Könnyen lehetett volna még jobb is James Mangold rendező és forgatókönyvíró annyira szépen indított, aztán a film közepén belefingott a nullás lisztbe. 1961-ben indulunk, a helyszín és a díszlet meg a jelmezek hitelesek, a történet hiteles, az atmoszféra hibátlan, minden olyan gyönyörűen alakul egészen 1963-ig, és akkor hirtelen 1963-ban snitt és 1965 lesz. Elhiszem, hogy ha nem ugorja át, akkor ez egy legalább három órás mozi lesz, de így meg simán kimaradt egy csomó legfontosabb esemény, ami sok mindent követhetetlenné tehet azoknak, akik nincsenek felkészülve Dylanből. Sikerült a legfontosabb párkapcsolati és művészeti fordulatokat kiírni a tömörség jegyében. Na mindegy, ez van. Én azért inkább megnéztem volna a hosszabb v... több»
Hú, öcsém Kellően beteg vígjáték, sok múlik azon, hogy felül tudtok-e emelkedni a kaki-pisi szintű poénokon, mert ha igen, akkor sokszor elég vicces. Olyan mint az átlag hollywoodi vígjátékok és Seth MacFarlane filmjeinek valamiféle ötvözete.
Messzemenően alulértékelt Faék egyszerű a mondanivaló, és ezzel nincs is semmi baj. Röviden a következő: az életben az igazán fontos dolgok egyszerűek és időben, valamint térben univerzálisak. Pont. Ennek fényében ez a rövid, másfél órás alkotás egy tömör és kerek transzcendens utazás volt. Megpróbált a vége felé választ adni az élet értelmére is, de azt a részét nem feltétlenül írom alá, aminek úgyszintén nincs jelentősége; a film attól még rohadt jó.
Van egy idősík 45000 évvel ezelőttről, ott látunk egy családot, aztán van egy jelenbeli másik idősík, ahol pont ezt a családot régészik a régészek. A harmadik idősíkban megy az űrhajó a francba, egy többszáz éves úton halad, viszi az embriókat az új lakóhellyel kecsegt... több»
azt' mégse Úgy értesültem, hogy ez a film igen figyelemreméltó, és illik abba a sorba, ami az általam nagyra tartott alkotásokat jellemzi. De mégsem. Azért nem akarok teljesen genyó lenni, akár jó film is lehet, csak nálam nem működött eléggé. Szóval lehet, hogy mégis nagyszerű, csak nem voltam rá fogékony. Továbbmegyek, ez nagy valószínűséggel sokkal jobb, mint ami nekem átjött. Nem volt meg köztem és Gyllenhaal Magdi között a kémia, pedig nagyon elismerem a munkásságát. Ez van.
A rengeteg hiba ellenére Hajszálra voltam attól, hogy 3 csillagot adjak rá, de aztán felülkerekedett az altruista énem. Na, szóval nézzétek, de közben legyetek elnézőek, mert az itt elég jól fog jönni.
Kezdjük a jó hírekkel. Jake Gyllenhaal és Anne Hathaway külön-külön is jól játszik, és itt most teljesen jó közöttük a kémia is. Meg laza, nem túl agyalós vígjáték, ami nem fogja túlterhelni a nézőket; akinek meg arra van igénye, az talál benne pár fajsúlyosabb gondolatmorzsát magának. Például az orvoslátogató-ipar etikusságával kapcsolatban. Apropó, sejtem, hogy a magyar fordításnál a drogok szóhasználatának választását fejtörés előzte meg, mert itt nyilván alapértelmezésben gyógyszerekről van szó.
Van még egy dolog,... több»
74 Sehol se otthon (2024)
James Mangold rendező és forgatókönyvíró annyira szépen indított, aztán a film közepén belefingott a nullás lisztbe. 1961-ben indulunk, a helyszín és a díszlet meg a jelmezek hitelesek, a történet hiteles, az atmoszféra hibátlan, minden olyan gyönyörűen alakul egészen 1963-ig, és akkor hirtelen 1963-ban snitt és 1965 lesz. Elhiszem, hogy ha nem ugorja át, akkor ez egy legalább három órás mozi lesz, de így meg simán kimaradt egy csomó legfontosabb esemény, ami sok mindent követhetetlenné tehet azoknak, akik nincsenek felkészülve Dylanből. Sikerült a legfontosabb párkapcsolati és művészeti fordulatokat kiírni a tömörség jegyében. Na mindegy, ez van. Én azért inkább megnéztem volna a hosszabb v... több»