Jeffrey Dahmert nem szabadott volna a köztudatba emelni és filmet készíteni róla, mégis megtörtént filmek, sorozatok, dokumentumfilmek formájában. Sosem fogjuk elfelejteni. Nem a jóságáért, emberségéért hanem épp ellenkezőleg. Pedig ő is egy ember volt. Egy apuka és egy anyuka gyermeke, egy barát, egy iskolatárs. Hol csúszhatott el benne az, hogy arra vetemedjen: embereket mészároljon le, nekrofil legyen, vagy kannibál? Ezeket a kérdéseket számtalanszor feltették már. Nincs rá válasz, mert az emberi elme a mai napig kifürkészhetetlen, és csak megközelítőleg tud a tudomány nyilatkozni róla, teljes biztossággal azonban mai napig sem.
Jeffrey szeretet akart, adni és kapni, de ő valahogy máshogy definiálta azt, hogy "maradj mellettem". Szétszedett embereket testrészeikre, miközben ő csak egy egészet akart. Családokat tett tönkre, pedig ő maga is akart valahova, de legfőképp valakihez tartozni. Ő teljesen máshogy hozta magához közel az embereket. Úgy tette magáévá a szerelmet, hogy közben felemésztette. Félelmetes higgadtsággal és komolysággal, de némi félelemmel oltott ki életeket. Félt a következményektől, de az empátia mintha hiányzott volna belőle. Mindent máshogy értelmezett mint az átlag ember.
A film tökéletesen adja vissza azt az időszakot, ami akkor abban az időben játszódott, kezdve a rasszizmussal, a homofóbiával, és azzal, hogy a mentális betegséget egyszerűen nem ismerték fel s el. Nagyon jók benne a flashbackek, a film szépen összerakja a múlt részeit és ami történhetett. Valósághűen adja elő a hozzátartozók reakcióit, fájdalmát, már amennyit megtudtunk mi is anno. Az édesapja hihetetlen hitét a fia felé, azt az igaz megbocsátást ami fia felé tanúsít a film legvégéig. Szépek a színek, a hangulat hűen visszaadja a 70-es és 80-as évek díszleteit, hangulatait.
Egyet viszont ki kell, hogy emeljek. Az pedig a főszereplő Evan Peters. Nagyon szeretem ezt a színészt, viszont ami számomra visszást okozott, az az, hogy bár a játéka, mimikája kiváló, mégis sajnáltam, sőt, rokonszenvet éreztem iránta. Pedig pont ellenkezőt kellett volna kiváltania belőlem. A gyűlöletet, szánalmat és szörnyűködést, ahogy az igazi Jeffrey Dahmer kiváltott bennem sok-sok éven keresztül, míg az életét és tettét tanulmányoztam anno. Evan zseniális, ebben kétség sincsen, mégis azt éreztem, bárcsak segített volna rajtad valaki, mert akkor nem így végzed, s azok sem, akiket megöltél kegyetlen módon.
A sorozat fantasztikus, heves érzelmeket, dühöt, meg nem értettséget válthat ki de ez így is van jól. Mi, emberek szeretünk megbotránkoztatni, szeretünk szörnyülködni, de véleményem szerint sosem szabadna ezeknek az embereknek a rémtettei a rendőrségen kívülre jutnia. Ötleteket adhat mentális betegségekben szenvedő embereknek, akik közöttünk vannak.
A Milwaukee-i szörny története az áldozatok szemszögéből és a rendőrség hozzá nem értésének köszönhetően, amely lehetővé tette a wisconsini születésű gyilkos többéves... több»
Szereplők: Javier Bardem, Evan Peters, Richard Jenkins, Chloë Sevigny, Molly Ringwald
