angol lumpen szociodráma A kétórás film az angol filmipar húzókategóriáját, a lecsúszott kisvárosi lakótelepi proletárok nyomorát bemutató szociopornót képviseli.Van benne jó szereplő is, meg egész igényesen van leforgatva, több, mint a feléig kibírtam. A maradék időmet azért megspórolom.
semmi sincs rendben Én sok mindenre kapható vagyok, de van az a szint, ahol azt mondom, hogy a lóf...nak is van vége. Ez a film még csak nem is fekete-fehér, hanem ködszerűen egyenszürke, a hang meg egyszerűen nem érthető, pedig az ismertető szöveg alapján fontos lenne legalább azt érteni, hogy mi az istent beszélnek. Szóval van egy film, ami vizuálisan a száz évvel ezelőtti némafilmek képi minőségével rendelkezik, nem érteni, mit beszélnek benne, a főszereplő gyerek meg nagy valószínűséggel egy irritáló kis köcsög lesz másfél órán át. Időben felismertem az érdekeimet és kinyomtam a lejátszást.
klasszikus krimi Ez egy skandináv típusú krimi, amit egy bosnyák rendező csinált, véletlenül se skandináv országban. Tempóját tekintve olyan, mint egy Derrick epizód, csak itt nem látjuk az elején, hogy ki a gyilkos. Na de nem kell búsulni, nem sokkal a fele után itt is meg fogjuk tudni, hogy mi a pálya. Mozgalmasságát illetően tehát eléggé hasonlít egymásra a két produkció, amiben jelentős az eltérés, az az, hogy ezúttal elég naturalista az áldozatok bemutatása - picit a Bodies kiállítást is eszembe juttatta némely kiszerelt vagy gondosan gombostűkkel preparált testrész.
A sztori nem valami egetverő, de pont elegendő egy krimihez.A szereposztás nélkülözi a sztárokat, a forgatás szemmel láthatóan alacsony k... több»
A suszter maradjon a kaptafánál Russell Crowe egy jó karakterszínész. És sajnos nem túl jó rendező. A forgatókönyvben (amihez szintén van köze) van spiritusz, de a rendezés ezt kilúgozza. Akad pár jobb pillanat, ezeket sok gyengébb köti össze. Igazán kár.
A másfél órás rövid játékidő első kétharmada nagyrészt egy régi barátokkal kártyázós totojázás. Ezt megelőzi egy gyerekkori jelenet, ahol a kispajtások valamiért nagyon rá vannak cuppanva a pókerre. A totojázós részben láthatjuk, hogy ez később is megmaradt náluk. Nem mindegyikük lett sikeres a felnőtt életében, de a Jake Foley névre hallgató főszereplő rommá ki van tömve pénzzel. Épp halni készül a szerényen eltitkolt hasnyálmirigyrákja jóvoltából, és olyan, mintha val... több»
Mestermunka Paolo Sorrentino megmutatta, hogy ki a menő rendező. Papírja csak két évvel később lett róla, amikor A nagy szépségért Oscart kapott. Luca Bigazzi operatőr meg biztosítja a vizuális gyönyört az eszméletlen minőségű kameramunkájával. Sean Penn akkorát játszik, mint az Egyik csata a másik utánban, és akkor még ott van persze Frances McDormand is. Az eredmény egy 10/10-es film, persze a jó forgatókönyv is kellett. Utóbbi Umberto Contarello munkája. Ennyi olasz név ellenére a film kicsit se olaszos, viszont nagyon művészi, de nem rossz értelemben. Mellesleg ez volt Sorrentino első angol nyelvű filmje, senki meg nem mondaná.
Sean Penn egy kivénhedt és válságban lévő rocksztárt alakít. Komoly fri... több»
A háromnegyedénél jöttem rá, hogy már láttam Különös érzésem van. Ez egy nagyon-nagyon karakteres film, és mégis közel másfél óra elteltével jöttem csak rá, hogy láttam már valamikor. Nem tudom, mi késztette az agyamat arra, hogy kitörölje az emlékét. A fényképezés kiváló, a rendező stílusa egyedi, a jelmez és díszlet pazar, a szereposztás egész erős. A történettel azonban csak ambivalens viszonyt sikerült kialakítanom.
