4/10 szoba kiáltással Ez a film nagyon didaktikus volt, mintha egy SZDSZ oktatóanyagot láttam volna abból az időből, amikor még létezett az a politikai csoportosulás. Mondom én, a mindenkori mintaliberális. A liberalizmus ostorozandó díszpéldánya. Amit megtudtam: 1. A koncepciós b@**tatás Németországban is létezik. 2. Ott is van szakmaiatlanság. 3. Egy idő után az egész nem érdekel.
További megszerzett ismeretek: a magyar oktatási rendszert nem véletlenül nevezik porosznak. Kényelmetlenül ismerős volt az egész. Még a felpakolós székek is ugyanolyanok, amiket ugyanúgy tesznek a padra, hogy a takinő fel tudjon fókázni.
Súlyos pisztoly Az eredeti Csupasz pisztoly és a Nagyon különleges ügyosztály őszinte híveként úgy ültem be a moziba, hogy ezeknek a nagy elődöknek valamiféle remake-jére számítottam, így némileg csalódtam, amikor egy szokásos Liam Neeson csihipuhi-filmmel kevert hígítmányt szállított a korábban pedig már nagyot bizonyított Akiva Schaffer és a már ezerszeresen fantasztikusan bizonyított Seth MacFarlane (utóbbi mint producer).
A poénok többször nem működtek, mint igen, időnként kétségbeejtően alacsony volt a színvonal. Majd megnézem eredeti nyelven is, mert van egy olyan gyanúm, hogy a szinkronizált verzió azért lett olyan, amilyen, mert ezúttal a szóviccek uralták a poénfelhozatalt, és ezeket gyakran nem jó... több»
Méltatlanul alulértékelt Ismét egy eredeti és kissé őrült film az A24 jóvoltából - gondolkodtam az 5 csillagon is, határeset. A befejezést körülbelül senki nem érti, pedig elég egyszerű szimbólum vagy metafora, kinek mi. Ed Harris figyelemreméltóan elborult fizimiskát kapott, szegény Dave Francónak meg viccesen koccannak össze a fogai, ahogy pakolásszák a hamar véget érő szereplésének a végén.
A mondanivaló nem különösebben magvas, de nem is egy sima trash slasher ez, annál jóval több van benne. A befejezésen kívül még arra szokás kiakadni, hogy a főszereplők leszbikusok. Nos, ha valakit ez nagyon zavar, akkor kerülje, de azért azt meg kell mondjam, ez itt nem a netflixes kvóta homoszexualitásábrázolás miatt van, ha... több»
Merülés a marokkói kultúrába Vonzanak más kultúrák filmjei, feltéve, ha azok nem koreaiak, azokat ki nem állhatom valamiért. Lehet, hogy túl sok béna és öncélúan erőszakos koreai akciókrimit láttam a 2000-es évek elején, ami miatt elegem lett belőlük. Marokkói filmet azonban eddig még nem láttam, és azt hiszem, ennél a mostaninál jobbal nem is kezdhettem volna. Nagyon beszippantott, elrepült a különben nem is rövid játékidő.
Maryam Touzani nagyon jó rendező, és a szereplők is annyira jól játszottak, hogy ez önmagában is elég lett volna, de külön öröm volt ebből a szögből betekinteni a marokkói életbe, amit utazóként egészen más irányból láthattam korábban, bár már akkor is nagyon izgalmas társadalmat és kultúrát ismerte... több»
Innovatív unalom Az első húsz percben meg voltam zavarodva, hogy akkor most valami elfuserált szuperhősös gyerekfilmet töltöttem le, csak éppen bűbájoskodó olasz kiadásban, vagy mi? Gügyögő, modoroskodó borzalom árasztotta el a képernyőt, ráadásul a CGI is botrányos volt. Aztán negyed óra múlva kitették a főcímet, és elkezdtek a szereplők normálisan beszélni, és még értelmes mondatokat is mondtak. Már két percre voltam attól, hogy kinyomjam, de így tovább néztem. A CGI továbbra is bűncselekményszámba ment, de ettől elvonatkoztattam.
