajt alkothassanak meg, ez volt az akció-kaland-horrorfilm (és néha még egy kis társadalomkritikát is vegyítettek ezekbe a filmekbe). Láttam ezen filmek közül párat, (az 1977-es Az utolsó kannibál világ, az 1981-es Cannibal Ferox, vagy az 1985-ös Szállj el messze című filmeket, és valószínűleg még bőven lehetne ezen filmek listáját sorolni), és tulajdonképpen nekem tetszettek is. Volt még egy hiányzó rész, amit mostanság pótoltam is, méghozzá jelen filmünk, a Mészárlás a Dinoszaurusz-völgyben című alkotás. Ha tömören össze akarnám foglalni a véleményemet erről a filmről, akkor csupán annyit írnék, hogy nagyon nem tetszett, és kimondottan gyenge végeredményt kaptam.
Valahogy úgy éreztem, hogy a film hibái elsősorban a forgatókönyvíró és rendező Michele Massimo Tarantini (aki a Michael E. Lemick álnéven ténykedett sok film forgatókönyvírójaként és rendezőjeként) nyakába varrhatók. Érezhető volt a filmjén, hogy sokat akart meríteni olyan neves rendezők, mint Umberto Lenzi vagy Ruggero Deodato munkásságából, csakhogy erre neki nem volt meg a tehetsége. Anno a filmjét sok esetben hasonlította a Cannibal Feroxhoz, emiatt a Vhs korszakban még volt olyan is, hogy ezt a filmet Cannibal Ferox II.-ként hirdették. Volt a rendezőnek egy elképzelése, hogy mit is szeretett volna nyújtani a nézőnek ezzel a filmmel, de szerintem egy nagyon öntörvényű fércmű lett csak a végeredmény, ami még lopkodni sem nagyon tudott a már említett filmekből.
Elég, ha csupán arra gondolunk, hogy a film pár percnyi jelenetét nem a kendőzetlen brutalitása vagy a véres jelenetek száma miatt kellett kivágni, hanem azért, hogy ne tartalmazzon annyi meztelenkedést, illetve az egyik nemi erőszaktétel vált a vágóolló áldozatául, és ez nem is baj, hisz még így is eleget kapunk ezekből. Az efféle filmek történetét is két csoportba sorolnám, az egyik, amely a vizuális brutalitása mellett tartalmaz nem kevés, brutálisnak mondható társadalomkritikát is. A másik filmes történetcsoport meg az, aminek annyira egyszerű a története, hogy az messze nem nevezhető szórakoztatónak (nos, ebbe a csoportba tartozik eme film is).
A karakterek teljesen felszínesek, kidolgozatlanok, és ehhez a negatívumhoz a színészi játék is tökéletesen passzol. Véres jelenetek is találhatók benne, de ezek is inkább amolyan kegyetlenkedések miatt lettek beletéve, így sok esetben feleslegesnek éreztem ezeket. A kannibalizmust is csak érintik benne, így én személy szerint nem is nagyon sorolnám azon a filmek közé, amiknek a fő mozgatórugója ez lenne. Meg lehet nézni, hisz bizonyára készültek ennél rosszabb filmek is, bár nekem jelenleg egy sem jut az eszembe ebből a témából és időszakból.
akció | erotikus | horror | kaland
Szerencsevadászokból álló kis csapat verődik össze egy kisebb repülőgépen. Egy professzor és lánya, egy háborús veterán és oldalbordája, egy fotós két modellel, valamint... több»
Szereplők: Michael Sopkiw, Suzane Carvalho, Milton Rodríguez, Marta Anderson, Joffre Soares
