Fontos témák jó kivitelezésben Tasnádi István elsősorban forgatókönyvíró, de akadt már rendezőként is néhány projektje. Ez a mostani független filmje a kis költségvetés és az abból adódó rövid időtartamú és feszes forgatás ellenére nagyon ütős lett. A filmötletet nyolc év alatt sikerült a megvalósításig eljuttatni idén februárban, és most október 22-én kerül a mozikba. Premier előtti vetítésen láttam és kiváló benyomást tett rám az, ahogy egy fontos fő témát további jelentős rétegekkel vegyített, de közben a humornak is helye volt. A szereplők és a készítők között nagyon érződik az összhang és az, hogy alázattal és elkötelezetten dolgoztak - az eredmény nem is maradt el.
A főszerepben Mucsi Zoltán, az idős apa (Árpi bácsi... több»
Suszter/kaptafa Jaj, de rossz. Az előnytelenül idősödő és egyre inkább Adam Sandlerre hasonlító Ben Afflecknek nem ez az első rendezése, de mégis olyan esetlen és kidolgozatlan, mintha az lenne. Nem kellene neki ilyeneket csinálnia, maradnia kellene a színészkedésnél.
Mark Kimball, a retek Los Angeles egyik polgármesterjelöltje jó környéken lakik az általánosiskola-méretű családi házában a félredugó feleségével és az egy szem fiával. Ahogy arrafelé minden vagyonosabb családnál, náluk is több mexikói bevándorló szolgál. A fiukat elrabolják, legalábbis az volt a terv, de összekeverik az egyik mexikói alkalmazott fiával. Innen fogva számos olyan kérdés merül fel, ami megosztja a nézőket, hiszen Kimballnak el k... több»
Maradjunk az eredeti címnél A Problemista a salvadori író-rendező-főszereplő anyanyelvén leginkább a gondok emberét, esetleg azok specialistáját jelenti. Sanyi (Alejandro) a filmben kevésbé problémamegoldó, inkább a gondok embere, ha már mindenképp fordítunk. Julio Torres író és komikus a Saturday Night Live-nál, ez a filmen látszik is, mert nem lett mély, valószínűleg nem is akart az lenni. Tilda Swinton viszont lenyűgözően hozza a mániákus banya karakterét. Az első félóra őrülten szórakoztató és kellően alternatív, aztán elkezd kimerülni az ötlet, a végére kifejezetten nehezemre esett fenntartani az érdeklődésemet, bár a legvége ismét vicces lett. Lehet, hogy célszerűbb lett volna egy húszperces rövidfilmet készíteni... több»
A legjobb úton Andrea Di Stefano a legjobb úton halad a nagy filmrendezői státusz felé. A legjobb olasz könnyed hagyományokat, kiemelkedő vizualitást és a sportfilmnek álcázott tömény szimbolikát elegyíti olyan módon, hogy az a felszínes néző számára is fogyasztható marad, de a mélyebb tartalom iránt fogékonyak is megtalálják a számításukat. Mint egy jó Pixar-rajzfilm, amely leköti a gyermeket és a felnőttet egyaránt. Habár a felületes nézők ezúttal csalódottak lehetnek, mert a látszólag sportfilmnek induló történetet, ha sportfilmként követi valaki, akkor ő nem fogja megkapni a hollywoodi befejezést.
A felszínen úgy indul a cselekmény, hogy a kis Felicét az apja úgy neveli sikeres teniszezőnek, hogy közbe... több»
Forródrót? Komolyan?? Na, először is nem forródrót, hanem vezetékes telefon a landline. A film 1995-ben játszódik New Yorkban (a szokásos New York-i melankolikus vígjátékok közé tartozik ez is). Ha pontosak szeretnénk lenni, ez egy karakterközpontú tragikomédia. Hétköznapi emberek (családtagok - férj/feleség/gyerekek/testvérek és barátok/szeretők stb.) hétköznapi csetlés-botlásait látjuk. Van központi cselekmény, de az majdnem mellékes ebben a műfajban.
