Továbbra is tart még nálam az elmúlt évek ázsiai horrorfilmes felhozatalának a mustrálása, és ezúttal talán az egyik leggyakoribb ázsiai filmes piacról kerestem magamnak esti szórakozást, a Koreai Köztársaságból. Rá is akadtam egy elég jónak tűnő produkcióra (vagyis tartalmilag, mint pedig az előzetese alapján jónak tűnő filmre), méghozzá a Tae-Hyung Kim által rendezett, A nyolcadik éjjel című filmre. Lássuk hát, hogy milyen is lett a film!
Mikor pár napja elhatároztam, hogy kissé körbetekintek az elmúlt évek ázsiai horrorfilm-termésén, sejtettem, hogy rengeteg olyan filmre fogok akadni, amelyek a Koreai Köztársaságból származnak, de azt nem hittem volna, hogy pont egy olyat fogok kiválasztani eme ország horrorfilmjei közül, amely keményen próbára fog tenni a téren, hogy el ne szundítsak rajta!
Mikor elkezdtem nézni jelen filmünket, már szinte azonnal feltűnt, hogy történetileg egy nagyon összetett alkotáshoz lesz szerencsém. Ennek kezdetben még kimondottan örültem is, ugyanis úgy nagy általánosságban igaz az a dolog rám, hogy szeretem az összetett történetű filmeket. Sőt, még az is megfordult a fejemben a film nézése közben, hogy ebben a történetben annyira sok minden van, hogy talán sokkal jobban is állt volna neki mondjuk egy 5-6 részes minisorozat formátum.
Ráadásul a film első egy órájában kimondottan gyorsan peregnek a történetbéli napok, csakhogy volt ezzel egy bitang nagy gondom. Méghozzá az, hogy bár a történet cselekménye valóban kellően nagy fordulatszámmal halad előre, szinte semmire nem igazán hagynak kellő időt. Ráadásul a történetvezetése több nézőponton keresztül zajlik, ezáltal pedig még jobban feldarabolja az amúgy sem túl jól kidolgozott történetmesélését a filmnek. Persze a film második felére azért szépen lelassítják ezt az elképesztő irammal robogó történetet, de itt ezt én már veszett fejsze nyelének éreztem, ugyanis annyi, de annyi potenciát veszít el addigra a történetéből, amit már szinte csak valami hatalmas csodával tudnának valahogyan visszahozni a film játékidejének derekára (ráadásul sajnos szerintem nem is sikerült végül neki). Sőt! Számomra a film történetének a végjátéka egyfajta káoszba süllyed, emiatt pedig azt éreztem, hogy hiába van egy kimondottan jó és érdekes történet a rendező birtokában, egyszerűen nem nagyon tudott vele mit kezdeni abból a szempontból, hogy miként kellett volna ezt filmre vinnie.
Egy másik negatívumom a filmmel kapcsolatban az a nagyon is visszafogott látványvilága. Ráadásul a történet itt is adta volna, hogy többet kaphasson a néző, de szinte alig-alig kapunk bármiféle olyan dolgot, ami emlékezetesre sikeredett volna e téren.
Mindezen dolgok azért különösebben fájóak számomra, merthogy a filmnek a kellő atmoszférateremtésével nem is igazán volt gondja, továbbá jók voltak a zenei aláfestések, a hanghatások is rendben voltak benne, és nem utolsósorban még a színészi alakításokon sem múlott semmi, hisz ők is kimondottan jól alakították a filmbéli karaktereiket.
Mindent egybevéve nálam rengeteget vett el a film értékéből és minőségéből az, ahogyan ezt a történetet végül filmre vitték, emiatt pedig két csillagnál többre nem is igazán tudom értékelni jelen produkciónkat!
76 A nyolcadik éjjel (2021)
Egy szerzetes útját követjük, aki füzérrel és baltával a kezében járja a vidéket, hogy levadásszon egy szellemet, amely több ezer éve szállja meg az embereket, és elhozhatja... több»
Szereplők: Yoo-Jeong Kim, Sung-min Lee, Hae-jun Park, Da-Reum Nam, Dong-yeong Kim
