Játék határok nélkül (1997)

Annak idején egy kis színes folt volt ez a műsor, túl sok szórakoztató nem volt akkoriban, viszont ezt nézte, és tudta élvezni az egész család. Izgalmas volt, alig vártuk, hogy lássuk az adást.

A régi verzió kifejezetten szórakoztató és kellemes kikapcsolódást nyújtó műsor volt. Az új változat már kevésbé, a folyamatos bikás játékok már-már idegesítőek.

Az értékelés csak és kizárólag a régi évadoknak szól. Az új próbálkozás szánalmas lett. Ez a műsor családi szórakozás volt, alig vártuk hétről hétre az újabb részeket, szurkoltunk és ámultunk az ötletes feladatokon. Felejthetetlen élmény.

Feledhetetlen műsor, a sok színes szaladgáló játékossal. Egy ország vagyis több ország nézte és szurkolt az övéinek. Hatalmas sikerek és olykor kudarcok övezték.

Egy időben nagyon ment nálunk a játék határok nélkül, minden este, mikor ment a tévében, közösen izgultunk a magyar csapatnak a szüleimmel. Szerencsére sokszor igen eredményesen szerepeltünk benne.

Gyerekkoromat végigkísérte a Játék határok nélkül. Ki nem hagytam volna egyetlen egy részt sem. Tetszett a játékok, versenyfeladatok sokszínűsége, igazán kreatív volt.

Gyerekként óriási élményként éltem meg, hogy szurkolhattam a magyar csapatnak adásról adásra, hogy az izgalmasabbnál izgalmasabb, ügyességi feladatokat megoldva elsőként érjenek be a célba. Gundel Takács Gábort, mint műsorvezetőt is e játék kapcsán szerettem meg.