A Landline jól hozza az 1990-es évek nosztalgikus felidézését, de ez itt nem csak egy szórakoztató időutazás, ahol CD-boltok vannak meg vicces számítógépek; ez itt egy olyan világ, ahol a családtagok még offline élik a párhuzamos életeiket és adott esetben kisebb-... több»
Megdöbbentettek az 1985-ös ír viszonyok Erőteljes film a rendszerszintű egyházi túlhatalomról és túlkapásról, valamint a főszereplő ezzel kapcsolatos morális dilemmájáról. 1985-ben járunk Írországban, egy kisvárosi helyszínen, ahol a viszonyok nyomorultabbak az akkori magyar helyzetnél, mind gazdaságilag, mind a társadalom szabadságát illetően. Azt hittem, hogy a rendező túloz, hogy ezzel a többlet drámai mélységgel húzza alá a mondandóját, de nem, tényleg ennyire rossz volt a helyzet pár évvel azelőtt, hogy a kelta tigris ugrott volna, és kiépült volna a mai menő Írország.
Szóval 1985 karácsonya közeleg, amikor a film cselekménye játszódik. Ez az adventi környezet a maga jeges-fagyos és szürke ír klímájával különös módon erősíti ... több»
Zseniális Asghar Farhadi fantasztikus filmet hozott össze a legjobb spanyol és argentin színészekkel, valamint egy nagy spanyol operatőrrel és más stábtagokkal. A szokásos receptjét alkalmazva minden nyugiban indul valahol a spanyol vidéken, ahová hazalátogat Laura (Penélope Cruz) a gyerekeivel. Esküvő van a családban, mindenki jól lealjasodik a piától, aztán paff, eltűnik Laura lánya, és jön egy emberrablásra utaló kegyetlen üzenet.
A táj napos és mediterrán, a hangulat fojtogató. A hosszú játékidő késedelem nélkül elrepül. Bűnügyi rejtélyt látunk és családi tragédiát. A családi viszonyok relatíve szövevényesek, de jól követhetők. Nem maga az elrablás van a film fókuszában, hanem az, ahogy a családba... több»
Semennyire sem sablonos Eva Victor első nagyjátékfilmje remekül sikerült, még akkor is, ha a téma nehéz, ráadásul a rendezőnő a személyes megélését dolgozta fel és vitte vászonra. Figyelemreméltó, hogy a rendezés mellett a forgatókönyvet is ő maga írta és a főszerepet is játssza, talán ezzel is biztosítva, hogy minél pontosabban az jöjjön át nekünk, nézőknek, amit át szeretett volna adni. Nagyon intim ennek az alkotásnak a hangvétele, egyúttal egyfajta fekete humor is jelen van, de a filmadatlapon a műfaji megjelölések közül a vígjáték tévedés, ez egy mély belső dráma. A traumatudatosság, traumafeldolgozás , gyász, az áldozat és közösség közötti dinamika kérdéseit feszegeti.
Az alkotó szemmel láthatóan szakítani k... több»
Charlie és a kenguru A film eredeti címe Kangaroo. A filmben az állatmentő lány Charlie. Ezek után logikus, hogy a magyar cím Lili és a kenguru, igaz?
A főszereplő nem Charlie, hanem Chris. Chris időjárásjelentő valahol Brisbane-ben, ha jól emlékszem, aki éli az időjárásjelentők szokásos életét valamelyik jelentős ausztrál kereskedelmi tévécsatornánál. Bocs, nem jegyeztem meg a pontos részleteket. Egyik nap a tengerparton élő adásban segít egy parthoz úszott delfinnek visszamenni a nyílt vízbe, de ezzel a jóakarása ellenére megöli szegényt, mert az valami fura egészségügyi okból szándékosan pihenni húzódott a partra. Emiatt a baleset miatt Chris elveszti a munkáját, mert a nézők elítélik a tettét, és a csatorna ... több»
Hallmark-típusú Minden elővigyázatosságom ellenére beszoptam egy újabb republikánus vígjátékot (Hallmark B-kategória munkaneve nálam, a később érkezők kedvéért). Lehet, hogy ezen a kategórián belül ez egy jó film, de én nem ilyen lovat akartam, nem én vagyok a célközönség. Hopp, most 23 perc magasságában kezd történni valami nem teljesen szörnyen klisés baromság. Update: 26 perc környékére a reményteli minőségi fordulat kifulladt. Na, pápá, film.
