Belga erőszakpornó Egy órája nézem, már csak kevesebb mint a fele van hátra, de nem biztos, hogy végig tudom nézni. A film a maga módján talán nem rossz, csak nem értem, mit akar mondani, mostanáig nem sikerült kizárnom, hogy esetleg nincs komolyabb átgondolt koncepció az egész mögött.
Liam egy undorító, bántalmazó, teljesen diszfunkcionális és minden szempontból problémás "családba" születik, ahol állandóan alázzák, péppé verik, apa egy állat, anya egy szajha, akit az asztalon rak meg a haveri társaság a gyerek szeme láttára. Mindenhol csikkek, piafoltok, véraláfutás, szemét, ordítozás, a lerobbant szoba-konyha oldalában rácsos kennel, amiben egy harapós kutya dekkol bezárva. Nem csoda, hogy szerencsétlen tot... több»
Zöldebb-e a szomszéd gyepe? Az adatlappal ellentétben ez egy kanadai film, bár ez a lényeg szempontjából nem oszt, nem szoroz. Úgy kezdtem el nézni, mint egy angol filmet, csak nem stimmelt a környezet, és utánanéztem. Ez egy dráma, amely nagyon életszagú poénokkal és kiszólásokkal szól egy komoly és gyakori élethelyzetről. A kanadaiaknak valahogy megvan ehhez a tehetségük.
Adott egy ötvenes, inkább 60 felé közelítő feleség, meg a fatökű férje, a tökkelütött lányuk és annak a csonthülye barátja. A feleség elveszti a kutatói munkáját, és a nyugdíjig már nem fog máshol elhelyezkedni, így a férj elküldi főzőtanfolyamra, hogy foglalja el magát. Az asszony született antitalentum a konyhában, így átmenekül egy drámaszakkörbe... több»
3/10 Lehetne rosszabb is Adam Sandler vonzódása a rossz filmek készítéséhez figyelemreméltó jelenség. Akaratomon kívül keveredtem ennek a második résznek a megnézésébe úgy, hogy az elsőt sosem láttam. Két csillagra értékelem, ami Adam Sandlertől teljesítmény. Lehet, hogy a titok nyitja az, hogy nem ő rendezte, ő csak az egyik író. Mulatságos ötlet, hogy szerepel Ben Stiller, az a színész, akivel érthetetlen módon sokan állandóan összekeverik Sandlert. Több közös is van bennük, például a családnevük több betűje, vagy a származásuk. Amiben élesen különböznek, az a tehetség, mert Stillernek van olyanja. Nagyrészt most is tapló poénokra épül a vígjáték, de időnként értékelhető is akad. Időnként. Többnyire szekunder szég... több»
Nem hallottál valamit apámról? Nekem nem lett az életem filmje, de azért elég jó. Éteri hangulatú művészmozi, aranyló ellenfényekkel, lágyító filterezéssel, sok melankolikus filozófiával és az első órában meghökkentően kevés Vincent Cassellel. Tony és anyukája ott maradtak egymással valahol a 20. század derekán Brazíliában, mert apu, a szabad lélek otthagyta őket, mint eb a Szaharát, és visszament Franciaországba, ahonnan származik. Innentől fogva az alapérzelem a búval b...ottság, mert se Tony, se anyu nem nagyon találta meg a módját, hogy elgyászolják és feldolgozzák ezt a veszteséget. Tony fiatal heteroszexuális férfi, így a szerelmi szál, pontosabban a párhuzamos szerelmi szálak is megjelennek. De amikor már azt hissz... több»
Nem rossz, de nem is jó Érdekes volt ez a színdarabból készült film. Aggasztott, hogy Netflix, meg hogy egy képkockányi fehér ember sincs a kétórás játékidő alatt, de végül nem ezeken úszott el. Samuel L. Jackson jó volt, de nem játszott túl sokat, a kis Washington gyereket viszont még elküldeném színitanodába, idegesítően rossz. A Washington család különben eléggé népesnek tűnik, Denzel apu egy másik fiacskája volt a rendező. Hát mit mondjak, ő sem közelíti meg a papa tehetségét. Apu egyébként producer volt, de kapaszkodjatok meg, játszik még Pauletta Washington és Olivia Washington is.
