Pá kis panelom!

A kisfilmet egy filmfesztiválon láttam, és az összes rövidfilm közül ennek a látványvilága és humora ragadt meg bennem a legjobban. A Pá kis panelom! egy lányt követ, aki valami miatt elhagyja panellakását, és a történet utolsó napját mutatja, ahogy ... Többlustálkodik az erkélyén, és a szomszédai és kerülete lakóinak tevékenységét nézi. Ezek egyszerűségét és átlagosságát végtelen fantáziával tölti meg, és rengeteg kreatív energiával látja el, mintha csak gyerekként egy legó építményt vagy azt a bizonyos városos szőnyeget néznénk. Szerintem ez a nosztalgia és a révület maga, terek, emberek és emlékek megfestése és felnagyítása, egy olyan állapot idealizálása, ami a legkevésbé sem volt az. Az animációs technika és stílus itt jön be igazán, hisz ezeket a képzelgéseket nyilvánvalóan ebben a médiumban lehet a leginkább megjeleníteni. Igen, ez egy MOME-s animáció, ez kb. az első pár másodpercben tiszta, a vizuális világ letagadhatatlan, sajnos. Egyszer majd muszáj lesz valami eredetibb képi világot kitalálni, mert kezd elég unalmas lenni ez a fajta karakterformálás. Ennél a kisfilmnél nem zavaró annyira, talán maga a témaválasztás miatt ilyen kis etűdök megjelenítésére remek ez.