Robert Nesta Marley 1945. február 6-án született a jamaicai Nine Mile-ban. Apja angol tengerésztiszt volt, anyja jamaicai. 10 évesen veszítette el apját. Fiatal korában költözött Kingston egyik gettónegyedébe, Trench Townba. Itt ismerte meg Neville „Bunny” Livingstont, akivel később zenélésbe kezdtek.
14 évesen otthagyta az iskolát és dolgozni kezdett. Később a The Teenagers nevű együttes tagja volt, amelyet aztán sokszor átneveztek és végül The Wailers néven folytatták. Miután a banda egy része kivált, Marley lépett elő... Több
Robert Nesta Marley 1945. február 6-án született a jamaicai Nine Mile-ban. Apja angol tengerésztiszt volt, anyja jamaicai. 10 évesen veszítette el apját. Fiatal korában költözött Kingston egyik gettónegyedébe, Trench Townba. Itt ismerte meg Neville „Bunny” Livingstont, akivel később zenélésbe kezdtek.
14 évesen otthagyta az iskolát és dolgozni kezdett. Később a The Teenagers nevű együttes tagja volt, amelyet aztán sokszor átneveztek és végül The Wailers néven folytatták. Miután a banda egy része kivált, Marley lépett elő frontemberré.
1966-ban megnősült és az Egyesült Államokba költözött; különböző gyárakban dolgozott. Két év múlva azonban hazatért Kingstonba. Ekkor indult el igazán a siker útján.
1972-ben szerződést kötött az Island Records-cal. A Catch a Fire és a Burnin' című lemezeknek köszönhetően Jamaicán kívül is ismertté váltak. Az I Shot the sheriff című számuk a slágerlisták élére tört. A sikernek köszönhetően Amerikába hívták őket, ahol négy koncertjük volt. A banda ennek ellenére egy évvel később feloszlott, de Marley új tagokat szervezett be és megalakította a Bob Marley and the Walierst.
Még ebben az évben kiadták a No Woman No Cry című slágerüket, amivel végérvényesen világhírre tettek szert. Az ismeretségét felhasználva szerepet vállalt a közéletben is, de egy a miniszterelnök által szervezett koncert előtt fegyveresek támadtak rá és megsebesítették őt és nejét. A merénylet hatására Angliába költözött.
Később újra politikai szerepet vállalt és hirdette politikai és vallási nézeteit. Utolsó lemezét, amely a rasztafarianizmusról szólt, már betegen adta ki. 1981-ben rákban hunyt el. Életéről több filmet és dokumentumfilmet is forgattak.
(HercegPeter)