Itt mindenki hülye? Tegnap leszóltam a Wendy és Lucy című, szintén függetlenfilmes fesztiválokra optimalizált "művészfilmet", de most rehabilitálom, mert az a fasorban sincs ehhez képest. Itt olyan morális mélységet normalizál a rendező, ami elfogadhatatlan, a zsűri meg felállva tapsol hozzá. Hát, gratulálok.
SPOILER: 2008 van, van egy apa meg a 6 és 9 éves gyerekei, apa hajnalban felkelti a gyerekeket, nem mond nekik semmit, csak hogy pakoljanak, aztán beülnek a szakadt autóba és elindulnak Utah-ból Nebraskába. Előzmény: anya meghalt, apa gazdaságilag csődbe ment, ki vannak lakoltatva, apa az utolsó pénzeit költi. Megy a fapados road trip Nebraska felé, a gyerekek (főleg a nagyobb) egyre nagyobb szorongással k... több»
Legalább rövid Kelly Reichardt nyilván társadalomkritikának szánta ezt a dokumentum-realista filmet, de nekem annyira nem adta ki a végeredmény, viszont legalább a kritikusoknak nagyon tetszett.
Wendy egy Indianából vagy honnan Alaszkába tartó lány, megy a retek tragacs Honda Civicjével, ami arrafelé a Trabant szinonimája, autózgat át Oregon felé, hogy onnan kompozzon. Ugyanis Alaszkában remél munkát kapni. Két szóban: Wendy csóró. Van neki kutyája is. Egyik nap az utazása során szokás szerint valami bankfiók vagy mi parkolójában éjszakázik a kocsiban, és az ottani kényszeres szokást követve a biztonsági őr felébreszti és elhajtja. De csak elhajtaná, mert a kocsi nem indul. A filmben rohadt sokára kiderül,... több»
Teszkó gazdaságos Nagy kár a kiváló szereplőfelhozatalért, mert maga a film elég felejtős. Nem borzasztó, csak jónak rossz, gagyinak meg nem elég gagyi, hogy Sharknado üzemmódban lehessen nézni. A rendező és a forgatókönyvíró csinált már ennél sokkal nagyobb dobásokat, itt most valamennyire mellémentek a dolgok. Túl sok volt a testnedvekkel viccelődés, pontosabban az tette ki a nagy részét a humorizálásnak, ami nagyon szomorú, mert más meg közben nem nagyon volt. Egy tét nélküli hét végi felszínes szórakozáshoz azért megfelel így is.
Álljon már meg a menet A témaválasztás izgalmas és hiánypótló. A film meg jól van elkészítve, na de amit sugall, az sajnos elfogadhatatlan. Röviden: azt üzeni, hogy az Unabombert az amerikai állam állította elő, és ezzel felmenti a bűnöst, vagy legalábbis relativizálja, elkeni a tetteit.
Ted Kaczynski közel két évtizeden át küldözgetett levélbombákat, és eközben nem voltak erkölcsi fenntartásai, és nem empatizált egy pillanatra se az áldozataival. Ki tudja, meddig folytatta volna, ha végül 30 évvel ezelőtt el nem kapják, hogy három évvel ezelőtt végre meghaljon a börtönben. A filmben egy jóravaló, okos és tanult fiatalembert látunk, akit hát sajnos a fránya körülmények szörnyeteggé tettek. Ez a felelősség elkenés... több»
Ha nem vagy spanyol, nyugodtan hagyd ki Nem értettem, hogy mit láttam, ezért utánaolvastam. Hát halljátok, az eszem megáll, ennél belterjesebb céltalan önköldöknézés ritkán kerül filmvászonra. Ez itt Fernando Colomo és fia, Pablo Colomo apa-fia projektje, aminek nem igazán van nézői szempontból értelme, viszont mivel Colomo Spanyolországban van akkora név, hogy ebben a formában is legyenek olyanok, akik kíváncsiak a munkáira, ezért ott egy szűk közönség számára akár működhet is a koncepció, külföldön azonban kötve hiszem.
Műfaját tekintve ez egy rendezői jutalomjáték, melynek nincs semmi szerkezete, inkább olyan mintha elindították volna a kamerát és csinálták volna tovább a hétköznapi dolgaikat. Nem csak az apa és fia alakít apát... több»
Jaj, de gagyi Á, mondom, tuti van valami gikszer az értékelésekkel, nem lehet ez annyira gagyi, végülis a Wachowski nővérek csinálták és a szereplők se rosszak. Nos tévedtem, az értékelések valójában túl jók is a filmhez képest. Ez valami elizélt Zsé-kategóriás rettenet lett.
