teszkó gazdaságos Nagy kár a kiváló szereplőfelhozatalért, mert maga a film elég felejtős. Nem borzasztó, csak jónak rossz, gagyinak meg nem elég gagyi, hogy Sharknado üzemmódban lehessen nézni. A rendező és a forgatókönyvíró csinált már ennél sokkal nagyobb dobásokat, itt most valamennyire mellémentek a dolgok. Túl sok volt a testnedvekkel viccelődés, pontosabban az tette ki a nagy részét a humorizálásnak, ami nagyon szomorú, mert más meg közben nem nagyon volt. Egy tét nélküli hét végi felszínes szórakozáshoz azért megfelel így is.
Álljon már meg a menet A témaválasztás izgalmas és hiánypótló. a film meg jól van elkészítve, na de amit sugall, az sajnos elfogadhatatlan. Röviden: azt üzeni, hogy az unabombert az amerikai állam állította elő, és ezzel felmenti a bűnöst, vagy legalábbis relativizálja, elkeni a tetteit.
Ted Kaczynski közel két évtizeden át küldözgetett levélbombákat, és eközben nem voltak erkölcsi fenntartásai és nem empatizált egy pillanatra se az áldozataival. Ki tudja meddig folytatta volna, ha végül 30 évvel ezelőtt el nem kapják, hogy három évvel ezelőtt végre kifingjon a börtönben. A filmben egy jóravaló, okos és tanult fiatalembert látunk, akit hát sajnabajna a fránya körülmények szörnyeteggé tettek. Ez a felelősség elke... több»
Ha nem vagy spanyol, nyugodtan hagyd ki Nem értettem, hogy mit láttam, ezért utánaolvastam. Hát halljátok, az eszem megáll, ennél belterjesebb céltalan önköldöknézés ritkán kerül filmvászonra. Ez itt Fernando Colomo és fia, Pablo Colomo apa-fia projektje, aminek nem igazán van nézői szempontból értelme, viszont mivel Colomo Spanyolországban van akkora név, hogy ebben a formában is legyenek olyanok, akik kíváncsiak a munkáira, ezért ott egy szűk közönség számára akár működhet is a koncepció, külföldön azonban kötve hiszem.
Műfaját tekintve ez egy rendezői jutalomjáték, melynek nincs semmi szerkezete, inkább olyan mintha elindították volna a kamerát és csinálták volna tovább a hétköznapi dolgaikat. Nem csak az apa és fia alakít apát... több»
Jaj, de gagyi Á, mondom, tuti van valami gikszer az értékelésekkel, nem lehet ez annyira gagyi, végülis a Wachowski nővérek csinálták és a szereplők se rosszak. Nos tévedtem, az értékelések valójában túl jók is a filmhez képest. Ez valami elizélt Zsé-kategóriás rettenet lett.
Az lehetett a szándék, hogy megint legyen egy olyan nagyobb dobás, mint amilyen a Mátrix volt, de az, ugye, egyrészt lehetetlen, másrészt - bár az ehhez szükséges alapötlet tulajdonképpen nyomokban megvolt - ez most nagyon szájbarágósra sikerült. Na nem elsőre, mert már majdnem egy óra eltelik, mire elkezd kiderülni, hogy mire megy ki a játék, de onnan fogva olyan didaktikus pillanatok következnek be, amiktől azonnal elfog a kínzó sz... több»
Friss és üde Urzula Barba Hopfner nagyon tehetséges rendező, öröm volt nézni a produkcióját. A mexikóiakra oly jellemző módon nagyon-nagyon színes filmet készített, melyben Corina (Naian González Norvind) egy agorafóbiás lány, de az anyja sem egy egyszerű eset. A helyszín Guadalaraja. A monitorok mélyek, a számítógépek muzeálisak, tűs mátrixnyomtatók ciripelnek, nagyon szórakoztató a retro vonatkozása is a vígjátéknak. Szóval ez a lány, aki semmi pénzért nem hagyná el a biztonságos környezetét, egyetlen háztömbben mozog, szerencsére a munkahelye is ott van. Korrektor egy romantikus asszonyboldogító regényeket kiadó vállalatnál, ahol egyszercsak beüt a baj, mert a fő regénybeszállító nem a megszokott hepi... több»
Vikk János Magyar noir az ántivilág két világháború közötti késői időszakából, hibátlan kivitelben. A szereplők remekül szuperálnak, a fekete-fehér itt aztán tényleg minden várakozást felülmúl, így az operatőr, Máthé Tibor nevét is ki kell tennünk, jegyezzétek meg, csodás munkát végzett.