Gabriele Mainetti létrehozott egy olyan filmet, ami az általam eddig megismert számtalan műfaj egyikébe se illeszthető be. És ez nagyszerű, mert az innováció viszi előre a mozi v... több»
Nehéz érzelmi csomag Jó kis nemzetközi produkció, ahol egy elég fiatal stáb olyan filmet csinált, ami odaver, ha valaki nyitott a művészibb, kevésbé mainstream alkotásokra. Skót írónő művéből rendezte egy német csaj, amerikai születésű ír főszereplőnővel, az Orkney-szigeteken, amely bár Skócia egyik megyéje vagy tartománya vagy mije, annyira sajátos és külön világ, hogy nemrégiben még azt is fontolgatták, hogy inkább átcsatlakoznak Norvégiához.
Szóval a főszereplő ezekről az északi szigetekről származik, elég nehéz érzelmi csomagot cipel, ami magas fokú érzékenységgel és intelligenciával is párosul. Ez nem a gondtalan létezgetés sikerreceptje. Így aztán, amikor Londonban diákoskodik, aztán álláskeresőként tengőd... több»
South Park és Family Guy rajongóknak Hű, de nem mindennapi ez a film! Az első fél órában rendesen meg is ijedtem, hogy akkor ez most mi, és hogy nem kéne-e leállítani, de örülök, hogy kitartottam, mert a végére alaposan beütött. Legyetek ti is türelmesek, és ne nyomjátok ki az elején, nem fogjátok megbánni! Legalábbis 80-90 százalékotok nem fogja megbánni. Hogy el tudd dönteni, melyik csoportba tartozol, íme egy támpont: ha a következő filmek tetszettek, akkor ezt is bírni fogod: A Million Ways to Die in the West avagy Hogyan rohanj a veszTEDbe, vagy ha már itt tartunk, akkor a Ted, Az interjú (The Interview), Family Guy, South Park, Trópusi vihar.Mindenki IS szerepel, olyan szintű figurák vannak totál mellékes beugró szerepekb... több»
Minden iráni film egy utazás Kissé fura ez is, mint minden iráni film, de attól olyan érdekes; minden ottani alkotás egy izgalmas betekintés. Irán talán a legeurópaibb iszlám ország, legalábbis Teherán mindenképp. Izgalmas látni, hogy a 2024-es film erősen beszólogat a forradalomnak, és olyan liberális értékrendet mutat fel, ami szinte elképzelhetetlen. Teherán felvilágosult kultúrája valószínűleg ugyanúgy nem szántható be, mint ahogy Budapest is ellenáll sok politikai nyomásnak. Olyan szinten oltják a rendszert, hogy az elég vakmerőnek érződik.
Maga a sztori igazán egyszerű. Mahin egy bepókhálósodott 70 éves özvegy, aki gondol egyet, és úgy dönt, hogy az élet még tartogat számára egyet s mást, és a helyi nyugdíjas étte... több»
6/10 nem hétköznapi Ez a film rendkívül különleges kisugárzással rendelkezik, Sigourney Weaver pedig igazán nagy színésznő, hihetetlen jól hozta a szerepet. Kevin Kline-t szokták még méltatni, de róla nem tudom, hogy mikor és miben nyújtott maradandót, most viszont tényleg egész jól elpötyögött. Morena Baccarin figyelemreméltó volt, de még nem tudom eldönteni, hogy ez mennyire volt a színészi tehetsége miatt. Mindenesetre van neki egy meglehetős vonzereje.
Mindamellett, hogy egy igazán egyedi hangulatú alkotást láthattunk, a végére sem tudtam összerakni, hogy akkor most kaptunk valami üzenetet, vagy kamu sokatmondással állunk szemben. Gyanítom, hogy inkább az utóbbiról lehet szó.
