Erőteljes film a rendszerszintű egyházi túlhatalomról és túlkapásról, valamint a főszereplő ezzel kapcsolatos morális dilemmájáról. 1985-ben járunk Írországban, egy kisvárosi helyszínen, ahol a viszonyok nyomorultabbak az akkori magyar helyzetnél, mind gazdaságilag, mind a társadalom szabadságát illetően. Azt hittem, hogy a rendező túloz, hogy ezzel a többlet drámai mélységgel húzza alá a mondandóját, de nem, tényleg ennyire rossz volt a helyzet pár évvel azelőtt, hogy a kelta tigris ugrott volna, és kiépült volna a mai menő Írország.
Hirdetés
Szóval 1985 karácsonya közeleg, amikor a film cselekménye játszódik. Ez az adventi környezet a maga jeges-fagyos és szürke ír klímájával különös módon erősíti fel azt, ahogy Bill, a nehéz kétkezi munkát végző szénkereskedő (Cillian Murphy) rájön, hogy komoly baj van, mert az egyik megrendelőjénél, a helyi apácazárdánál komolyan tiporják az oda bezárt, javító-nevelő munkára ítéltek jogait, méltatlan és bántalmazó módon bánnak velük. A cselekmény viszonylag egyszerűen megy le ebben az egész rövid filmben, inkább az érzések beszélnek, nem a szavak. Az egész helyzet, ami kibontakozik, inkább hasonlít a középkorra, mint egy, az ezredfordulóhoz közelítő modern államra.
Utánaolvastam, mert érdekelt, hogy mennyi a túlzás a filmben, és hát az van, hogy semennyi. Az akkori Írországhoz képest a szintén 1985-ös, késő-kádári Magyarország tényleg nagyobb személyi szabadságot és jólétet tett lehetővé, ami különös, de igaz.
Az ír állam az 1920-as években elért függetlenedése óta gyakorlatilag kiszervezte az oktatást, az egészségügyet és a szociális ellátórendszert a katolikus egyháznak. A katolikusok végül nemcsak lelki vezetők lettek, hanem a mindennapi megélhetés és a társadalmi érvényesülés felügyelői. Ha valakit az egyház kirekesztett vagy bukottnak bélyegzett, az ténylegesen bajban volt minden értelemben, akár földönfutóvá is válhatott. Na, ebben a helyzetben lettek az apácák által üzemeltetett "Magdolna-mosodák" afféle javító-nevelő intézetek, ahová rengeteg "megjavítandó" fiatal nőt zártak és kényszermunkáztattak.
A film az utolsó sötét éveket mutatja. A 90-es évek elején borult a bili, sok mocsokság derült ki, majd az egyik zárdai földterület eladásakor tömegsírokat is találtak. Ez már annyira kiverte a biztosítékot, hogy az utolsó ájtatos mosodai gulágot 1996-ban zárták be. Ez egyidőben zajlott az írek gyors társadalmi felszabadulásával; ma már egész más országot lát, aki odalátogat. A film egy nagyon erőteljes mementó a meglepően sokáig elhúzódott sötétebb időkből, ráadásul nagyon jól van elkészítve.
63 Ilyen apróságok (2024)
1985-ben az odaadó apa és Bill Furlong a helyi kolostor által őrzött nyugtalanító titkokra bukkannak, és megdöbbentő igazságokat fedeznek fel. több»
Szereplők: Cillian Murphy, Emily Watson, Michelle Fairley, Peter Claffey, Agnes O'Casey
