A Cassandra a német Netflixtől érkezett hozzánk, az új thrillersorozat egy izgalmas alapszituációt és fejfájást okozó karaktereket sorakoztat fel. Ha szeretsz horrorfilmek közben a szereplőkre ordítani a kanapéról, akkor ez az ideális tartalom. Azonban a történet olyan lazán kezel mély családi traumákat, hogy bizonytalan vagyok, mit akartak mondani a készítők ezzel a történettel, olyannyira katarzismentesre sikerült a széria lezárása.
Ez nem jelenti azt, hogy az oda vezető út ne lenne enyhén érdekes, vagy véletlenszerű csavarokban gazdag. Készülj fel arra, hogy sokszor kérdezd magadtól, hogy miért nem tudták hőseink két epizóddal korábban baltával lekapcsolni a túl intelligens asszisztensüket!
A sztori lényege, hogy egy család beköltözik egy porosodó okos otthonba. A gyerekek hamar újraindítják a lakás kisegítőrobotját, Cassandrát, aki egyszerre jelen van a ház minden szobájában, és folyamatosan megfigyeli a családot. Az elsőre mosolygós, pixeles női arc azonban sötét titkot rejt, és egyhamar elkezdi terrorizálni az anyuka karaktert.
Szép lassan a család többi tagját is behálózza, a sorozat második felére pedig egyre furcsább és vadabb döntéseket hoz minden szereplő. Vajon meddig tud Cassandra pszichológiai nyomást gyakorolni mindenkire, és mikor kezdenek el hőseink puszta kézzel nekiugrani mesterséges anyukájuknak? A válaszra meglepően sokat várunk.
A család sztorijával párhuzamosan belelátunk az okos otthon múltjába, és itt elég hamar nyilvánvalóvá válik, hogy címszereplőnk egykor egy valós személy volt. A sorozat szépen körbejárja, milyen döntések és életút során válik egy enyhén toxikus család háziasszonya digitális entitássá. A sci-fi köntös ellenére ez kicsit sem egy Black Mirror sorozat a közeljövő technológiájának veszélyeiről (mégis milyen AI épült volna a hetvenes években, amikor megabyte-okról nem is hallottak még?), a központi dráma sokkal inkább a családokról szól, illetve a szülői szerepek és gyermekkori traumák kérdéskörét járja körül.
A végeredmény elég egyértelműen az, hogy az apukák minden gonoszság okozói. Vagy egy antipatikus férfi keseríti meg a család életét, vagy egy ostoba férfi előbb hisz egy robotnak, mint a saját feleségének és gyerekeinek. Egy ponton már kényelmetlenné válik, mennyire rosszul viszonyulnak a karakterek egymáshoz, és a közhelyekre épülő jelenetek és gyenge gyerekszínészek sem segítettek ezen. A sorozat legnagyobb gondja az, hogy flashbackjei egy érdekesebb történetet mesélnek, mint a család, akikkel a történetet kezdtük.
A hetvenes évek idilli stílusa és a bizarr, atompunk masina remekül működtek együtt, és Cassandra olykor egész félelmetes is tudott lenni. Nem tudományos sorozat, nem mély filozófiai fejtegetést kapunk a digitális entitások valódiságáról, de az epizódok így is rengeteg ötletet dobnak felénk. Hogy próbál egy limitált mesterséges intelligencia emberek ellen szövetkezni? Meddig megy el egy látszólag visszafogott, konzervatív anyuka, hogy a fiát megmentse? Hova vezet egy gyermek élete, akivel nem foglalkoznak a szülei? Milyen könnyű egymás ellen fordítani egy traumát átélt családot?
Azonban ezeket a kérdéseket csak enyhén érinti a történet, és valahogy képtelen izgalmas morális dilemmákba belemenni. Szereplőink szinte mindent megtesznek, hogy ignorálják a problémákat, melyek nagyrészt a diszfunkcionális házasságokból erednek. Vajon a két idősík hasonlóságai azt hivatottak mutatni, mennyire keveset változott a társadalom? A nők ignorálása és kontroll alatt tartása visszatérő elem, a gyermeknevelésbe menekülő anyák pedig ironikusan egymással küzdenek a szerepkörükért. Ezek érdekes gondolatok, de igazi diskurzus nemigen alakul ki a téma körül. Emiatt sajnos egy kissé szórakoztató, de felszínes sorozat marad, melyet főleg ügyes cliffhangerek tartanak életben.
Egészen az utolsó epizódig új dolgokat talál ki a történet, hogy ne szóljunk Alexának, hogy kapcsolja át a csatornát. Ezek főleg apróságok, hisz azért elég kiszámítható, hogy hova vezet ez a narratíva a zárt helyszíne miatt. Lezárására esik csak szét a történet, már túl hiteltelen volt a család vergődése, és főleg az apuka életképtelensége hatott teljesen komikusnak.
A sorozat sokáig ügyesen húzza a nézőt, az a fajta tartalom, amit egy hétvége alatt el lehet fogyasztani, és sokkal több gondolatot nem is nagyon igényel. Ugyanakkor, ha zavar a Netflix woke fűszerezése, ne a Cassandrát válaszd a következő maratonodhoz!
65 Cassandra (2025)
Egy család beköltözik egy okosottonba, és az ott élő virtuális asszisztens mindent elkövet, hogy ott is maradjanak. több»
Szereplők: Lavinia Wilson, Michael Klammer, Mina Tander, Mark Lewis, Toni Gojanović
