kabel

AI slop
Nagyon kényelmetlenül éreztem magam végig. Cseszett szomorú, hogy ez a filmgyártás jövője. Igénytelen, giccses, 5 másodperces képsorozatok, amiben az emberi elemek halvány jele is alig fedezhető fel, és mindez a valós történelmet akarja reprezentálni. Az, hogy ehhez ráadásul Darren Aronofsky asszisztált, akitől korábban elborult, zsigeri és látványos filmeket kaptunk, csak még rosszabb valahogy. Ez egy dokumentumfilm, ami 100% AI-generált videókból táplálkozik. Egy picit sem hatott autentikusnak, mintha szemünk előtt változtatnának a történelmen. Mintha nem is lenne rendező itt, csak egy közepesen kompetens prompter, akinek végtelen crediteket vásároltak a VEO-n, meg Nano Bananán, hogy minde... több»

Álom a Silent Hill utcáin...
Kimagaslóan altató, feszültségmentes, gagyi erőlködés. A filmet egyedül pár kreatív lény menti meg a teljes jellegtelenségtől, de sajnos a gyenge effekteket ezek sem tudták kiradírozni a fejemből. Van-e értelme a Silent Hillt filmre vinni? Ad ez a médium valami újat, amit a remake-ek ne tudnának hasonlóan kiváltani? A korábbi filmeknél még érthető volt, hogy a filmes produkció látványvilágban simán kenterbe verte a pár polygonnal operáló játékokat (eleve a fehér köd, amiről a franchise olyan híres, egy grafikai megoldás volt, hogy ne kelljen egyszerre túl sokat renderelnie a játéknak), de most, hogy majdnem filmszerűen látható minden karakter és helyszín a Silent Hill 2., vagy akár a Silent ... több»

Unalmas népihorror-próbálkozás
Fájdalmasan lassú és erőtlen film, ami azt sem tudja, mit akar mesélni, vagy milyen karaktereket akar bemutatni. Története egy katyvasz, Instagram-filteres fényképezése, rossz színészei és feszültségmentes narratívája olyan erővel nyomott az álomvilág felé, hogy nehéz volt nyitva tartanom a szemem. Nem horror, nem thriller, nem dráma, fogalmam sincs, mi lehetett a cél, talán Eggers The Witch filmjének sikertelen másolása. Szóval Sophie Turner egy angol parasztlány, aki várja haza háborúban harcoló férjét anyósával, aki egy kicsit túl erősen kontrollálja a lány életét. Egy nap megjön Kit Harington, férje gyermekkori barátja, és közli a rossz hírt, hogy bizony férjét meggyilkolták, és nem fog ... több»

Álomföldre költöztem
Kevés időd van ezen a bolygón, töltsd valami olyan mozival, ami értéket ad át, szórakoztat, vagy elgondolkodtat, és ideális esetben az adott film ezeket még ügyesen kombinálja is. A Rabbit Trap nem ezt a filozófiát követi, helyette hihetetlenül unalmas, folyamatosan merengő művészfilmruhát ölt, ahol még a sztori felénél is várod, hogy valami végre történjen, ami ezeknek a semmitmondó dialógusoknak keretet ad. Történik is valami, de erre kb. egy órát kell várni, és az igazat megvallva, nem érte meg a dolgot. Nem szeretem ezekben a filmekben, hogy metaforájukat olyan mélyre csomagolják merengésekben és semmitmondó mondatokban, hogy minden életkedvem elmegy, hogy egyáltalán feltárjam a narratív... több»

Téves hívás az Elm utcából
A Fekete telefon pár éve egy érdekes horrorötletet szolgált fel, két remek karakterrel, ám elnyújtott tempója és véletlenszerűnek ható csavarjai miatt nem állítom, hogy annyira emlékezetes film lett volna, hogy egy második részt érdemeljen. Mégis ez történt, a folytatás pedig egy enyhén más irányba viszi a történetet, csak részben megtartva annak központi gimmickjét, a holtak feltárcsázását. Egyfelől javít elődje hibáin, és egy gyors tempóban mozgó, akciódús kalandot hoz össze, melyben a már félig felnőtt hőseink újra konfrontálódnak múltbeli traumákkal. Másrészt a cselekmény kaotikus, üzenete szájbarágós, szinte minden misztikumot felporszívóz az antagonistája körül, és karakterei számos ho... több»