Hildy (Sigourney Weaver) egy sz... több»
6/10 pill and go Az 1970-es évek végén, tizenéves éveim elején olvastam egy könyvet, ami ultraintenzíven ábrázolta a francia guyanai mocskot. Ez nagy hatással volt rám, ezért érdeklődéssel álltam neki a filmnek. Rami Malek egy törékeny pénzbirtokost alakít a történetben, és van egy Tom Hardy-hasonmás csávó is, akik hosszasan szenvednek, majd megszöknek. Tulajdonképpen ennyi. Update: Ezt olvastam, b+.
4/10 Az első se volt egy remekmű Igazából az első rész is annyira gyenge volt, hogy utólag egyetlen okot sem tudok felhozni mentségemül, hogy miért töltöttem le. Az első tíz percben elnézegettem az öncélú, de szép balettmozgásokkal megkoreografált közelharcjeleneteket, aztán úgy negyven percnél azt vettem észre, hogy már vagy húsz perce nem is nézem. Menni megy, nem állítottam le, de azt sem tudom, mi történik, mert a laptopomat piszkálgatom, azon belül is a nagyszerű Facebookon szembejövő fontosabbnál fontosabb posztokat. Lehet, hogy csak kiöregedtem ebből a műfajból, és tizenöt évesen oda lettem volna érte meg vissza.
6/10 5x2 néha 5 Visszafelé haladós történet François Ozontól; volt már ilyen a filmtörténelemben, de azért még nincs ez elcsépelve, van hely még egy ilyen megoldásnak.
A férj karaktere számomra vállalhatatlan volt, ami a film nagy része alatt eléggé elidegenített, nehéz volt nézni. Az a vicc, hogy a nászéjszakai vízparti jelenetnél, a film kétharmadánál jöttem rá, hogy én ezt már láttam, ezek szerint működött a freudi elfojtás. Egyébként ez volt az a jelenet, ameddig várni kell ahhoz, hogy az ember rájöjjön, hogy mi a helyzet, hol a bibi a két házastárs között. De ennyire nem egyszerű a sztori, a film elején és végén lévő két, egymástól eltérően nem konszenzuális szexjelenet egyfajta különös keretbe foglalj... több»
5/10 a főszereplők megmentik a filmet John Cena és Idris Elba egy harmadosztályú filmet is képesek nézhetővé tenni, és erre a képességükre ezúttal szükség is van, mert maga a film sablonos, a részletek pedig időnként sajnálatosan kínosak.
Senkinek nem kell például egy orsózó mozgást végző, zuhanó Boeing 747-esben akkor átugrania a gép oldalán lévő hatalmas lyuk felett, amikor az épp alul van, ki lehet várni azt a két és fél másodpercet, amíg alulra megint folytonos része kerül a géptörzsnek. És ha a gép a nagy belorusz semmi közepén egy erdőben zuhan le, akkor arról nem lesz a híradóban megosztható profi minőségű videofelvétel. Az ilyen dolgok folyamatosan következnek be.
Nagy szerencse, hogy a két szórakoztató színész ezúttal i... több»
4/10 én csesztem el a sorrendet Hű, gyerekek, ez csalódás volt, de főleg azért, mert pár napja láttam a rendező 2023-as, Missing című filmjét, és ahhoz képest minden szempontból béna volt. Ha ezt néztem volna először, lehetett volna akár 6/10.
5/10 meglehet, hogy több akart ez lenni annál, mint ami sikerült Neil LaBute neve eddig elkerülte a figyelmemet, és még nem tudom eldönteni, hogy milyen minőségű filmkészítő, de majd holnapra leülepszik a dolog a fejemben. Az már biztos, hogy van neki egy kissé kafkai, sőt inkább Thomas Mann-i művészi mondanivalója, legalábbis a szándék szintjén. Kafka és Mann amúgy nem rossz, csak azóta eltelt egy évszázad, és haladni kellene az elbeszélés eszközeinek használatában. A legenyhébb kifejezés az, hogy felemásnak ítélem meg a végeredményt.
