A film legfőbb értékét számomra az adja, hogy a valóságban is legjobb barátokká váló William Holden és Glenn Ford között milyen fantasztikusan kifejeződött a baráti kémia az egész film alatt. Holden és Ford két közös filmje eléggé hasonlít egymásra (itt is a törvény két oldalára sodródik a két fiatal és ugyanabba a lányba szeretnek bele), a Texas viszont jóval pozitívabb és energikusabb alkotás, mint a későbbi Coloradói férfi (1948). Néhány igen megmosolyogtató jelenete is van a filmnek, de a legélvezetesebb azok közül is a bokszmeccs, ahol William Holden újra előveszi a Golden Boy-ból (1939) ismert bokszolós énjét. Na meg persze mindig olyan hangulatosak ezek a korai westernek a jó kis muzsikákkal és az izgalmas történetükkel. A Texas esetében a Holden-Ford baráti kémia még nagyobb magaslatokba emeli tovább a filmet, kiemelve azt az átlagos westernek sokaságából.
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
