világháborús-bújtatós A befejező tanulságot sajnos nem láttam, mert szétment valami az itthoni hálózatban, és nem tudtam befejezni. Na, mindegy, nem tűnik túl nagy veszteségnek. Azért majd bepótolom. Nagyi mesél a manhattani jómódú unokának a gyerekkoráról, azon belül is, amikor a nácik elől bújtatták. A bújtató srácot csesztetik a gonosz osztálytársak a sántasága miatt, pedig aranyból van a szíve, mint megtudjuk. A végső fontos gondolatoknak híján maradtam, de szerintem nem lehettek olyan nagyon rendkívüliek, körülbelül a témakörben eddig már sokszor felvázolt univerzumban mozgott ez a film is. Technikailag jól volt kivitelezve, teljesen nézhető, ha szereted az ilyen meséket, ahol a kamera ráközelít a nagyi kezé... több»
Khdr Jens nagybácsi valójában Khdr. Na, ezt mondd ki, ha tudod. A szintén komoly kihívást okozó nevű Brwa Vahabpour írta és rendezte ezt a bevándorlós filmet, amely keveseknek lesz kedvence, de a maga módján egész érdekes. Még akkor is, ha eléggé tévéfilmes hangulatú, itt-ott botladozó alkotásról is van szó. Az érdekességet a kulturális betekintés adja. Maga a történet viszonylag hétköznapi, legfeljebb sokan nem találkoznak ilyenekkel.
A szereplők kurdok, akiknek az a híres tulajdonsága, hogy Irak, Irán, Szíria és Törökország egybefüggő területén élő nép, saját nyelvvel és kultúrával, és akiknek az önrendelkezési törekvéseit rendszerint mindegyik felsorolt állam előszeretettel és szívesen szokta ... több»
Nekünk erre itt a valóság Elég hamar telítődtem a neonácik lelki nyomorának boncolgatásával, nekem erre nincs szükségem, egy idő után leállítottam. Egyrészt empatizáljon velük, akinek két anyja van, másrészt örülök, hogy épp túl vagyunk a mi saját társadalmunk szalonképtelen szélsőségeinek átmeneti térnyerésén, egyelőre nem igénylem, hogy emlékeztessenek rá, hogy milyen rongy emberek vannak.
Drogügyi csencsembencsem New York Cityben, azon belül is a Brooklyn déli részén lévő Brightonban játszódó drogügyi rendőrös-bűnözős filmet élvezhetünk James Gray forgatókönyvéből, a saját rendezésében. A szereposztás egészen erős, a film egészen közepes vagy annál csak egy fokkal jobb.
A Grusinsky család jóravaló bűnüldöző népség. Az öreg, de még tökös Burt bá (Robert Duvall) és a rendesebbik fia, Joseph (Mar Wahlberg) ugyanazon a rendőrkapitányságon szolgál és véd, a család fekete báránya, Bobby (Joaquin Phoenix) meg üzletvezető egy diszkóban. Ez a Bobby olyan rossz fiú, hogy még a családnevét is lecserélte. Van neki barátnője is, Eva Mendes alakítja, az ő szerepét nem értettem, nyilván kellett egy nő is a vászonra... több»
Nem tudtam értelmezni Most vagy hülyébb vagyok az átlagnál, vagy csak nagyon nem bírom azt, ahogy ez össze lett rakva vagy nagyon túlértékelt a filmes oldalakon. Mert magas értékeléseket láttam, komoly a szereplőgárda, gondoltam, biztos jó lett. Biztos jó, de nem nekem. Pedig nagyon igyekeztem, becsszó.
Olyan, mintha drogtól szétcsúszott figurák szétesett agyába kirándulnánk, amit ha meg akarnék tapasztalni, akkor vennék 1-2 gramm valamit és kipróbálnám. De még nem volt rá igényem. De valószínűleg az nem is ilyen, nem tűnt hitelesnek számomra. Egy átlag lerobbant drogos élete valószínűleg lehangolóbb és kiábrándítóbb, mint ahogy a rendező elképzelte. Megszerzik végre a következő lövést, beadják maguknak, kidőlne... több»
Inkább rossz, mint jó A rendező nagyot akart alkotni, de az erőlködéstől beszékelt picit. Hát ez nem lett jó, sajnos. Van benne pár érdekes gondolatszikra, de ezeket nem sikerült kidolgozni attól, tartok.