Tilly sok-sok év után visszatér a falujába egy hordozható Singer varrógéppel a kezében. A falu amúgy a nemlétező Dungatar, valahol Ausztráliában. Hosszú időbe telik, de nagy nehezen azt is megtudjuk, hogy miért utálja minden helyi őt, és hogy mi történt annak idején a valóságban.
Nagyon érdekes volt a műfajok keveredése... több»
Tisztes iparosmunka Guy Ritchie-nek finoman szólva nem ez a főműve, de különben tisztességes szórakozást nyújtó popcornmozi, csak tőle többet várunk. 3-4 csillag között ingadoztam, 10-es skálán nálam ez szűk 6-6,5-et ér. Maradjon a 3 csillag, és akkor még jófej is voltam. Ez a különben nem túl acélos értékelés két nappal a film megnézése után született meg; közvetlenül a film után még magasabb az érték, amíg friss az élmény. Csak az van, hogy alszik rá egyet-kettőt az ember, és azt mondja, hogy basszus, ez nem volt olyan szintű, mint amit ettől a rendezőtől elvárunk.
A tempó pörgős, a szereplők elég jók, mindjárt belecsöppenünk egy látványos cselekménybe, de a gondok már az első félórában intenzíven jelentkezne... több»
felhőtlenül szórakoztató Nem tudom, honnan jött ez a BenDavid Grabinski, de zseniálisan nyomja! Amit csinál, az 5 csillagot is megérdemelne, de tekintettel kell lennem arra, hogy ez akárhogy is, de csak egy popcornmozi, igaz, hogy abból igen jó. Az első negyedén türelmesen és figyelmesen essetek át, a többi már magától értetődő lesz, nem szabad megijedni az elején felmerülő, agymunkát igénylő rejtélyektől. A ritmus elképesztő, a cselekmény pörgős és akciódús, a fényképezés látványos, a zenék 10/10-esek, a szövegek poénosak, Vince Vaughn meg szuperjó a kettős szerepében. Ebben is játszik Dolph Lundgren, úgy fél percig, úgy látszik, a jövőben cameo szerepekből kívánja fenntartani magát. A cselekmény alapja iszonyúan b... több»
Gyöngytyúk is talál szemet Tudjátok, mit? Nem fogom lelkifurdalásos, privilegizált fehér értelmiségi sznobként felpontozni csak azért, mert zambiai film. Amúgy nem volt rossz, csak nem volt különösebben jó se. A cím szimbolikája viszont igazán rendben van. Ehhez persze az eredeti címet kell nézni, ami körülbelül annyit tesz, hogy "A gyöngytyúkká válásról".
Szóval mi is ez a gyöngytyúkos hülyeség? Egyszerű: a gyöngytyúk egyfajta riasztókészülék. Ha fenyegetést érez, akkor rikácsol, amivel figyelmezteti a többi állatot. A főszereplő amolyan riasztókészülékké válik. Egyszerű gondtalan fiatal nőként éldegél, amikor megpatkol a nagybácsi. A nagybácsi egy büdös disznó volt, aki a család nőtagjait erőszakolta, a saját felesé... több»
Az fix, hogy megosztó Azzal kezdem, hogy nem olvastam a könyvet. Nem voltam rá felkészülve, hogy mit fogok látni, ez az Emily Brontë nagyon huncut írónő volt, azt hittem, valami viktoriánus szerelmes nagyregényt fogunk kapni, erre kiderül, hogy 179 évvel ezelőtt írt egy szado-mazo szürke ötven árnyalatás hardcore sztorit.