Kétórányi feka nyavalygás megy, van egy családi zongora, aminek eszmei értéke van, de az egyik fiatalember számára kereskedelmi é... több»
4/10 szoba kiáltással Ez a film nagyon didaktikus volt, mintha egy SZDSZ oktatóanyagot láttam volna abból az időből, amikor még létezett az a politikai csoportosulás. Mondom én, a mindenkori mintaliberális. A liberalizmus ostorozandó díszpéldánya. Amit megtudtam: 1. A koncepciós b@**tatás Németországban is létezik. 2. Ott is van szakmaiatlanság. 3. Egy idő után az egész nem érdekel.
További megszerzett ismeretek: a magyar oktatási rendszert nem véletlenül nevezik porosznak. Kényelmetlenül ismerős volt az egész. Még a felpakolós székek is ugyanolyanok, amiket ugyanúgy tesznek a padra, hogy a takinő fel tudjon fókázni.
Súlyos pisztoly Az eredeti Csupasz pisztoly és a Nagyon különleges ügyosztály őszinte híveként úgy ültem be a moziba, hogy ezeknek a nagy elődöknek valamiféle remake-jére számítottam, így némileg csalódtam, amikor egy szokásos Liam Neeson csihipuhi-filmmel kevert hígítmányt szállított a korábban pedig már nagyot bizonyított Akiva Schaffer és a már ezerszeresen fantasztikusan bizonyított Seth MacFarlane (utóbbi mint producer).
A poénok többször nem működtek, mint igen, időnként kétségbeejtően alacsony volt a színvonal. Majd megnézem eredeti nyelven is, mert van egy olyan gyanúm, hogy a szinkronizált verzió azért lett olyan, amilyen, mert ezúttal a szóviccek uralták a poénfelhozatalt, és ezeket gyakran nem jó... több»
Méltatlanul alulértékelt Ismét egy eredeti és kissé őrült film az A24 jóvoltából - gondolkodtam az 5 csillagon is, határeset. A befejezést körülbelül senki nem érti, pedig elég egyszerű szimbólum vagy metafora, kinek mi. Ed Harris figyelemreméltóan elborult fizimiskát kapott, szegény Dave Francónak meg viccesen koccannak össze a fogai, ahogy pakolásszák a hamar véget érő szereplésének a végén.
A mondanivaló nem különösebben magvas, de nem is egy sima trash slasher ez, annál jóval több van benne. A befejezésen kívül még arra szokás kiakadni, hogy a főszereplők leszbikusok. Nos, ha valakit ez nagyon zavar, akkor kerülje, de azért azt meg kell mondjam, ez itt nem a netflixes kvóta homoszexualitásábrázolás miatt van, ha... több»
Merülés a marokkói kultúrába Vonzanak más kultúrák filmjei, feltéve, ha azok nem koreaiak, azokat ki nem állhatom valamiért. Lehet, hogy túl sok béna és öncélúan erőszakos koreai akciókrimit láttam a 2000-es évek elején, ami miatt elegem lett belőlük. Marokkói filmet azonban eddig még nem láttam, és azt hiszem, ennél a mostaninál jobbal nem is kezdhettem volna. Nagyon beszippantott, elrepült a különben nem is rövid játékidő.
Maryam Touzani nagyon jó rendező, és a szereplők is annyira jól játszottak, hogy ez önmagában is elég lett volna, de külön öröm volt ebből a szögből betekinteni a marokkói életbe, amit utazóként egészen más irányból láthattam korábban, bár már akkor is nagyon izgalmas társadalmat és kultúrát ismerte... több»
Innovatív unalom Az első húsz percben meg voltam zavarodva, hogy akkor most valami elfuserált szuperhősös gyerekfilmet töltöttem le, csak éppen bűbájoskodó olasz kiadásban, vagy mi? Gügyögő, modoroskodó borzalom árasztotta el a képernyőt, ráadásul a CGI is botrányos volt. Aztán negyed óra múlva kitették a főcímet, és elkezdtek a szereplők normálisan beszélni, és még értelmes mondatokat is mondtak. Már két percre voltam attól, hogy kinyomjam, de így tovább néztem. A CGI továbbra is bűncselekményszámba ment, de ettől elvonatkoztattam.
