Palotai Boris írónő és költő 1904. május 23-án született Nagyváradon, zsidó családban. 1919-től húsz éven át Kassán élt, ott is végezte el a középiskolát. Irodalmi pályakezdése is ehhez a városhoz kapcsolódik, 1926-ban ott jelent meg az első verseskötete (Tavaszi áradás), továbbá ott szerkesztette Az Én Lapom című ifjúsági folyóiratot is. 1939-ben Budapestre költözött, 1946-ban az Asszonyok című lapot szerkesztette, majd 1953-ig a Népszava irodalmi rovatát vezette. Termékeny alkotó... Több
Palotai Boris írónő és költő 1904. május 23-án született Nagyváradon, zsidó családban. 1919-től húsz éven át Kassán élt, ott is végezte el a középiskolát. Irodalmi pályakezdése is ehhez a városhoz kapcsolódik, 1926-ban ott jelent meg az első verseskötete (Tavaszi áradás), továbbá ott szerkesztette Az Én Lapom című ifjúsági folyóiratot is. 1939-ben Budapestre költözött, 1946-ban az Asszonyok című lapot szerkesztette, majd 1953-ig a Népszava irodalmi rovatát vezette. Termékeny alkotó volt, több verseskötetet, kisregényt, regényt, ifjúsági regényt, riportot, elbeszélést, karcolatot, mesét publikált.
Jó íráskészséggel rendelkezett, élvezetes stílusban írt, érdekfeszítő, cselekményes történeteket alkotott, s hitelesen tudta ábrázolni a környezetet. Habár műveire a derű és az életbölcsesség volt jellemző, pályája későbbi szakaszaiban kissé elkomorult a világlátása, s elsősorban az egyén és a környezete konfliktushelyzeteit mutatta be. Több művét is megfilmesítették, illetve ő maga is dolgozott alkalomadtán forgatókönyvíróként. Munkásságát több kitüntetéssel, díjjal ismerték el, köztük két József Attila-díjjal (1950, 1957). 1983. szeptember 12-én halt meg Budapesten. A fia, Bacsó Péter filmrendező volt.
(Filmbarbár)