Az lehetett a szándék, hogy megint legyen egy olyan nagyobb dobás, mint amilyen a Mátrix volt, de az, ugye, egyrészt lehetetlen, másrészt - bár az ehhez szükséges alapötlet tulajdonképpen nyomokban megvolt - ez most nagyon szájbarágósra sikerült. Na nem elsőre, mert már majdnem egy óra eltelik, mire elkezd kiderülni, hogy mire megy ki a játék, de onnan fogva olyan didaktikus pillanatok következnek be, amiktől azonnal elfog a kínzó sz... több»
Friss és üde Urzula Barba Hopfner nagyon tehetséges rendező, öröm volt nézni a produkcióját. A mexikóiakra oly jellemző módon nagyon-nagyon színes filmet készített, melyben Corina (Naian González Norvind) egy agorafóbiás lány, de az anyja sem egy egyszerű eset. A helyszín Guadalaraja. A monitorok mélyek, a számítógépek muzeálisak, tűs mátrixnyomtatók ciripelnek, nagyon szórakoztató a retro vonatkozása is a vígjátéknak. Szóval ez a lány, aki semmi pénzért nem hagyná el a biztonságos környezetét, egyetlen háztömbben mozog, szerencsére a munkahelye is ott van. Korrektor egy romantikus asszonyboldogító regényeket kiadó vállalatnál, ahol egyszercsak beüt a baj, mert a fő regénybeszállító nem a megszokott hepi... több»
Vikk János Magyar noir az ántivilág két világháború közötti késői időszakából, hibátlan kivitelben. A szereplők remekül szuperálnak, a fekete-fehér itt aztán tényleg minden várakozást felülmúl, így az operatőr, Máthé Tibor nevét is ki kell tennünk, jegyezzétek meg, csodás munkát végzett.
A hangulat nekem a John Wick nevű, sokadik részére teljesen lezüllött piff-puff boldogabb részeit idézte, csak épp ez itt most jobb volt. Nem volt mindig alázene és golyózápor, az is megesett, hogy csak puli (Hungarian Véreb) ugatott, de amúgy csend honolt, de nem ez volt a legjellemzőbb.
A történet a lehető legegyszerűbb. Az első világháború utáni teljesen reménytelen időben egy életcélt tévesztett katona és egy h... több»
Rém rossz Képzeljetek el egy vígjátékot, amelyben előadják a klasszikus viccet, amit mindenki ezer éve ismer: három barát kempingezik az amerikai vadonban, amikor megjelenik egy bazinagy medve. Egyikük elkezdi húzni a cipőjét, a másik kérdi, hogy mit csinál, nem lehet elfutni a medve elől. Az illető meg elmondja, hogy valójában csak a társánál kell, hogy gyorsabb legyen. Ha-ha-ha. Csapkodom a térdem, annyira eredeti. És ez így tényleg megtörténik ebben a filmben, hihetetlen.
Ilyen film ez, és ezen nem sokat segít az sem, hogy az egyik főszereplő az az alapból kissé vicces figura, aki az Idiocracy-ben is volt, Dax Shepard. Rém béna az egész, sajnos. Azért szedtem le, mert abban bíztam, hogy remek film,... több»
NA Az örökség (2026)
Tasnádi István elsősorban forgatókönyvíró, de akadt már rendezőként is néhány projektje. Ez a mostani független filmje a kis költségvetés és az abból adódó rövid időtartamú és feszes forgatás ellenére nagyon ütős lett. A filmötletet nyolc év alatt sikerült a megvalósításig eljuttatni idén februárban, és most október 22-én kerül a mozikba. Premier előtti vetítésen láttam és kiváló benyomást tett rám az, ahogy egy fontos fő témát további jelentős rétegekkel vegyített, de közben a humornak is helye volt. A szereplők és a készítők között nagyon érződik az összhang és az, hogy alázattal és elkötelezetten dolgoztak - az eredmény nem is maradt el. A főszerepben Mucsi Zoltán, az idős apa (Árpi bácsi... több»