A Marvel idén bemutatta a Daredevil Újjászületés új évadát, és hát bevallom, hogy én is azok sorába álltam, akik jobban várták azt, mint a Pók Noirt. Féltem is talán, hogy az Újjászületés új évada nagyobbat szól majd, mint ez. Ezért nem is nagyon vártam, csak így a vége felé, egy-két nappal a premier előtt.
Örülök, hogy csalódhattam ebben, mivel a Pók Noir az egyik legjobb sorozat, amit a Marvel bemutatott. A Sony végre tudott valami jót is felmutatni, mióta sorra küldték a rosszabbnál rosszabb Pókembermentes Pókember-filmeket. A Pók Noir egy igazi detektívsorozat, és mindegy, hogy fekete-fehérben vagy színesben nézed meg, attól még ugyanúgy elkap a hév, és végigvisz a sorozat legvégéig.
A története igazán kiemelkedő: kapunk egy olyan Pókembert, aki már nem az az ember, aki megmenti az embereket, mivel a feleségét nem tudta megmenteni. És hogy ez nem az a Peter B. Parker, aki a Pókember: Irány a Pókverzum című filmben volt, hanem Ben Reilly. Mikor meghallottam, hogy Nicolas Cage játssza a szerepet, aki a Pókember: Irány a Pókverzum című filmben szintén a hangját adta a karakterhez, kicsit bizonytalan voltam, mivel fura volt hallani, hogy Nicolas Cage egy sorozat főszereplője. De hát ebben is csalódtam, mivel Nicolas Cage úszott ebben a szerepben, olyan jó alakítást vitt végig a sorozatban.
A többi szereplőről sem lehet megfeledkezni. Az antagonistáját a sorozatnak Brendan Gleeson alakította, aki Ezüst Sörény bőrébe bújhatott. Egyszerűen zseniális alakítást hozott ő is a szériában. De a további szereplők sem voltak rosszak. Mind Li Jun Li, mind Cat Hardy (erősen utaló név fekete macskára, avagy Felicia Hardy-ra), Lamorne Morris mint Robbie Robertson, avagy az újságíró a sorozatban, az se volt rossz, kifejezetten bírtam is a karaktert.
De nem mehetünk el a negatív szereplők mellett sem, mint Flint Marko, Lonnie Lincoln, avagy a Sírkő, és Megawatt (Elektro). Bár Flint és Lonnie azok, akik élvezhető alakítást nyújtanak, még ott van Megawatt, akit már alig vártam, hogy tegyenek ki a sorozatból, mert már idegszálam nem volt a karakteréhez, mégis benne hagyták az utolsó epizódig.
A sorozat végig ezt a noir hangulatot vitte végig, és őszintén sokkal jobb volt ez, mint hogy újra elővették volna a multiverzumot, és megint egy őrült multiverzumos sorozatot kaptunk volna. A zene sem volt rossz, nagyon jó soundtrack volt a sorozat alatt, nagyon eltalálták a hangulatot. Itt igen kiemelném a magyar szinkront is: kételkedtem abban, hogy Csankó Zoltán lesz Nicolas Cage magyar hangja, de nagyon ráillett a szinkron is a karakterhez. És annak is külön örültem, hogy ismerős szinkronhangokat is hallhattam, mint Varga Gábor vagy Zsigmond Tamara.
Ez a sorozat remek nyárindító volt, remélem, nem hagyták ennyivel abba a sorozatot, mert még tudtam volna nézni. Remélem, idén a Pókember: Vadonatúj nap sem fog csalódást okozni, és olyan jó Pókember-tartalom lesz, mint A Pók: Noir.
Pók: Noir 10/9.5
83 A Pók: Noir (2026)
akció | dráma | fantasy | kaland | krimi | misztikus | sci-fi | thriller
Egy idősödő magánnyomozó az 1930-as évek New Yorkjában kénytelen szembenézni múltbeli életével, amikor a város egyetlen szuperhőse volt. több»
Szereplők: Nicolas Cage, Brendan Gleeson, Lamorne Morris, Jack Huston, Li Jun Li