Na szóval, az a felállás, hogy van egy művészeti szakos egyetemi hallgató (Rachel Weisz amúgy szerintem jól játszotta a fura spinét), aki, ahogy a film magyar címe sugallja, férfit farag a béna Adamből (Paul Rudd). Eközben ... több»
6/10 Kicsit nagyon el lett bonyolítva, de azért jó Jól pörgött a film, izgalmas volt, meg kellett rendesen figyelni, mert az ilyen öreg X generációsoknak már nagyon gyorsak ezek a multitasking online varázslatok, amik folyamatosan mentek. Szóval jóféle nyáresti szórakozás, de azért nem kell valami nagy durranásra számítani, mert olyan szinten túlbonyolították a sztorit, hogy az nem mindennapi. Az elbonyolítást nem úgy kell érteni, hogy átlag intelligenciaszint mellett nagyon nehéz felfogni a történéseket és összefüggéseket, mert pont nem. Hanem úgy, hogy a szereplők irreális mértékű informatikai, logisztikai és bűnözésbeli feladatokat és kockázatokat vesznek magukra olyan ügyek érdekében, amiket a valóságban sokkal szimplábban szokás rövidre... több»
4/10 fú, de rossz Bafam mesterséges intelligenciával fordított kommentjéből már tudjuk, hogy ez a film rossz. Na de azt nem, hogy rém sz*r. Különben nem iszonyúbb, mint a Barátok közt, sőt a sikítós-tapsolós énekesversenyeiknél is jobb. Na nem sokkal. Ne nézzétek meg, de komolyan, ne, ne tegyétek, ne, soha, ne!
4/10 értem én a tréfát, csak nem szeretem A japánok kimaxolták a sharknado műfajt, térdcsapkodósan gagyi filmet rittyentettek nekünk, hála érte. Rocksztár vasutasok csukják az ajtókat a gyorsvonaton, amely pontosabb és tisztább a MÁV-nál, aztán iskolások utaznak, jön egy fenyegető telefon, majd olyan lesz a vonat, mint Sandra Bullock busza, nem szabad nekik lassítani, így a masiniszta tolja neki, de hát ugye Japán hiába hosszúkás ország, egyszer elfogy az is. Teljesen béna az egész, de aki imádja a kulturális felfedezéseket, annak kötelező. Fehér ember számára szuper vicces, feltétlenül nézzétek meg, annyira sz*r, hogy az már jó!
3/10 IQ-szegény Egy olyan színvonalú akciófilmet láthatunk, amelynek üzenete olyan mélységű, ahová nem szoktunk nitrox nélkül menni, és főleg nem merülünk fel egy ütemben, mert aztán jön a keszonbetegség.
A festői Los Angelesben él egy szülői munkaközösségi szempontból nem ideális, de nagyon lelkiismeretes anyuka meg a cuki leánya, és van egy új apuka is, akit nyomasztanak a befizetendő számlák, így majdnem elvállal egy bűncselekményben való részvételt, de aztán visszalép. És akkor jönnek a tetkós cortezek és carlosok, és szétlövik a családi idillt. Mert pótapu hiába lépett vissza, a gondolatbűnért is meg kell neki lakolnia. Ez eddig nem spoiler, ez az indító cselekmény.
Innen fogva (meg eddig is) a film az... több»
73 A tanári szoba (2023)
Ez a film nagyon didaktikus volt, mintha egy SZDSZ oktatóanyagot láttam volna abból az időből, amikor még létezett az a politikai csoportosulás. Mondom én, a mindenkori mintaliberális. A liberalizmus ostorozandó díszpéldánya. Amit megtudtam: 1. A koncepciós b@**tatás Németországban is létezik. 2. Ott is van szakmaiatlanság. 3. Egy idő után az egész nem érdekel. További megszerzett ismeretek: a magyar oktatási rendszert nem véletlenül nevezik porosznak. Kényelmetlenül ismerős volt az egész. Még a felpakolós székek is ugyanolyanok, amiket ugyanúgy tesznek a padra, hogy a takinő fel tudjon fókázni.