valójában 6 csillagot adnék rá Charlie Kaufman rendesen odavert ezzel a filmmel és persze kellett hozzá Philip Seymour Hoffman zseniális alakítása is, a többi remek színészről nem szólva. Muszáj figyelmeztetni a fiatalabbakat, hogy ez nem az ő filmjük lesz, ehhez kell az a lelkiállapot, amit csak azok ismernek, akik már hogy úgy mondjam megették a kenyerük javát.
Caden Cotard halálfélelme és élethez való ragaszkodása a kiindulópont, ahonnan az egész, meglehetősen összekuszálódó film felépül. Nem kell kronológiát és ok-okozatot kutatni, ez egy vizuális költemény. Caden felépíti az élet szimulációját egy óriási stúdióban, ahol egy idő után már a színészeket is az őket alakító színészek játsszák és Caden is egye inkább haso... több»
Nagyon hosszú Nekiálltam és írtam egy véleményt aztán jól kitöröltem az egészet. A harmadáig sikerült megnéznem a filmet annak ellenére, hogy Tarr Béla szerintem nagyszerű munkát végzett és Krasznahorkai is egy igen jó író, bár nem a legkönnyebben olvasható a végtelen mondatai miatt. A film végtelensége jól kapcsolódik az írói stílusához, de egy idő után akkor se tudtam kapcsolódni az egészhez, ha amúgy az egyes jelenetek igen jól voltak megkomponálva a maguk végtelen módján. Na ez van.
Még le kell ülepednie Utánaolvasva tudtam meg, hogy volt két évadnyi sorozatelőzmény, és hogy az hozzátesz az élményhez, ha valaki azt is ismeri. Nem tudom, de valami azt súgja, hogy ha azt láttam volna, akkor most egész másképp néztem volna ezt. Önálló filmként nézve hajlamos voltam belelátni dolgokat, amik lehet, hogy ott se voltak, csak én gondolom túl, nem tudom.
Sok mindenben emlékeztet a film hangulata az Exit 8 című japán filmre, ahol a főszerkesztője nagyon nehezen szabadul a metróaluljáróból. Ebben Clark, a magánéleti és anyagi csődbe jutott bútorboltos fedez fel egy világot a boltja alatt. Lehet, hogy az Exit 8 tehet róla, azt kifejezetten metaforikusnak tartom, itt is beindult a pszichologizáló énem.
C... több»
Már csak az épület miatt is Látom, sokan elutasítóak a filmmel kapcsolatban, érdemes új szemszögből megnézni. A mű a gyermeki traumafeldolgozással kapcsolatos, nem túl rejtélyes szimbolizmussal operál. A képi világ a főszereplő kislány életkorának és fantáziájának megfelelő. A lokáció választása mesteri, nem tudom, hogy hogy sikerült elintézni. A ház, amiben Aurora (Sophie Sloan) és a bérgyilkos szomszéd (Mads Mikkelsen) lakik, nem más, mint a Magyar Államkincstár Hold u. 4. alatti, Lechner Ödön által tervezett csodás épülete.
De különben megértem, hogy sokan nem tudnak együtt menni a rendezővel, Bryan Fullerrel, akinek ez az első mozis nagyjátékfilmje. Tévéfilmje és főleg sorozata akad azért rendesen, nem kezdő. Minda... több»
Mindenki bekaphatja Aki nem angolos, annak megsúgom, hogy a Fackham Hall egy olyan kifejezésre hajaz, ami nagyjából azt jelenti, hogy mindenki bekaphatja. Az angolban etimológiailag úgy alakult, hogy ezt nem az orális, hanem a hagyományos együttlét felől közelítik, érdekes. Na mindegy, ennyit a címről. Maga a film a Nagyon különleges ügyosztállyal és a Csupasz pisztollyal van egy kategóriában, rém fárasztó poénokkal van tele. Ez engem egy órán át igazán remekül elszórakoztatott, utána kissé elvesztettem az érdeklődésemet. Amúgy mindent egybevetve teljesen OK volt.
