Hupikék törpikék (1981-1989)

Emlékszem, gyermekként a horvát televízióban láttam először, s bár nem sokat értettem az elhangzottakból, a képi világa és a törpök történetei azonnal rabul ejtettek. Amennyi törp, annyi érdekes és jobbnál jobb karakter. Jó volt látni, hogy Aprajafalván egy remek közösség él, ahol mindenki számíthat a másikra, ahol az egységben az erő.

A legkedvesebb gyerekkori mesém. Nagyon aranyosa a történetek és szerethetőek a törpök. Nagyon mesés maga a falu is és kedveltem azokat a részeket amikor Tavasz Anyó és Idő apó is szerephez jutottak.

Talán tényleg az egyik legaranyosabb mese, tele humorral és izgalommal is. A törpök mindig jobb kedvre tudják deríteni a nézőjét. Bármikor felüdülést tud nyújtani az egész családnak.

Igazi klasszikus kedvenc mindenki számára én úgy gondolom. Aprajafalva lakói mind különböznek egymástól mégis szépen élnek kis falujukban, persze azért konfliktusok náluk is akadnak.

A legjobb mese, amit valaha láttam, nagyon aranyos figurákkal. A kedvencem Okoska .

Teljesen ki tudja kapcsolni az embert. Elfelejti a gondokat, a munkát és beszippantja az igazi mese élmény. Egyszerű mese, de mégis kalandos kis epizódjai vannak.

Aranyos mese és sokszor még ha rejtve is, de nagyon tanulságos egy kicsi gyerek számára. Izgalmas történet jellemzi és aranyos de egyben erős kis karakterek, melyeket a gyerekek nyugodtan követhetnek, akármilyen galiba is van az életükben. Ez is egy ilyen kis rózsaszínfelhős menekülés a való világból szerintem.