A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem 1956 őszén a magyarországi események hatására - de nem annak mintájára - a diákok szervezkedni kezdtek. Követeléseik első sorban a diákélet demokratizálására vonatkoztak, ennek ellenére a megtorlás nem váratott magára: többen börtönbe kerültek, másoknak el kellett hagyniuk az egyetemet. 1958-ban, a román Babes és a magyar Bolyai egyetem egyesítése előtt egy újabb megfélemlítési akció kezdődött, egy gyűlés keretében ki akarták provokálni, hogy a diákok kijelentsék: az "ellenforradalmárokkal" vagy az oroszokkal rokonszenveztek. Volt aki behódolt, volt aki bátran színt vallott, a gyűlés résztvevői tiltakoztak. Ennek újabb következménye lett, hét…
TöbbA kolozsvári Bolyai Tudományegyetem 1956 őszén a magyarországi események hatására - de nem annak mintájára - a diákok szervezkedni kezdtek. Követeléseik első sorban a diákélet demokratizálására vonatkoztak, ennek ellenére a megtorlás nem váratott magára: többen börtönbe kerültek, másoknak el kellett hagyniuk az egyetemet. 1958-ban, a román Babes és a magyar Bolyai egyetem egyesítése előtt egy újabb megfélemlítési akció kezdődött, egy gyűlés keretében ki akarták provokálni, hogy a diákok kijelentsék: az "ellenforradalmárokkal" vagy az oroszokkal rokonszenveztek. Volt aki behódolt, volt aki bátran színt vallott, a gyűlés résztvevői tiltakoztak. Ennek újabb következménye lett, hét diákot kizártak az ország minden egyeteméről. A hétből hatan (egyikük már nincs az élők között) 44 év után újra találkoztak Kolozsváron. Aki kérdez, Koczka György volt évfolyamtársuk, 58-ban épp börtönbűntetését töltötte...
