Büszkeség, balítélet és némi fagyöngy

Ez a film nem több és nem kevesebb annál, mint amit egy inkább egyszer megnézős, a szívünket egy kicsit megmelengető karácsonyi filmtől várunk. Semmi nagy, nem várt fordulat vagy a korábban látott hasonló (azaz egy kaptafára készült) filmektől eltérő... Több esemény sincs. A történet szerint itt is a szeretet ünnepén és előtte kevéssel tényleg minden megtörténhet. Pont amikor szereplőink kapnak egy rossz hírt, vagy valami balul sül el, rögtön találnak valakit, aki pont tud is segíteni... Nincs ezzel baj, kellenek az ilyen bájos filmek, mert tényleg néha már azt hisszük, hogy a jó dolgok (és nem feltétlen a csoda szintűek) is nagyon ritkán történnek. Nekem (főleg a mostani helyzetben) egy kellemes kikapcsolódás volt. A színészekről is mondanék nehány szót. Mindenki hozta az elvárhatót egy ilyen kaliberű filmnél, nem találtam kirívónak senki alakítását. Kiemelném azonban, azokat, akiket ismertem már korábbról. A főszereplő Darcyt a sokak által valószínűleg csak a Bajos csajokból ismerős Lacey Chabert alakítja szerintem pont annyira naívan amennyire kell. Az édesanyját pedig az a Sherry Miller kelti életre, aki tipikusan az a színész(nő), akit tudjuk, hogy ismerünk valahonnan, de sehogy se ugrik be, hogy honnan. Aztán ha megnézzük a filmográfiáját rájövünk, hogy ő is azok közé tartozik, akik nagyon sok sorozatban játszottak egy-egy epizód erejéig. Ahogy írtam a kritikám elején nekem ez egyszer nézős film volt, de a jobbik fajtából!