A kivitelezés pazar, a képi világ, a zene, minden nagyon össze volt pattintva. Nem hagyományos kosztümös film, hanem határozottan modern. A helyszín Yorkshire, ahol mintha majdnem mindig esne az eső. Nem tudom, mennyire volt összhangban a regénnyel a cselekmény, de itt minden nagyon egyben volt. De látatlanban azt is megértem, ha azok, akik olvasták, nem elégedettek ezzel a feldolgozással. De jó... több»
Retro élmény Meghökkentő időutazásra indultam, két okból. Az egyik a régi nagy kedvencem, David Bowie, a másik a film jó értékelése volt. Ami az értékelést illeti, a 40 évvel ezelőtti technikai lehetőségek és az akkori filmek tekintetében akár reális is lehet, bár picit azért szerintem túl van ez értékelve. Mindenképp gyerekfilmként kell nézni, felnőtteknek ez már kissé gyötrelmes. A sztori faék egyszerűségű, és nincs is nagyon felépítve, durr bele a közepébe, semmi karakterformálás, semmi bonyodalom nem lelhető fel. Egy hétéves is jól tudja követni.
A látványvilág többnyire meglepően jó (ahhoz képest, hogy mikor készült), de akad olyan jelenet is, ami inkább a Pirx kalandjait idézően béna kivitelezésű. ... több»
And the winner is... Két évvel a Reality után 2024-ben elkészült a Winner. Ugyanaz a téma, teljesen más a két film. A Reality az NSA iratokat lelkiismereti okokból szivárogtató Reality Winner letartóztatását helyezi fókuszba: azt, ahogy egy házkutatás során fokozatosan megtörik a csajt. Ez most egy sokkal szélesebb spektrumot felölelő film, gyerekkortól a fogságig és tárgyalásig. A realitynek pont az volt az erőssége, hogy egy adott pillanatra fókuszált és így nagyon erőteljes és koncentrált élményt adott. Arra be is varrtam az 5 csillagot, ez se volt rossz, ez most 4-et ért nálam.
Aki nem ismeri a történetet, annyi a lényege, hogy Reality Winner egy nagy igazságérzetű lány valahol asszem Texasban, és a privát é... több»
A szürke márvány rossz, értem? Aki volt már Párizsban és akár egy percet eltöltött a Champs Elysées vonalán, annak kitörölhetetlenül megvan ez az épület, mert legalább annyira a városképhez tartozik, mint az Eiffel torony. A film a torony születésének körülményeibe nyújt némi történelmi és életrajzi betekintést. A kivitelezés olyan kissé tévéfilmes, egész pontosan HBO-s, de ez nem teszi nehezen fogyaszthatóvá, még ha nem is egy IMAX látványmoziról van szó. Persze mondhatjuk, hogy szerencsére.
A nyitó szituáció megadja a remek felütést, ami átsegít a későbbi, néha kicsit laposabb perceken. A büszke francia nemzet építészeti pályázatot hirdetett a la Défense egy, a meglévő diadalívekkel egy vonalban lévő telkének beépítésér... több»
Sally Field Ez a többedik film, amiben Sally Field a főszereplő, és negyed óra alatt tele lesz vele a hócipőm. Mármint a film nézésével. Ez már egy mintázat, amiből ideje levonnom a tanulságot, és kerülnöm mindent, amiben ő játszik.
A film maga egy Hallmark-osztályú produkció, de valójában netflixes. Van egy kis jelentőségű kisvárosi akvárium (Tropicarium-jellegű, de nincs benne cápaalagút, legalábbis ameddig nézni bírtam). Van benne egy beszélő polip, aki valamikor szabadon élt a tenger mélyén, ha lehet hinni neki. Most meg magatartászavaros alsó tagozatosok nézik iskolai kirándulás keretében, ami frusztrálja. Ugyanott van egy takarítónő, akit az említett Sally Field alakít. Apropó, tudja valaki, hogy ... több»
Szerintem a hülye magyar cím miatt maradt ki eddig. Nem vagyok kutyás, így amíg ma utána nem gugliztam, nem tudtam, mi az a si-cu. A legközelebbi tippem az volt, hogy a jiu jitsunak valami szándékos szótévesztése. Hát nem, a si-cu egy ilyen felmosófej-szerű morzsikutyám. Egy ilyet vesznek el a veszélyes rossz hőstől, aminek káros következményei lesznek. Elég lett volna az eredeti cím fordítása, mindenféle sicuzás nélkül. Ugyanis határozottan emlékszem, hogy párszor már a hülye cím miatt dobtam félre tizennégy éven át. Hiba volt. Ti legyetek okosabbak, nézzétek meg mielőbb. Martin McDonagh egy zseni, nem vitás. Nézzétek meg a filmográfiáját, tele van óriási alkotásokkal, aki még nem tanulta meg a nevét, az tegye meg. A hét pszichopata a pár év... több»
közepes film, jó témaválasztás Színvonalát tekintve a "szódával elmegy" típusú hollywoodi vígjátékok szintjén van (tudjátok, amik nagyrészt karácsony előtt szoktak kijönni és rém sablonosak), de a témaválasztás magasabbra emeli nálam.