Kellemesen csalódtam Na, ez volt az a film, amitől nagyon tartottam, aztán teljesen OK volt, legalábbis műfaján belül. Nem kell semmi fajsúlyosra számítani, ez egy laza francia vígjáték. A logikai bukfencekkel se kell törődni, ezt arra találták ki, hogy az ember bevigye a popcornt, megnézze, röhögjön párat, aztán elégedetten hazamenjen. És ezt hozza is. A magyar címadás rettenetes, annál már csak a francia eredeti rosszabb.
Ha megvannak Chevy Chase Griswold-filmjei, ezt is körülbelül oda lehet elhelyezni újabb kiadásban. A Toussaint család egy csaló banda, ahol a normálisnak levés fel se merül, és a családtagok között nyílt norma mindenféle balekok lehúzása. Mégse nyílik ki a bicska a zsebünkben, mert pontosan l... több»
Önreflektív Ha úgy vesszük, ez Colleen Hoover írónő önkritikája lehetett valahol. Avagy ez lesz akkor, ha befutott író vagy, és megrendelésre kell kitolni magadból az újabb és újabb könyveket. Olyankor a minőség csorbát szenved. Úgy látom, hogy mivel az It ends with us bejött az amerikai olvasóknak, Hoover most szakmányban kénytelen gyártani a regényeket, kicsit ahhoz hasonlóan, ahogy azt a filmben Verity Crawfordtól követelte a kiadó. Verity valóságot/igazságot jelent a latin veritas után. Beszélő név, amit nem fordítottak le, viszont hasznos tudni a jelentését a film teljes befogadásához. A filmbeli írónőt hívják így, őt Anne Hathaway alakítja.
Azt tartja a mondás, hogy finggal nem lehet tojást feste... több»
A megúszás művészete Az a címe, hogy The Art of Getting By, ez magyarul körülbelül annyit tesz, hogy „a megúszás művészete”. Az is a megúszás művészete, hogy ezt le bírták fordítani Rokonlelkekre. Ez alaposan félreviszi a nézőt, és teljesen semmitmondó is. Az eredeti cím ezzel szemben jobban ráirányítja a nézőt a lényegre.
George és Sally egy középiskolába járnak Manhattanben, mindketten felső középosztálybeli gyerekek valahol a Central Park szélénél. Alapvetően, ha van is bármi nyűgjük az életben, az elsősorban a világ nagyobb része számára irigylésre méltónak ható „first world problem” jellegű, vagy a felnőtté válással, éréssel kapcsolatos. George éppen a korai Woody Allen életszakaszát éli meg – ja igen, ez ... több»
A kis fogás Nem különösebben hiánypótló akciókrimi korrupt miami rendőrökkel. Olyannyira nem hiánypótló, hogy csupán A-kategóriás filmből is minimum több tucat lehet ebben a témában. Az újítás ezúttal annyi, hogy a producer azt kérdezte magától, hogy hmmm, mi lenne, ha két hasonló kategóriás és gyakran egymással összekevert színészt tenne meg főszereplőnek? Így került be az idős korára egyre inkább rabbira és Adam Sandlerre hasonlító Ben Affleck, valamint a szintén szakállasra vénült, de még nem annyira rabbiszerű Matt Damon.
A kotta elég bejáratott: tegyél a film elejére egy kegyetlen gyilkosságot, ahol a rosszak leszámolnak egy jó rendőrrel, aki nemcsak egyedül van, de nő is, szétempatizálhatjuk magu... több»
Nem popcornmozi Ez a film erős diszkomfortot vált ki az autokráciákon edződött múltú nézőkből, ne számítsatok jóleső élményre ti se. Sergey Loznitsa érti a dolgát, elég jó érzékkel bánt a tempóval, a dramatikával és a beállításokkal. Lassú, dialógusközpontú műre számítsatok, amely nem mindenkinek való, sőt, kifejezetten alkalmas a Homo Netflixicus kínzására. Maga a kivitelezés amúgy nekem jobban tetszett, mint a cselekmény, az ugyanis nem volt túl nagy durranás.
