Karen Gillan ezúttal (szerencsére) nem galaxist őriz, hanem egy gyökeresen más, New York-i típusú dráma-vígjátékban játszik, amely nemcsak a késői felnövésről szól (ahogy a magyar címe sugallja), hanem van benne jó sok érzékenyítés az idősekkel kapcsolatban. Ami sose baj, mert az európai és amerikai kultúrákban ez eléggé fejlesztésre szorul.
A főszereplő viccesen excentrikus és autisztikus, ami nem tudom, hogy a szerep része, vagy Karen Gillan tényleg ilyen-e a valóságban is. Utoljára 2017-ben láttam a galaxisos sorozat második részében, azóta leálltam az ilyenekkel, meg a szuperhősös univerzumokkal is, így ezt nem tudom megállapítani. Mindenesetre jól állt neki.
Maga a film nem nagy szám, de szórakoztató, és nem elcsépelt. Vicces a sztori: Louise egy 28 évesen még eléggé felelőtlenül, és bele a vakvilágba élő csaj rendezetlen szülői kapcsolatokkal és párkapcsolati elakadással, teljesen zűrös körülötte minden.
Részegen elmegy az ex-barátjának a lakásához, ahol nem engedik be, és hülye balesetet szenved, aminek combnyaktörés lesz a vége, így a kórházban és a rehabilitáció/gyógytorna során vénekkel, elsősorban öreglányokkal kerül egy társaságba.
Innen a szokásos összecsiszolódós és érettebbé válós történet következik, amiben nincs is különösebb innováció, néha már-már bénák a jelenetek, de valahogy működik az egész. Egyfajta melankolikus vígjátékként próbálnám jellemezni, ha mindenképp szükséges lenne.
A film nézése során előnyben vannak azok a nézők, akik valamilyen szinten karattyolnak lengyelül, mert Louise új barátnője csak lengyelül beszél, és többnyire nem szinkronizálják/feliratozzák.
61 Sosem késő felnőni (2024)
Egy céltalan 28 éves brooklyni lakos kórházba kerül, miután részegen eltörte a csípőjét. Egy találkozás egy nyűgös, angolul nem beszélő, idős lengyel nővel ahhoz vezet,... több»
Szereplők: Karen Gillan, Kevin Nealon, Talia Balsam, Jermaine Fowler, Max Jenkins