A hangulat nekem a John Wick nevű, sokadik részére teljesen lezüllött piff-puff boldogabb részeit idézte, csak épp ez itt most jobb volt. Nem volt mindig alázene és golyózápor, az is megesett, hogy csak puli (Hungarian Véreb) ugatott, de amúgy csend honolt, de nem ez volt a legjellemzőbb.
A történet a lehető legegyszerűbb. Az első világháború utáni teljesen reménytelen időben egy életcélt tévesztett katona és egy h... több»
Rém rossz Képzeljetek el egy vígjátékot, amelyben előadják a klasszikus viccet, amit mindenki ezer éve ismer: három barát kempingezik az amerikai vadonban, amikor megjelenik egy bazinagy medve. Egyikük elkezdi húzni a cipőjét, a másik kérdi, hogy mit csinál, nem lehet elfutni a medve elől. Az illető meg elmondja, hogy valójában csak a társánál kell, hogy gyorsabb legyen. Ha-ha-ha. Csapkodom a térdem, annyira eredeti. És ez így tényleg megtörténik ebben a filmben, hihetetlen.
Ilyen film ez, és ezen nem sokat segít az sem, hogy az egyik főszereplő az az alapból kissé vicces figura, aki az Idiocracy-ben is volt, Dax Shepard. Rém béna az egész, sajnos. Azért szedtem le, mert abban bíztam, hogy remek film,... több»
Kínos, de nem úgy François Cluzet és Alexandra Lamy egy kissé megkésett (de jobb későn, mint soha) szexuális felvilágosodás útjára lépett, bőven középkorú házaspárt játszik, a rendező Reem Kherici pedig a feleség szexuális táltosnőjét alakítja. Amikor kiderül, hogy az asszony még sosem élt át orgazmust (sem önállóan, sem páros együttlét során), akkor a feltaláló férj némi méltatlankodás után nekiáll szexuális segédeszközöket barkácsolni.
A film pokoli kínos, de nem a szexuális témája miatt; ahhoz elég prűdnek kellene lenni, hogy valaki amiatt érezze magát hülyén. Itt, ami a feszengést okozza, az az, hogy nagyon alacsonyra került a nívóléc, de azt is sikerült leverni. A poénok mesterkéltek vagy kellemetlenek ... több»
A csavarért majd elmegyek a Praktikerbe A feléig tartottam ki, kínosan semmilyen sajnos. Állítólag van a végén csavar, de nem tartok rá igényt, inkább holnap elmegyek a Praktikerbe és veszek magamnak ott néhányat, jobban járok. Az elején még sokkal ígéretesebb a felállás, ott úgy néz ki, hogy bármi is kijöhet majd belőle, akár egy jó film is. De aztán átmegy a tévéfilmesség és netflixes sorozatosság közötti hangulatba, és ezen semmi sejtelmes és feszültségfokozó zenei aláfestés nem segíthet. A bankrablók meg annyi izgalmat sem okoznak, mint egy tyúktolvaj-csapat a Derrickben az 1980-as években. Az olcsó, sorozatszerű hangulat egyre erősödik, aminek a vége az, hogy fogom és kinyomom a lejátszást.
Amit az első félidőben megtudtam: n... több»
Milyen időszerű! Kissé idealizált film az amerikai demokráciaexportról, melyben a dél-mucsai szenátor hathatós segítséget lobbizik ki az 1980-as évek során az afgán mudzsahedek számára, hogy azok fel tudják venni a kesztyűt a kétdimenziósan leegyszerűsített vérengző orosz agresszor ellen. Ez így lehangolóan annyira primitívnek tűnik, mint egy Rambo nyolc, de a gyakorlatban annál sokkal szofisztikáltabban van előadva részletek szintjén.