Van egy vatikáni nyomozó, akit Sevillába küldenek, mert van ott egy könnyező Mária-szobor. Rém unalmas körülmények között próbál a család bizalmába férkőzni, mert szerencsére ott még nem tartunk, hogy egy vatikáni detektívnek erőszakszervezeti felhatalmazásai legyenek. Ki kell derítenie, hogy van-e csoda, vagy prózaibb okok állnak a könnyezés mögött.
Akkor nézzük az ünneprontó dolgokat - ki ne nézze meg?
- aki bigottan vallásos és bántja, ha egy csodáról esetleg kiderül, hogy nem az
- aki nem kedveli a halálunal... több»
Ha dokurendező vagy, a játékfilmed nem lesz az igazi Alex Parkinson egy dokumentumfilm-rendező. Abban nem tudom, mennyire jó, de a játékfilmek világában nyilvánvaló, hogy nem mozog otthonosan. 2019-ben már volt erről az esetről dokumentumfilmje, hat évvel később meg fogott 1-2 ismertebb színészt és megcsinálta játékfilmnek is.
Megtörtént esetet dolgoz fel, ami azért megadja az egésznek a súlyát, ugyanis rohadt kellemetlen nézni, ami történik. Búvárharangos mélytengeri búvárok mennek le melózni az Északi-tengeren, ahol történik egy munkahelyi baleset. Az egyik fazon olyan sokáig marad oxigén nélkül, ami minden elképzelésünket meghaladja, közben még mindig nem látszik a megoldás. Nyilván tisztában vagyunk azzal, hogy ez az egyik olyan munkakör... több»
Mormota nap Ez a magyar Groundhog Day (Idétlen időkig)! Vannak, ugye, azok a filmek, amikor újra és újra ugyanaz a nap ismétlődik, mert a főszereplő beragadt egy elizélt időhurokba. Vagy mert rájött valami trükkre, amitől újra és újra vissza tud menni. Na, ez a kettő kombinációja, de inkább az utóbbi, és van neki egy tipikus magyarfilmes sutasága is, ami megadja a semmihez nem fogható kárpát-medencei thriller-hangulatot. Aztán lehet ezt még tovább fokozni, hiszen a főhősünk egyenesen ilyen kistérségi Skynetté változik, aki a háziorvosát, mint amolyan T-800-ast visszaküldi egy fontos megbízatással. És akkor a háziorvos csak úgy mellesleg, mint Biff a sportalmanachhal, meghekkeli a lottót, szóval terítékr... több»
Kategóriájában egész jó Aki Ryan Reynolds miatt nézné, az nem lesz elégedett, mert enyhén szólva nem fogja eleget látni. Az ismertetőben benne van, úgyhogy nem spoiler, de szegényt igen hamar a másvilágra küldik. Azonban vannak még bőven színészek a szereposztásban, akik jók és végig szerepelnek, úgyhogy semmi vész. És 2016-ra, amikor ezt forgatták, már Kevin Costner is kiválóan megtanult színészkedni. Tehát teljesen jó lett, nézhető és szórakoztató. Nem tudom, hogyan kerülte el a figyelmemet az elmúlt 10 évben ez a produkció, talán mert totál alul van értékelve a filmes oldalakon.
