Hanns Eisler, osztrák–német zeneszerző 1898. július 6-án született Lipcsében, Johannes Eisler néven. Bécsben végezte középiskolai tanulmányait, ahol belépett egy szocialista szervezetbe. 1916-ban besorozták, többször is megsebesült a fronton. Ekkor írta az első jelentősebb művét, amely elveszett. 1919-től a bécsi konzervatóriumban tanult, két év múlva tanítani is kezdett (ekkoriban még csak munkásokat). Az első műveit szintén a 20-as évek elején adták elő. 1925-ben Berlinben telepedett le, konzervatóriumi zenetanár... Több
Hanns Eisler, osztrák–német zeneszerző 1898. július 6-án született Lipcsében, Johannes Eisler néven. Bécsben végezte középiskolai tanulmányait, ahol belépett egy szocialista szervezetbe. 1916-ban besorozták, többször is megsebesült a fronton. Ekkor írta az első jelentősebb művét, amely elveszett. 1919-től a bécsi konzervatóriumban tanult, két év múlva tanítani is kezdett (ekkoriban még csak munkásokat). Az első műveit szintén a 20-as évek elején adták elő. 1925-ben Berlinben telepedett le, konzervatóriumi zenetanár lett.
Korának több jelentős művészével (például Bertolt Brechttel) is megismerkedett, s aktívan részt vett a kommunista mozgalomban. A náci hatalomátvétel után Prágában, Párizsban, majd Londonban élt. 1938-tól az Egyesült Államokban élt, komponált és tanított, hollywoodi filmgyáraknak is dolgozott. 1948-ban elmenekült, Prágában, majd Bécsben próbált állást találni. 1950-ben Kelet-Berlinben telepedett le, tanított, illetve írt is, többek között megalkotta az NDK himnuszát. A Német Művészeti Akadémia is a tagjává választotta. Számos szimfonikus művet írt, de leginkább a tömegdalai lettek ismertek. 1924-től mintegy három tucat film (köztük rövidfilmek, illetve dokumentumfilmek) zenéjét írta meg. A filmzene komponálásáról monográfiát is publikált. 1962. szeptember 6-án halt meg Berlinben, szívinfarktusban.
(Filmbarbár)