Nagyon dióhéjban (és akkor aki tart a spoilertől, az ezt a bekezdést ugorja át): az ifjú és pályakezdő vidéki ügyészhez eljut egy rendszerhiba okán kiszivárgott börtönüzenet. A fiatal Szovjetunióban vagyunk, Sztálin az épp aktuális vezető. Rengeteg ... több»
családi kör Időutazással is felérő, mára már 21 éves „minisorozat” az HBO jóvoltából, melyben mindenki is játszik. A minisorozat ez esetben azt jelenti, hogy igen mini, mert mindössze két részből áll, melyek együtt tesznek ki talán annyi játékidőt, mint a Dűne vagy az Avatár egy-egy része. Tehát nagyon mini. Ennek ellenére a családi szálak igencsak meg vannak benne keverve.
Kellően lenyugodott, lassú vidéki történetet látunk az USA Maine államának (jobb felső sarok) egy, a valóságban nem létező kisvárosából, a jobb napokat megélt Empire Fallsból. Empire Fallsban úgy zajlik az élet, mint egy tiszántúli kis faluban: mindenki mindenkinek a rokona, aki meg nem, arról idővel kiderül, hogy mégis. Na jó, kis ... több»
Üdvözöl az Oszkár Az a jó hírem, ami egyben a rossz hír is: a film lényege benne van a pár soros ismertetőszövegben, ami itt található az adatlapon. Alice Vial 27 évvel az igen szentimentálisra hangolt Angyalok városa című amerikai Wim Wenders-utánérzés/remake után elkészítette a témára a maga szintén ragacsos-szirupos változatát.
Van egy élő csaj, aki látja a halottakat, meg van Oscar, a halott fazon. Ők akkora szerelembe keverednek, mint ide Lacháza, és ekörül mennek a nagy érzelmi hatású képsorok. Hát, és még ráadásul Elsa, a halottakkal bratyizó főszereplőnő ebben a verzióban is kórházban dolgozik, igaz, nem itt pasizik be nem evilági módon, hanem az utcán. Itt annyival kidolgozatlanabb az ötlet, hogy az ... több»
Kínosan mellément Volt ebben a filmben potenciál, és jó lett volna, ha jobban sikerül, mert a magyar néző számára 2026-ban (az évben, amikor nézem a filmet) nagyon hasznos lenne a történelem ezen szakaszának jobb megismerése ahhoz, hogy mindannyian jobban megértsük, mi történt velünk is az elmúlt 16 évben. Ráadásul imponálóan jól sikerült az archív felvételeket és a mai jeleneteket összegyúrni, ígéretes volt hát a kezdés. De igazság szerint ezer sebből vérzik ez az alkotás.
Hiányzott a felvezetés, onnan indulunk, hogy (egy 1945-ös bunker környéki végjáték-előrevetítést kivéve) belecsapunk a közepébe az 1938-as Anschluss idején. Az átlagnéző az előzményeket nem ismerve ott áll kapaszkodók nélkül, és nem érzi á... több»
botox meg ricsaj Azt hiszem, a Mamma Mia című tévedésem közben szenvedtem pont így, mint ezalatt. Pont az a típusú 3,14csaricsaj jellemzi meg az a tömény negédesség. Legalábbis az első fél órát. Ja, igen, és érdemes lenne hagyni a hollywoodi színésznőket méltósággal öregedni, kellemetlen volt nézni a fiatalabbra balzsamozni próbált arcaikat, olyan szomorú ez az egész.