Az elején még úgy néz ki, hogy kapunk egy hatezredik titkosügynökös, klisés filmet, de aztán szerencsére gyorsan kiderül, hogy a forgat... több»
Rétegfilm Akkor nézzed, ha szereted az elborult, házivideós kivitelezésű alternatív filmeket, amelyekben bénáznak! A kevesebbet foglalkoztatott Fiennes tesó (Joseph) egy olyan csodabogarat játszik, akinek van egy elmélete azokról, akik önpusztításra hajlamosak. Ezt el kívánja adni biztosítótársaságok számára. Ez eddig logikus, kölcsönösen előnyös üzleti modell. Az egyik társaság ad neki pár hetet, hogy igazolja az elméletét és melléadnak egy jócsaj munkatársat. A továbbiakban szórakoztató hülye kis esettanulmányokat láthatunk olyan emberekről, akik hülyén ölték meg magukat, valamint nézhetjük, hogy a munkatársak az együtt töltött idő alatt összejönnek-e. Olyan az egész, mintha egy YouTube bakiparádé é... több»
Pygmalion 100 Mindenki emlékszik G. B. Shaw darabjára, amiből Cukor György csinált zenés darabot és az volt a lényege, hogy a suttyó, csóró Audrey Hepburnt felturbózzák szalonképesre, aztán ami először álomszerűnek hatott, az a végére csak nem lesz az igazi. Kismillió filmnek a története ez, vannak különféle változatai, és manapság elvárt a végén a bonyodalmak után a happy end. Például, hogy a gazdag fickó végül elvegye feleségül a prostiból faragott micsoda nőt.
A feleségem meg szeretné nézni a 2026-os folytatást, ezért ma frissítésként újranéztem vele az elsőt. Úgy találtam, hogy teljesen sablonos, de a maga módján szórakoztató, bár elég csajos, így sok férfi fog picit szenvedni közben (tudom, miről bes... több»
Nézd meg, aztán mondd meg te! Niall Williams regényéből Polly Steele készített egy érdekes, számomra kifejezetten transzcendens jellegű filmet, nagyon erős hangulattal. A kritikai visszajelzések alapján ez nem mindenkinek jött át hasonlóan, de szerintem egy próbát mindenkinek megér, mert csodás a fényképezés, és három komoly színészt (Brosnan, HBC és Gabriel Byrne) láthatunk olyan karaktereket formálva, amiben én még nem láttam őket. Lenőtt ősz hajú, vékonyodó bőrű, összeborzolt vidéki, ír figurák ők most, és ez önmagában is komoly flash. Szóval technikai és casting értelemben 10/10 a produkció, nem is vitás.
Ha valaki romantikus sztoriként nézi csak, akkor nem akkora durranás talán, mágikus realizmusként nézve azonban m... több»
Mindenki szembe jön az autópályán Rá nem jövök, hogy mi a magyarázata, de a legtöbb koreai filmet képtelen vagyok elviselni. A világ legfurább országaiból származó filmeket láttam már, a legtöbbel igencsak tudok mit kezdeni, de Korea valami más, nem tudom, mi a titkuk, miért irritál a filmművészetük annyira. Már az összes környékbeli országnak végignéztem a lehető legkülönfélébb műfajú és minőségű produkcióit, a legtöbbel boldogultam, különösen a Koreából tiszta időben látótávolságra lévő Japánból származó alkotásokkal. De ez a túltekert debilitás és ripacsság, ami ebben van, kiüldöz a világból.
Húsz percig kínoztam magam ezúttal, aktívan, ezalatt olyannak találtam, mint az Amélie csodálatos életének egy különösen elcseszet... több»
Érdekes történet, de nem ragadott magával különösebben. Mindenesetre jó, ha az egyházak nem kapnak állami szintű jogosítványokat, mert abból ilyen agyrém sztorik kerekedhetnek ki.
Még mindig az élet a legnagyobb forgatókönyvíró Az izraeli filmeknek mindig van egy különös hangulatuk, amolyan arab-mediterrán egyveleg. A Majomház is hozza ezt az érzést, és közben egy egészen érdekes, valóságon alapuló történet bontakozik ki előttünk. Egy igen kínos sztoriról van szó, és lehetett volna ezt komorabban is előadni, de szerencsére Avi Nesher vígjátéki keretek közé helyezte.
