Láttam egy végtelenül szép filmet az egyenjogúságról, a tiszteletről, a szeretetről és a toleranciáról. Abban a városban játszódik, amely éppen a sokszínűségével vált ismertté, New Yorkban. Rohanó világunkban mindenki elmegy a másik mellett, a család... Többok már nem adják meg azt a kis időt egymásnak, amiben még elfogadják a másik 'másságát'.
A film nem kioktat, csak rámutat, és megoldást sem talál. Ez csak egy egyén harca, akinek sikerül: 4 hét alatt megtanulni angolul... nekem 20 év alatt se jött össze, bár annyira nem is voltam sose motiválva, mint Shashi (Sridevi elképesztően jó alakítása), aki azonos szinten akart lenni a családjában a többiekkel, de ehhez hiányzott az angol nyelv tudása.
Láttunk már hasonló filmet (pl. Olasz nyelv kezdőknek), egy homogén apró közeg, sokszínű és sokféle, kínai, mexikói, afrikai, középkorú dajka, francia séf, meleg angoltanár; a 4 hét alatt egy családdá válnak, mert összekovácsolja őket az akarat, hogy változtassanak.
És külön élvezet volt Amitabh Bachchan jutalomjátéka (a hindi verzióban természetesen), akinek a vendégszereplésén (kb. 5 percig volt jelen) rettentő jót mulattam. Ahogyan szinkrontolmácsolta az angol akciófilmet hindiül, majd leestem a székről.
