Sárközi Márta másokra pazarolta az életét. Szétszórta magát. Mindenkié volt, csak a sajátja nem. A saját maga sikerét mindig arra a baráti társaságra korlátozta, amelyikben éppen ült, és valószínűleg nem vágyott ennél nagyobb sikerre.Sárközi Márta, Molnár Ferenc és Vészi Margit lánya, Sárközi György felesége, a magyar irodalom egykori önzetlen mecénása volt. Neki köszönhetően indult újra 1946-ban a Válasz, mely a két világháború közti időszakban, amikor Sárközi György állt az élén, még "csak" a népi írók orgánuma volt. 1946 és 1949 között Sárközi Márta az egész modern magyar irodalom és társadalomtudomány otthonává tette folyóiratot, melynek élén (egyre inkább…
TöbbSárközi Márta másokra pazarolta az életét. Szétszórta magát. Mindenkié volt, csak a sajátja nem. A saját maga sikerét mindig arra a baráti társaságra korlátozta, amelyikben éppen ült, és valószínűleg nem vágyott ennél nagyobb sikerre.Sárközi Márta, Molnár Ferenc és Vészi Margit lánya, Sárközi György felesége, a magyar irodalom egykori önzetlen mecénása volt. Neki köszönhetően indult újra 1946-ban a Válasz, mely a két világháború közti időszakban, amikor Sárközi György állt az élén, még "csak" a népi írók orgánuma volt. 1946 és 1949 között Sárközi Márta az egész modern magyar irodalom és társadalomtudomány otthonává tette folyóiratot, melynek élén (egyre inkább formálisan) Illyés Gyula, a legendás Nyugat és a Magyar Csillag egykori szerkesztője állt. Itt jelent meg Németh László világirodalmi mércével mérve is kiemelkedő regénye, az Iszony, Szabó Lőrinc lírai önéletrajza, a Tücsökzene, Bibó István életművének nagyobbik hányada. Rendszeresen publikált a folyóiratban Szentkuthy Miklós, Vas István, Jékely Zoltán, Illés Endre, Lakatos István, itt kezdte pályafutását Lator László, Fodor András, Mészöly Miklós.