Gabriele Mainetti létrehozott egy olyan filmet, ami az általam eddig megismert számtalan műfaj egyikébe se illeszthető be. És ez nagyszerű, mert az innováció viszi előre a mozi v... több»
Nehéz érzelmi csomag Jó kis nemzetközi produkció, ahol egy elég fiatal stáb olyan filmet csinált, ami odaver, ha valaki nyitott a művészibb, kevésbé mainstream alkotásokra. Skót írónő művéből rendezte egy német csaj, amerikai születésű ír főszereplőnővel, az Orkney-szigeteken, amely bár Skócia egyik megyéje vagy tartománya vagy mije, annyira sajátos és külön világ, hogy nemrégiben még azt is fontolgatták, hogy inkább átcsatlakoznak Norvégiához.
Szóval a főszereplő ezekről az északi szigetekről származik, elég nehéz érzelmi csomagot cipel, ami magas fokú érzékenységgel és intelligenciával is párosul. Ez nem a gondtalan létezgetés sikerreceptje. Így aztán, amikor Londonban diákoskodik, aztán álláskeresőként tengőd... több»
South Park és Family Guy rajongóknak Hű, de nem mindennapi ez a film! Az első fél órában rendesen meg is ijedtem, hogy akkor ez most mi, és hogy nem kéne-e leállítani, de örülök, hogy kitartottam, mert a végére alaposan beütött. Legyetek ti is türelmesek, és ne nyomjátok ki az elején, nem fogjátok megbánni! Legalábbis 80-90 százalékotok nem fogja megbánni. Hogy el tudd dönteni, melyik csoportba tartozol, íme egy támpont: ha a következő filmek tetszettek, akkor ezt is bírni fogod: A Million Ways to Die in the West avagy Hogyan rohanj a veszTEDbe, vagy ha már itt tartunk, akkor a Ted, Az interjú (The Interview), Family Guy, South Park, Trópusi vihar.Mindenki IS szerepel, olyan szintű figurák vannak totál mellékes beugró szerepekb... több»
Minden iráni film egy utazás Kissé fura ez is, mint minden iráni film, de attól olyan érdekes; minden ottani alkotás egy izgalmas betekintés. Irán talán a legeurópaibb iszlám ország, legalábbis Teherán mindenképp. Izgalmas látni, hogy a 2024-es film erősen beszólogat a forradalomnak, és olyan liberális értékrendet mutat fel, ami szinte elképzelhetetlen. Teherán felvilágosult kultúrája valószínűleg ugyanúgy nem szántható be, mint ahogy Budapest is ellenáll sok politikai nyomásnak. Olyan szinten oltják a rendszert, hogy az elég vakmerőnek érződik.
Maga a sztori igazán egyszerű. Mahin egy bepókhálósodott 70 éves özvegy, aki gondol egyet, és úgy dönt, hogy az élet még tartogat számára egyet s mást, és a helyi nyugdíjas étte... több»
6/10 nem hétköznapi Ez a film rendkívül különleges kisugárzással rendelkezik, Sigourney Weaver pedig igazán nagy színésznő, hihetetlen jól hozta a szerepet. Kevin Kline-t szokták még méltatni, de róla nem tudom, hogy mikor és miben nyújtott maradandót, most viszont tényleg egész jól elpötyögött. Morena Baccarin figyelemreméltó volt, de még nem tudom eldönteni, hogy ez mennyire volt a színészi tehetsége miatt. Mindenesetre van neki egy meglehetős vonzereje.
Mindamellett, hogy egy igazán egyedi hangulatú alkotást láthattunk, a végére sem tudtam összerakni, hogy akkor most kaptunk valami üzenetet, vagy kamu sokatmondással állunk szemben. Gyanítom, hogy inkább az utóbbiról lehet szó.