A film erőssége a szereposztás és az a stílus, amivel szórakoztató anekdotaként adja elő a késői hidegháború egyik kis epizódját. Nettó túlzás persze, hogy Charlie Wilson hozta el a világbékét, de ezt nyilván a készítők se gondolják komolyan, nem kell annyira komolyan venni e... több»
Nem elég jónak látszani A marketinges szabály szerint nem elég jónak lenni, annak is kell látszani. Ezzel a filmmel az a gondom, hogy a rendezője ebből csak a bölcsesség második felét ragadta meg, azaz igyekezett jónak látszani. Viszont nem próbált meg eléggé jó is lenni. Az 1990-es években még így is bőven nagyszerű lett volna, csak azóta meghaladottá vált az a filmnyelv, amit itt látunk. A részletek szintjén pedig ami harminc éve eredeti és friss lett volna, az mostanra gyakran klisésnek és elhasználtnak hatott.
Aki Jean Reno miatt nézné, ne hagyja magát lépre csalni a stáblistával, ő ugyanis a vége előtt 15-20 perccel jelenik meg. Színészi minőségben mégis ő viszi a pálmát. Dustin Hoffman szerepe se jelentős, se... több»
Történet a történetben a történetben Ez egy többrétegű, keretes szerkezetű dráma, amely az alkotás etikáját, a siker árát, a bűntudatot és a személyes döntések felelősségét vizsgálja.
A történet a történetben a történetben így fest: 1. Az öregember (Jeremy Irons) története: a második világháború utáni Párizsban játszódó tragikus szerelmi történet egy fiatal amerikai katona és egy francia nő között, amelyből megszületik az eredeti kézirat. 2. Az elakadt író (Bradley Cooper) története: a jelenben játszódó cselekmény, ahol Rory Jansen kiadatlan íróként megtalálja az öregember elhagyott kéziratát, sajátjaként publikálja, és óriási sikert ér el vele. A 3. szint a befutott író (Dennis Quaid alakításában) története: a befutott író, C... több»
Kereszt-Bekúr Mivel jön a sorozat következő része novemberben, előtte ideje volt bepótolni a Bekúr család történetének bő másfél évtizede megjelent harmadik részét. Nagyon nehezen indult az egész, az első legalább fél órában majdnem meg is bántam a döntésemet. Aztán valahogy magára talált a film, és onnan már nem volt gond.
Ez egy elég harmatos amerikai vígjáték lenne alapból (és ez nem feltétlenül elismerés), viszont a szereposztás nagyon erős, és azon belül is Robert De Niro és Ben Stiller párosa sokat emel a színvonalon. Ráadásul a poénok egy része kellően aljas, és a család nevével való olcsó viccelődés is még mindig működik, a Seg Bekúr névfordítás pedig még mindig zseniális. A végeredmény egy közep... több»
jól benéztem Nagyon felültem a stáblistának, meg se néztem rendesen a címet. Ez egy sehonnan sehová csordogáló streamingsorozat-limonádé. Annyi értelme van, mint ülni a parkban és nézni, ahogy nő a fű. Azaz nem, mert annak több értelme van.
Mint lufiárusnak a nyílzápor Önmagában (talán) nem lenne ez annyira rossz, csak már tele a padlás halálosbeteges-szerelmes filmekkel. Justin Baldoni öt évvel a sikerültebb It ends with us előtt megcsinálta a százhuszadik darabot ebben a kategóriában. Ez úgy hiányzott, mint lufiárusnak a nyílzápor.