28 év nagy idő Mai szemmel elég béna a film, meg kicsit olyan, mintha a két főszereplőnőnek próbáltak volna valami jutalomjátékot csinálni. Annak apropóján sikerült megnézni, hogy közel 3 évtized után itt a második rész. Most akkor kicsit tartok a folytatástól, de a feleségem jóvoltából elkerülhetetlen lesz, hogy azt is megnézzem. Ő ennek a felénél védekező alvásba szenderült, tiszta mázlista.
negyvenkét év elteltével is rendben van Szimpla koncertfilm, de nagyon jó látni, hibátlan. Byrne nagyon ott volt a szeren már akkor is. Semmi extra, de leköt.
valójában nem azok Az előzetes szövegek alapján ezek a fiatalok függők, de amúgy totál nem. Olivia Wilde nem tudom, mikor került a magas polcra, írták, hogy jó, de nem volt az. Anna Kendrick ebben az évben még nem tudta becsukni a száját. Tulajdonképpen ennyi.
Elveszett jelentés Nagyon hamar az az érzésem támadt, hogy ez a film Sofia Coppola Lost in Translation című fantasztikus klasszikusának tisztelete és inspirációja közben született másodvonalú utánzat. Aztán láttam, hogy a japán folklór itt inkább egy romantikus köret az amerikai mozinézőnek, továbbá hogy hajszálpontosan a 24. percnél vált teljesen kiszámíthatóvá a történet kimenetele. Emellett még mindig nem tudom feldolgozni, hogy Brendan Fraser hogy a pék nyilába lehet még mindig színész, mit látnak benne mások? Iszonyú tehetségtelen és irritáló fazon. Mit látott a gyorsvonat-nevű rendezőnő, Hikari őbenne?
És a nézők beszopták, mindenki állva tapsol. A kísérlet sikerült. Nem volt hiába a japánnal kevert ango... több»
Zseniális, de öncélú Ez a film is Irvine Welsh könyvéből készült, mint a Trainspotting, csak ezt Jon S. Baird vitte filmre. Nagyon látványos, jó ritmusú és igen színvonalas, de egyúttal öncélú lett a végeredmény. Kifejtem, hogy miért gondolom ezt.
A Trainspotting egy félig-meddig választható poklot mutatott meg, aztán, amikor már eléggé elrettentünk tőle, akkor meg is mondta a végén, hogy válasszuk az életet. Volt választás. Ezúttal a James McAvoy által egészen zseniálisan alakított rendőr egy olyan mentális állapotba csúszott bele, amit nem választott. A főszereplő tudatleépülését bármennyire is lenyűgözően vitte vászonra a rendező, nem kaptunk semmi olyan nyereséget a végére, mint a Trainspottingnál. Értjük, h... több»
Költőtől van a költőtoll Na, adtam a kultúrának, megnéztem, hogy mit tud a dél-amerikai filmművészet új csillaga, ha már januárban ott leszek, ahol ez a film játszódik. Nos, érdekes volt.
Könnyű elsiklani a film értékei felett, ha valaki nem néz utána, hogy mire reflektál a rendező. Én is elsőre csak egy fel nem nőtt és célba nem ért költőt láttam, aki segít egy iskolás lánynak, hogy majd ő sikeres költő lehessen. Felfogtam, hogy ez ténylegesen a főszereplő költő saját vágya volt, nem a lányé – ő egész más életet képzelt el magának, hiába volt tehetséges. Az is átjött, hogy a költészeti (már nem emlékszem a szervezet nevére) szakmai társaságban és a lány családjánál is csak balek volt a főszereplő, akit kihasználnak... több»
85 Kis-nagy világ (2008)
Charlie Kaufman rendesen odavert ezzel a filmmel és persze kellett hozzá Philip Seymour Hoffman zseniális alakítása is, a többi remek színészről nem szólva. Muszáj figyelmeztetni a fiatalabbakat, hogy ez nem az ő filmjük lesz, ehhez kell az a lelkiállapot, amit csak azok ismernek, akik már hogy úgy mondjam megették a kenyerük javát. Caden Cotard halálfélelme és élethez való ragaszkodása a kiindulópont, ahonnan az egész, meglehetősen összekuszálódó film felépül. Nem kell kronológiát és ok-okozatot kutatni, ez egy vizuális költemény. Caden felépíti az élet szimulációját egy óriási stúdióban, ahol egy idő után már a színészeket is az őket alakító színészek játsszák és Caden is egye inkább haso... több»