Hildy (Sigourney Weaver) egy sz... több»
6/10 pill and go Az 1970-es évek végén, tizenéves éveim elején olvastam egy könyvet, ami ultraintenzíven ábrázolta a francia guyanai mocskot. Ez nagy hatással volt rám, ezért érdeklődéssel álltam neki a filmnek. Rami Malek egy törékeny pénzbirtokost alakít a történetben, és van egy Tom Hardy-hasonmás csávó is, akik hosszasan szenvednek, majd megszöknek. Tulajdonképpen ennyi. Update: Ezt olvastam, b+.
4/10 Az első se volt egy remekmű Igazából az első rész is annyira gyenge volt, hogy utólag egyetlen okot sem tudok felhozni mentségemül, hogy miért töltöttem le. Az első tíz percben elnézegettem az öncélú, de szép balettmozgásokkal megkoreografált közelharcjeleneteket, aztán úgy negyven percnél azt vettem észre, hogy már vagy húsz perce nem is nézem. Menni megy, nem állítottam le, de azt sem tudom, mi történik, mert a laptopomat piszkálgatom, azon belül is a nagyszerű Facebookon szembejövő fontosabbnál fontosabb posztokat. Lehet, hogy csak kiöregedtem ebből a műfajból, és tizenöt évesen oda lettem volna érte meg vissza.
6/10 5x2 néha 5 Visszafelé haladós történet François Ozontól; volt már ilyen a filmtörténelemben, de azért még nincs ez elcsépelve, van hely még egy ilyen megoldásnak.
A férj karaktere számomra vállalhatatlan volt, ami a film nagy része alatt eléggé elidegenített, nehéz volt nézni. Az a vicc, hogy a nászéjszakai vízparti jelenetnél, a film kétharmadánál jöttem rá, hogy én ezt már láttam, ezek szerint működött a freudi elfojtás. Egyébként ez volt az a jelenet, ameddig várni kell ahhoz, hogy az ember rájöjjön, hogy mi a helyzet, hol a bibi a két házastárs között. De ennyire nem egyszerű a sztori, a film elején és végén lévő két, egymástól eltérően nem konszenzuális szexjelenet egyfajta különös keretbe foglalj... több»
5/10 a főszereplők megmentik a filmet John Cena és Idris Elba egy harmadosztályú filmet is képesek nézhetővé tenni, és erre a képességükre ezúttal szükség is van, mert maga a film sablonos, a részletek pedig időnként sajnálatosan kínosak.
Senkinek nem kell például egy orsózó mozgást végző, zuhanó Boeing 747-esben akkor átugrania a gép oldalán lévő hatalmas lyuk felett, amikor az épp alul van, ki lehet várni azt a két és fél másodpercet, amíg alulra megint folytonos része kerül a géptörzsnek. És ha a gép a nagy belorusz semmi közepén egy erdőben zuhan le, akkor arról nem lesz a híradóban megosztható profi minőségű videofelvétel. Az ilyen dolgok folyamatosan következnek be.
Nagy szerencse, hogy a két szórakoztató színész ezúttal i... több»
4/10 én csesztem el a sorrendet Hű, gyerekek, ez csalódás volt, de főleg azért, mert pár napja láttam a rendező 2023-as, Missing című filmjét, és ahhoz képest minden szempontból béna volt. Ha ezt néztem volna először, lehetett volna akár 6/10.
73 Skunk: Egy pusztító élet árnyéka (2024)
Egy órája nézem, már csak kevesebb mint a fele van hátra, de nem biztos, hogy végig tudom nézni. A film a maga módján talán nem rossz, csak nem értem, mit akar mondani, mostanáig nem sikerült kizárnom, hogy esetleg nincs komolyabb átgondolt koncepció az egész mögött. Liam egy undorító, bántalmazó, teljesen diszfunkcionális és minden szempontból problémás "családba" születik, ahol állandóan alázzák, péppé verik, apa egy állat, anya egy szajha, akit az asztalon rak meg a haveri társaság a gyerek szeme láttára. Mindenhol csikkek, piafoltok, véraláfutás, szemét, ordítozás, a lerobbant szoba-konyha oldalában rácsos kennel, amiben egy harapós kutya dekkol bezárva. Nem csoda, hogy szerencsétlen tot... több»