Eltévesztettem a házszámot Nem ismerem Mary Shelley eredetijét, nem tudom, ez mennyire átdolgozott változat, de egy darabig tudtam hozzá kapcsolódni. Képzeljetek magatok elé egy Viktort, akit kis korában vert az apja, amit ez a Viktor felnőve istenkomplexussal kompenzált. Ennek köszönhetően létrehozott egy emberre hasonlító, de zombiszerű és nagyon egyszerű életformát, aki felett uralkodott és akinek a teremtőjévé válhatott. A zombilény egyszerre félt tőle és imádta, kezdetleges agya nem volt alkalmas másra, mint hogy félelemmel vegyes szeretettel nézzen a teremtőjére és ismételgesse, hogy Viktor, Viktor. Hát igen, Shelley a jövőbe látott.
Aztán amikor elmúlt az újdonság varázsa és ez önmagában már nem kötött le, onn... több»
Megszületett a magyar Sharknado Ma elpukkantottunk két mafabos promójegyet erre az érdekességre. Nos, valahol feltétlenül megérte, na, de nem úgy, hanem amúgy. Azt gondoltam, hogy Szente Vajk tehetséges, mert néhány éve az egyik színinövendék megdobott jegyekkel a Puskás musicalre, ami a bazinagy Erkelben volt, és tulajdonképpen elég jól működött, sikerült kitöltenie a színpadot mind térben, mind időben. Hát a film az bizony nem színház, meg lehet, hogy az egy egyszeri megvillanás volt akkor. De tényleg, az a musical szerintem sikerült neki, hát ez viszont most nem.
Most nemrég láttuk Herendi Gábor remake vígjátékát, ami eredetietlensége ellenére szórakoztató volt, ilyen előzmény után a magyar filmgyártás iránti friss elfo... több»
Clooney épített magának egy piramist Nagyon kíváncsi voltam erre a filmre, mindenképp meg akartam nézni. Összeszedtem hát az összes akaraterőmet és túltettem magamat azon, hogy szerepel benne Adam Sandler, inkább reménykedtem, hogy hátha végre egyszer úgy fog játszani, hogy attól nem nyílik ki a bicska a zsebemben. Baromi mázlim volt, mert nem is nyílt ki, viszonylag visszafogott volt, és nemigen ripacskodott szerencsére.
Bármi legyen is a fedősztori, szerintem ez valójában George Clooney emlékműve, amit magának emeltetett és ehhez keresett rendezőt, szereplőket, mindent. Egy belterjesen érzelgős történet pereg előttünk nagyon lassan és főleg érdektelenül, melyben Jay Kelly (Clooney), a Nagyon Legendás És Főleg Fantasztikus Szí... több»
Nem túl hiteles Innen a NER-es propaganda-agyrémből nézve, némi Rákosi-rendszerrel a hátunk mögött ez a film olyan, mintha valaki a nagyszüleitől hallott volna sztorikat a bolsevik túlkapásokról és eldöntötte volna, hogy csinál a benyomásairól egy filmet. El tudom képzelni, hogy egy szerencsésebb helyen szocializálódott néző számára ez erőteljes és lebilincselő ábrázolás, ám mi, akik testközelből tapasztaljuk a bántalmazó politikai rendszerek működési logikáját és mindennapjait, ezt csak egy rossz viccnek, gyenge próbálkozásnak érezhetjük. Így a filmre adott magas globális értékelés (IMDb 7.3) félrevezető lehet a magyar néző számára. Igazából nem fogjátok ennyire élvezni, nekem se sikerült.
Nagyon gyakori a... több»
De legalább rövid volt A film legnagyobb erénye a másfél óránál rövidebb játékidő, habár sokszor sokkal hosszabbnak éreztem annál. Hanyagul összerakott bosszúálló történet. amely iszonyú brutalitást vonultat fel. A teljes kép csak a film vége felé áll össze, bár attól se leszünk gazdagabbak. Annyira volt szükségünk erre a produkcióra, mint amennyire egy halnak esernyőre.
Bullra rágyújtják a lakókocsit az apósáék, ő tisztázatlan ideig nagy lánggal ég. Tíz év után visszatér a ki tudja honnan, és hazavág mindenkit. Ebben az se zavarja, hogy azokba az égési sérülésekbe mindenki belehalt volna, de minimum nem maradt volna az arcának egy felismerhető darabja. De Bull tök jól néz ki, semmi égési nyom nem látszik rajta. E... több»
79 Frankenstein (2025)
Nem ismerem Mary Shelley eredetijét, nem tudom, ez mennyire átdolgozott változat, de egy darabig tudtam hozzá kapcsolódni. Képzeljetek magatok elé egy Viktort, akit kis korában vert az apja, amit ez a Viktor felnőve istenkomplexussal kompenzált. Ennek köszönhetően létrehozott egy emberre hasonlító, de zombiszerű és nagyon egyszerű életformát, aki felett uralkodott és akinek a teremtőjévé válhatott. A zombilény egyszerre félt tőle és imádta, kezdetleges agya nem volt alkalmas másra, mint hogy félelemmel vegyes szeretettel nézzen a teremtőjére és ismételgesse, hogy Viktor, Viktor. Hát igen, Shelley a jövőbe látott. Aztán amikor elmúlt az újdonság varázsa és ez önmagában már nem kötött le, onn... több»