Célcsoport: alsó tagozat Fantasztikus premier előtti ingyenes lehetőséget kaptam, hogy megnézzem ezt a nem is tudom, milyen műfajú (talán fantasy?) filmet. Amikor a gyerekeim felnőttek, én is rögtön kiöregedtem a Marvel-univerzumból, én is abbahagytam a műfaj követését. És a Mattel se fog visszacsábítani az ilyesmihez, hiába rakták ki a végén a jó nagy cliffhangert, ami alapján már csak az a kérdés, hogy mikor jön a folytatás.
Az első tizenöt perc keményen büntet. Amit el tudtok képzelni, az összes ilyen típusú mozira jellemző klisé felvonult, én meg erősen fogtam a karfát, hogy hajjaj, ha ez lesz 132 percig, akkor nagy a baj. Van, ugye, egy idealisztikus békés és szép világ az Eternia nevű bolygón, ott cseperedik a... több»
Szegény John Az ember a végére nagyon megsajnálja szegény Malkovichot. Ez az a film, amit legalább negyed évszázada néztem meg és azóta akárhányszor megláttam a címadó színészt, ez a zseniálisan fura film ugrott be. Minden egyes alkalommal. Most újranéztem, és ez még mindig odaver! Egy picit ugyan fogott rajta az idő technikai szempontból - főleg ha hozzávesszük a rendkívül tompa hangzású magyar szinkront -, de a forgatókönyv még mindig 10/10.
Erősen metaforikus Semmi tudomásom nem volt róla, hogy ez egy videojáték alapján készült – csak azért néztem meg, mert pár napja én is így keringtem a japán tömegközlekedési rendszerek útvesztőjében, és arra gondoltam, jópofa lesz egy kicsit elszórakozni az ismerős környezeten. Amúgy az is volt, viszont sokkal többet kaptam, mint amire számítottam.
A filmben senkinek nincs neve: csak Elveszett férfi, Gyalogló férfi, Gyerek, Diáklány és Barátnő van. Azt hiszem, senkit nem hagytam ki – elég minimalista az egész. Ja, bocs, van még az Anya a metrókocsiban, a Csecsemő meg az Agybajt kapott utas. Meg még 50–100 statiszta, akik csak pár percnyi jelenetben szerepelnek.
A cselekmény nagy része leírva elképesztően unalm... több»
Tanulságos mese Ez egy 2018-as francia vígjáték angol-amerikai remake-je, az eredetit nem láttam, de ez jópofa lett. A téma feminista, de szerintem úgy van megcsinálva, hogy pár klinikai esetet leszámítva a súlyosabb antifeminista nézők számára is élvezhető lesz. Laza kis film, az üzenet nem túl mély, de tanulságos, és közben szórakoztatóan telik a röpke másfél órás játékidő. Legalábbis ha az ember szereti Sacha Baron Cohent, akkor biztosan. Amúgy már túlvan a Borat fémjelezte extrém idióta korszakán, itt most önmagához képest teljesen konszolidált, érettebb karakterét mutatja.
Damien Sachs (Sacha Baron Cohen) egy londoni reklámügynökséget vezet, tipikus hímsoviniszta főnökként. Egy napon agyrázkódásos bale... több»
69 Bird (2024)
A kétórás film az angol filmipar húzókategóriáját, a lecsúszott kisvárosi lakótelepi proletárok nyomorát bemutató szociopornót képviseli.Van benne jó szereplő is, meg egész igényesen van leforgatva, több, mint a feléig kibírtam. A maradék időmet azért megspórolom.