A sok klisé és a nagy mennyiségű nyál áthat minden jelenetet, de ez valószínűleg műfaji sajátosság. Mint minden amerikai filmben, itt is abból tudjuk, hogy valaki halálos beteg, hogy oxigéncső van dugva az orrába. Jelen filmben a két főszereplőnek alig maradt tüdőkapacitása, és új tüdő beültetésére várnak. Emellett távolságot kell tartaniuk, mert baj lehet abból, ha kicserélik egymás baktériumait. Ezt mondjuk nem értettem, hog... több»
Suta voltam Ez egy érdekes visszatekintés egy száz évvel ezelőtti populáris zeneszerzőre. Nagyon modoros, ilyen mondatok vannak benne, hogy "akkoriban még suta voltam". Értitek, suta volt. Ti voltatok suták? Szeretnétek egy filmet, amiben valaki egykoron suta volt? Suta, bakker. Suta. Ízlelgessétek. Ravel suta volt. Azért nekem vannak kétségeim, talán nem volt annyira suta, biztosan szívesen tarkón vágta volna azokat, akik lesutázzák.
Nem gondolom, hogy Ravel annyira gyökér volt, mint ahogy itt ábrázolják, másrészt elképesztő felismerés, hogy mennyire újkori ennek az egyslágeres szerzőnek a műve, a Boléro, ami nem jelent semmit, legfeljebb egyfajta rövid mellényt.
A cselekmény fénysebességgel taszítja ... több»
csak röviden Tudom, ennél hosszabban szoktam kifejteni, de ez esetben elég pár szó: ez elképesztően rossz (ez 3 szó lett). Na, jó nézést azoknak, akiket ez nem győzött meg.
Meghalni az unalomtól 2015-ben merénylethullám ment végig Franciaországon, egész pontosan Párizson. Ha emlékeztek, ekkor volt, hogy a Charlie Hebdo egyik karikaturistája viccelt, aztán a szélsőségesek fegyveres úton elmagyarázták, hogy ez miért modortalanság. Nézem ezt a dokumentarista jellegű, többnyire unalmas filmet, és nem tudom megszokni a narratívát. Itt valakik úgy csinálnak, mintha ez tényleg egy iszlám komolykodás lett volna, nem pedig egy olyan felbérelt zavargáshullám, mint ami nálunk volt az Aranykéz utcában, vagy chilei meggyes Torgyán József lábtörlőjén.
Szóval a film egyszerre rossz minőségű és méltatlan a történtekhez. Lehet nyugodtan egyet nem érteni, ez a szubjektív véleményem. A színészek közep... több»
túl régóta nézek filmeket Basszus, ha ez valakinek való, akkor biztosan nem az én generációmnak... Értelmezhetetlen. De adok rá valamennyit, mert lehet, hogy nem sz.r, csak én öregedtem meg.
Mesteri Peter Jackson megcsinálta a filmet, amiben végre nem Zsákos Frodó cipeli az "egy gyűrűt" végtelen számú végtelen részben Új-Zéland-szerte, hanem egy 2001-es sikerkönyvből alaposan átdolgozott forgatókönyvből forgatott egy amúgy eléggé transzcendens, de egyben nagyon szép filmet. Már amennyire szép tud lenni a sötét cselekmény dacára.
A készítők semmit nem bíztak a véletlenre, a szereposztás ultraerős, Peter Jackson sem egy nyeretlen kétéves, a fő producer Steven Spielberg. Brian Eno hozza a zenét, az operatőr meg Jackson kedvenc embere az erős látványvilágú Gyűrűk ura-filmekből. Neki még megvolt az azokban a filmekben használt minden szoftver is, sok a látványbeli áthallás, itt is sikerült e... több»
67 Kertvárosi kommandó (2012)
Nagy kár a kiváló szereplőfelhozatalért, mert maga a film elég felejtős. Nem borzasztó, csak jónak rossz, gagyinak meg nem elég gagyi, hogy Sharknado üzemmódban lehessen nézni. A rendező és a forgatókönyvíró csinált már ennél sokkal nagyobb dobásokat, itt most valamennyire mellémentek a dolgok. Túl sok volt a testnedvekkel viccelődés, pontosabban az tette ki a nagy részét a humorizálásnak, ami nagyon szomorú, mert más meg közben nem nagyon volt. Egy tét nélküli hét végi felszínes szórakozáshoz azért megfelel így is.