Szörnyeteg: A Jeffrey Dahmer-sztori

A tízrészes sorozat Dahmer egész életét feldolgozva mutatja be a súlyosan terhelt gyermekkort, a kétségbeesett tinédzsert, a mindent elveszítő fiatalt és a magányos gyilkost is. A sorozat kísérletet tesz arra, hogy alaposan bemutassa a történet elszenvedőit, így különösen Dahmer apját és annak viszonyát fiával, a szomszédnővel való kapcsolatát, aki éveken át hiába próbált jelezni a rendőrségnek, és az áldozatokkal való kapcsolatát. Ebben a kegyetlenül groteszk és felkavaró sorozatban inkább külső szemlélőként a családtagok, áldozatok és az inkompetens rendőrök szemszögéből ismerjük meg a címszereplőt és történetét. A széria történetvezetése egyébiránt érdekfeszítő, a színészi játékok rendkívül élethűnek hatnak, és annak ellenére, hogy nem kedvelem az ilyen eszement, elmebeteg sorozatokat, azt el kell ismernem, hogy jól összerakott, mélyreható sorozatot tettek a képernyőre az alkotók, de valójában csak edzett és erős idegzetű nézőknek ajánlom megtekintésre.

Egyik kedvenc kategóriám a sorozatgyilkosos filmek, sorozatok világa. Az emberi elme sötét bugyrai a valóságban. Viszont ez a sorozat számomra hatásvadász, és bár sokkoló, de ismét fárasztónak találtam, hogy arra megy ki az egész kvázi sajnáljuk "sze... Teljes kritika

Egy vérfagyasztóan kegyetlen jellemű, homoszexuális sorozatgyilkos életét mutatja be ez a film, teljesen valós eseményekre építve a cselekményt. Jeffrey Dahmer ugyanis valóban megölt 17 embert az amerikai Malwaukee városában 1987 és 1991 között, amivel kiérdemelte a „milwaukee-i rém” címet. Ma is vitatéma, hogy pszichésen beteg, vagy csupán komplexusokkal teli kegyetlen jellem volt-e. A filmsorozat kevés véres jelenettel, a durva látványvilágot kerülve mutatja be Dahmer történetét Evan Peters főszereplésével, Jennifer Lynch rendezésében. Nálam 85%-ot kap, mert ütős a főszereplő játéka és jó a rendezés is.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Jeffrey Dahmert nem szabadott volna a köztudatba emelni és filmet készíteni róla, mégis megtörtént filmek, sorozatok, dokumentumfilmek formájában. Sosem fogjuk elfelejteni. Nem a jóságáért, emberségéért hanem épp ellenkezőleg. Pedig ő is egy ember vo... Teljes kritika

Érdekes történet volt. Tetszett a felépítése, a retrospektív kezdés. Külön kiemelném, hogy a gyermekkor és a középiskolás évekre is fektetett pár jelenetet a sorozat, ami szerintem nagyon meghatározó abból a szempontból, hogy később milyen felnőtt lesz az emberből. Ezekből az évekből többet is bemutathattak volna. Brutális dolgokat csinált Dahmer, amiket elég visszafogottan mutattak be. De vajon mi vesz rá egy embert, hogy ilyeneket tegyen? Értem, hogy erre gerjedt, de vajon ez mitől alakult ki? Az kiderült, hogy különösebben nem szerették a szülei, anyja pár hónapja magára hagyta, de ez az apjának fel se tűnt. Sose voltak barátai, a homoszexualitását titkolnia kellett. Ha probléma volt vele, lepasszolták a nagyszülőnek. Kezdetben az alkoholba menekült, de mindig is érezte, hogy valami másra vágyik. A Netflix sorozatában nem tetszett, hogy ha nem is szimpatikusnak állította be Dahmert, de megsajnálta őt a néző. Borzasztó, hogy mennyi beteg ember van, és sokakról ez ki sem derül. Megtudhattuk, hogy kész rajongótábora volt Dahmernek. A végén a tabló az elhunytakról nagyon megrázó volt.