kabel

Agyagemberi dráma
Az alapkoncepció remek, az agyagkarakter kiváló alapanyag lenne testhorrorfilmhez, a karakter tragikus története pedig ideális valami komolyabb drámához. A kivitelezés azonban félszeg, a történet megtippelhető, csak pár igazán vad jelenet van, és a karakterek nem kapnak elég teret ahhoz, hogy kibontakozzanak. Ugyanakkor a film utolsó harmada szórakoztató, de kicsit mintha egy másik hangulatú filmből dobták volna be. Tom Rhys Harries karizmatikus játéka azonban elviszi a hátán a mozi gyengébb pillanatait is. Matt Hagen menő színész, ám egy rosszul sikerült este végén egy maffiavezér karmai között találja magát, aki szanaszét vagdossa díjnyertes arcát. Egyhamar ellene fordul mindenki, elveszít... több»

Ezt fújhatjuk...
A Halálsíp nem az a fajta rossz film, amin jól lehet szórakozni. Egy közhelyekre és jobb horrorfilmek ötletfoszlányaira épülő ingatag maszlag ez, mely ijesztgetni csak arcba ugró rondaságokkal vagy fülsértő hangeffektekkel tud. Karakterei elfelejtettek sorban állni, amikor észt vagy túlélőkészséget osztogattak, és története ügyelt arra, hogy kizárólag a zsáner leggagyibb kliséire építkezzen. Veterán horrorrajongók nem fognak itt újdonságot találni. A sztori lényege, hogy ha megfújunk egy azték sípot, meghalunk. Na, nem egyből, kapunk időt, hogy pánikoljunk és lehetetlen megoldásokat keressünk. Végső állomás-mintára a halál mindenki számára egyedi: lényegében jövőbeli énünk jelenik meg, hogy... több»

Belső téboly
Nem a repülő hollandiról szól, de fura módon sokáig gondolkodtam a filmen. Bár a története csapongó és az üzenete zavaros, mégis az egyik legjobb antagonista karakter jelent meg benne, amit az utóbbi években láthattam. Kata Mara és André Holland küzdelme a film előrehaladtával egyre absztraktabb és metaforikusabb, de nem tisztul ki teljesen a kép, hogy pontosan mi a tárgya a viszálynak. Ez nyilván egy nagyon bizonytalan és enyhén céltalan filmet eredményez, mely félúton elveszti lendületét, csak hogy a végére újra megtalálja, de esélyes, hogy a nézők már álomföldre költöztek addigra. Miről szólt ez a film? Egy férfi céljairól? A rasszizmus felszámolhatatlan utóéletéről az amerikai néplélekbe... több»

Eli Roth jégkrémet rendelt
A jégkrémes a legrosszabb fajta rosszfilm. Itt nem tudom azt mondani, hogy legalább a vágás vagy az effektek vagy egy alakítás nézhető volt. Oh nem, itt minden bűnrossz elejétől a végéig, olyannyira, hogy az már kicsit zavarba ejtő, egyáltalán hogy kerülhet ilyen selejt mozikba, míg kisebb, ezerszer érdekesebb filmek valamelyik streamingoldal süllyesztőjében végzik? Eli Roth számomra olyan talány, mint az M. Night Shyamalan vagy Paul W.S. Anderson. Hány esélyt kell még adni ezeknek, miközben évtizedek óta csak silány filmeket lapátolnak a mozikba? Csak ebben a hónapban láttam 5 olyan filmet, amit inkább néztem volna meg nagyképernyőn, mint ezt. Van cselekmény egyáltalán? Két utcáról castingo... több»

Itt nem érzem otthon magam
A harmadik Good Boy című film két év alatt? Először tudom azt mondani, hogy ehhez a témához inkább egy magyar mozi nyúlt hozzá érdekesebben, mert a film lényegében az Itt érzem otthon magam ingerszegényebb változata. Zsarnokság, színjáték, szerepek és feloldozás. Ezek komplikált témák, de a Heel nem nagyon mászik egyikbe sem bele érdekesen, és lezárása után kimondottan rossz szájízt hagy maga után. Tommy a főszereplőnk. Tommy egy paraszt. Nekimegy mindenkinek, felelőtlen, lesz@r mindent és önző. Tommyt egy fura család elkapja, kiköti a pincében, hogy megneveljék. Ehhez fizikai és pszichológiai erőszak is társul természetesen, és hamar kiderül, hogy Tommy a családnak is segít a saját gyászuk ... több»