A helyszín Tel Aviv, 1989-ben. Van egy afféle alkotói holtponton vagy válságban lévő író, aki nagyobb elismerésre gyúr, és ennek hátterében egy nő remélt szerelme húzódik meg, naná. Van is neki egy terve, hogy hogyan lesz híresebb és felkapottabb, hogyan hozza vissza magát a közéletbe. Nem is hülyeség, amit kigondol, bár némi szélhámossággal is jár. A v... több»
Elbuktam Nagyon hamar észrevettem, hogy felültem a lelkes értékeléseknek és úgy töltöttem le ezt a filmet, hogy nem az én világom. Nem tartom kizártnak, hogy élvezhető, de a főszereplő csajnak a teljesen valószínűtlen és péklapát-pozitív karaktere kipenderített a nézésből. Olyan volt, mint egy rodeó, elsőre tudni lehetett, hogy durva lesz, végül 30 percet bírtam, az nem is rossz. Most hagytam abba, de eskü, már nem tudom, hogy mi lehetett a cselekmény, csak annyira emlékszem, hogy a csaj végigvisongta Staub Viktória szinkronhangján, ami tulajdonképpen súlyosbító tényező volt.
Az időzítés fontosságáról Hát gyerekek, ez szerintem jó film lehetett, de sajnos totál nem tudtam rá odafigyelni, mert ami itt 2026 áprilisában Magyarországon zajlik, az az abszolút filmszínház, ami után nem éri el semmilyen 1970-es évekbeli maffiatörténet az ingerküszöbömet. A mindennapjaink sokkal keményebbek, mint ez a marseille-i drogbandás történetke. Talán most egy darabig hanyagolni érdemes ezt a műfajt.
Mi, nézők mint kívülállók Úgy sejtem, hogy Joachim Trier ezt nem nekünk csinálta, hanem saját magának. Remélem, hasznos volt önmaga számára, mert mi ne mentünk túl sokra. Különben technikai értelemben színvonalas munka, nagyszerű a kivitelezés, csak aztán más kérdés, hogy én nem tudtam kapcsolódni ehhez a lélekboncolós családregényhez. Nem éreztem azt, hogy a cselekmény valamilyen univerzálisabb mondanivalónak a hordozója lenne, hanem inkább úgy éreztem, hogy illetéktelenül nézek bele valakiknek a magánéletébe... Off, de az egyik főszereplőnek, Inga Ibsdotter Lilleaasnak meglehetősen tájszólásos a magyar hangja. Elle Fanning pedig remekül játszik, ezt a szintet ki se néztem belőle. Most látom, hogy kapott egy Oscart ... több»
Mostanra történelmi Ez a film 17 év alatt rohadt nagy időkapszulává vált. Azt se tudom, hol kezdjem a felsorolást, hogy miért. Először is, a rendezés mára elég retro. Aztán itt még olyanokat látni, mint Ray Liotta, vagy a még nem ősöreg Harrison Ford. A produkció a Weinsteintől került ki, ők is hol vannak már azóta. Azért az ausztrál színésznőcske indokolatlan meztelenkedései (szintén elavult megoldás) még emlékeztetnek minket, hogy hogy is ment náluk a casting. Na, és hol van már az a világ is, hogy mindenki az USA-ba vágyik, mint minden világok legjobbikába. Tiszta múzeum az egész.
Maga a film egy közepesen érdekes körkapcsolás Kaliforniából, mely arra a mára meghaladott premisszára épül, hogy a világot a köv... több»
72 Fehér madár – egy újabb igazi csoda (2023)
A befejező tanulságot sajnos nem láttam, mert szétment valami az itthoni hálózatban, és nem tudtam befejezni. Na, mindegy, nem tűnik túl nagy veszteségnek. Azért majd bepótolom. Nagyi mesél a manhattani jómódú unokának a gyerekkoráról, azon belül is, amikor a nácik elől bújtatták. A bújtató srácot csesztetik a gonosz osztálytársak a sántasága miatt, pedig aranyból van a szíve, mint megtudjuk. A végső fontos gondolatoknak híján maradtam, de szerintem nem lehettek olyan nagyon rendkívüliek, körülbelül a témakörben eddig már sokszor felvázolt univerzumban mozgott ez a film is. Technikailag jól volt kivitelezve, teljesen nézhető, ha szereted az ilyen meséket, ahol a kamera ráközelít a nagyi kezé... több»