Ryan Coogler olyan blockbusterek után, mint a Creed vagy a Fekete Párduc-filmek, egy sokkal személyesebb projektbe, egy intim szerzői film elkészítésébe fogott. A Bűnösök olyan témákba ássa magát, melyeket Coogler már a Fekete Párducban is feszegetett: az afroamerikaiak kulturális örökségét, identitását, közösségi szellemét és történelmi múltját átfogó, kosztümös gengszterdráma, melyet erőteljes horrorisztikus elemekkel tarkítottak, és amit zsigerekig átjár a zene, a blues misztikus hatása. Ez a műfaji kavalkád és Ryan Coogler látnoki víziói az év egyik legkülönlegesebb moziélményét eredményezik, melynek hatása egy Jordan Peele-filmével egyezik.
Egyes kultúrákban úgy tartják, hogy némely emberek olyan különleges zenei tehetséggel bírnak, hogy zenéjük képes átjárót nyitni a világok között, képes megidézni és összekötni a múltat, a jelent és a jövőt. Az ilyen éteri tisztaságú zene azonban az embereket, de a gonosz erőket is vonzza és csábítja. Ezzel a cselekményt alapjaiban meghatározó monológgal indít a film, majd 1932-ben, egy mississippi-i kisvárosban, Clarksdale-ben találjuk magunkat.
Ide, a szülővárosukba tér vissza Smoke és Stack (Michael B. Jordan parádés kettős alakításában), a bűnös múlttal terhelt ikerpár, akik miután megjárták az I. világháborút, Chicagóba mentek, és Al Capone-nak dolgoztak; feltehetően tisztességtelen úton, de tekintélyes vagyonra tettek szert. Pénzüket egy régi fűrészmalom megvásárlásába fektetik, ahol egy éjszakai mulatót szándékoznak nyitni feketék számára.
A cselekmény zöme egy nap alatt játszódik, és miközben Smoke és Stack régi ismerőseikből, barátaikból és szerelmeikből összetoborozzák a blues bár személyzetét, nemcsak korábbi életüket, fontosabb személyiségvonásaikat és az egyes karakterek közötti kapcsolatrendszereket ismerjük meg behatóbban, hanem a korabeli társadalmi viszonyokról, a feketék életkörülményeiről és mindennapjairól is átfogó képet kapunk: a gospel-kórusokkal kísért istentiszteletek, a gyapotföldeken kvótára végzett munka, a kitörési lehetőségek hiánya, a feketék és fehérek életterének éles elkülönülése, a rendszerszintű rasszizmus és a Ku-Klux-Klán aktivitása.
Smoke és Stack ilyen körülmények között is találnak megfelelő személyzetet gyapotszedő munkások, lezüllött utcai zenészek, kínai bevándorlók, elhagyott feleségek és barátnők, valamint kivételes tehetségű unokaöccsük, Sammie személyében. Szórakozni vágyó vendégek is érkeznek szép számmal, a csehó megnyitó bulija fergeteges, Sammie mint blues énekes és gitáros szintén fergetegesen szerepel – olyannyira, hogy tehetsége hívatlan vendégeket is odavonz...
A film első része zseniálisan felépített, karakterközpontú dráma. Még a mellékszereplők is aprólékosan kimunkált karakterek, akiknek egymáshoz és különösen az ikrekhez fűződő kapcsolata részletes kidolgozásra kerül. Ezért amikor a cselekmény második fele átmegy southern gothic horrorba, már kész karakterek vannak a vásznon.
Noha vannak brutális és hátborzongató jelenetek, a Bűnösök elsősorban azért működik jól horrorként, mert rendkívül intelligens horror: elsősorban nem az olcsó vérengzésre hajt, hanem a pszichére hat. Inkább elgondolkodtat és megborzongat, mintsem sokkol; a horrorelemek ugyanis kettős célt töltenek be, a feketék identitásának, kultúrájának történelmi elnyomását, kiszipolyozását is szimbolizálják.
Ryan Coogler filmje tehát több, mint aminek elsőre látszik, több a sokadik természetfeletti horrornál, és a sokadik, a feketéket ért társadalmi sérelmeket és atrocitásokat reprezentáló alkotásnál. Az afroamerikai nép múltjában, jelenében, jövőjében és kollektív tudatában is alámerülő szociográfiai összegzés ez, mely megemlékezik az őket ért jogfosztásokról, elszigetelésről, kollektív traumákról, ugyanakkor a jó dolgokról is: összetartásukról, szenvedélyes életigenlésükről, és persze a zenéjükről és annak közösségépítő erejéről.
A zseniálisan felépített, több rétegű történet mellett minden más is kockáról kockára tökéletesen lett megkomponálva: a színészi játékok elképesztően profik a mellékszerepekben is, sőt a film nagy felfedezettje az első filmes színész, Miles Caton Sammie szerepében. Michael B. Jordan pedig kettős alakításával minden kétséget eloszlat a színészi kvalitásával kapcsolatban, hiszen alighanem karrierje legjobb alakítását nyújtja.
A '30-as évekbeli, feketék lakta kisváros és a semmi közepén álló, forró hangulatú csehó képvilága minden ízében autentikus és korhű, az atmoszféra kézzel fogható, a zene fülbemászó. A forró és szenvedélyes blues szerves része, sőt formálója az eseményeknek, és Ludwig Göransson olyan igazi és lélegző zenét alkotott a filmhez, amely képes meggyőzni arról, hogy a blues itt valóban egy önálló karakterré lett.
Ryan Coogler rendezői karrierjének eddigi csúcsát érte el a Bűnösök elkészítésével, olyan nagybetűs, elemi filmélményt kínálva, amivel rámutat, hogy miért érdemes még manapság is moziba járni.
71 Bűnösök (2025)
akció | dráma | fantasy | horror | thriller
Az ikertestvérek visszatérnek szülővárosukba, hogy újrakezdjék az életüket. Ott azonban egy gonosz lény várja őket vissza... több»
Szereplők: Hailee Steinfeld, Michael B. Jordan, Jack O'Connell, Delroy Lindo, Li Jun Li
