Némirovsky, Iréne (1903, Kijev–1942, Auschwitz)
Születési nevén Irina Leonyidovna Nyemirovszkaja. Szülei mindketten zsidók; apja meggazdagodott bankár, anyja jómódban élő családból származó, gyermekével vajmi keveset törődő nagyvilági nő volt. Az írónő későbbi témáinak egyik fő motívuma az anya-leány konfliktusokkal teli kapcsolat. A francia nyelvet a nevelőnőtől anyanyelvi szinten elsajátító Irina 17 éves korában a családjával együtt emigránsként Franciaországba települt. Ott járt egyetemre,... Több
Némirovsky, Iréne (1903, Kijev–1942, Auschwitz)
Születési nevén Irina Leonyidovna Nyemirovszkaja. Szülei mindketten zsidók; apja meggazdagodott bankár, anyja jómódban élő családból származó, gyermekével vajmi keveset törődő nagyvilági nő volt. Az írónő későbbi témáinak egyik fő motívuma az anya-leány konfliktusokkal teli kapcsolat. A francia nyelvet a nevelőnőtől anyanyelvi szinten elsajátító Irina 17 éves korában a családjával együtt emigránsként Franciaországba települt. Ott járt egyetemre, közben felszabadultan élvezte az Années folles (őrült évek) forgatagában kialakult mozgalmas életmódot. Férjhez ment, majd 1929-ben megjelent a „David Golder” című modern stílusú, óriási sikert arató regénye. A kritikusok szinte nem akarták elhinni, hogy ezt nem egy férfi, hanem egy huszonhat éves fiatal nő írta. Első regénye kapcsán azonnal elismert íróvá vált. Művét két év múlva meg is filmesítették (Duvivier, 1931.)
Könyvének sikere újabb művek megírására ösztönözte, amihez hozzájárult az is, hogy anyagi szempontok miatt is szüksége volt a publikálásra. Egy átfogó, ötrészes regényfolyamot tervezett a második világháború élményanyagáról, de csak két részt tudott befejezni. Ez a tervezett regényciklus a „Suite Française” („Francia szvit”) címet viseli. Sajnos nem volt francia állampolgársága, hontalan státuszú volt, ami megpecsételte további sorsát. A sors keserű fintora, hogy a francia nemzeti ünnep előtt egy nappal, 1942. július 13-án vitte el a csendőrség Issyből. Ugyanezen év augusztusának 19-én halt meg a haláltáborban tífuszban. Ősszel a férjét is elhurcolták, gázkamrában lelte halálát.
Elhurcolása előtt a lányaira bízott egy kis bőröndöt, mely anyjuk bőrbe kötött kéziratát tartalmazta. (A lányokat apácák rejtegették, anyjuk korábbi kiadója támogatta őket anyagilag. Kegyeletből sokáig nem nyitották fel a bőröndöt.) A kézirat alapján 2004-ben jelent meg a könyv. Az írónő posztumusz Renaudot-díjat kapott, amely a Goncourt-díj mellett a legrangosabb francia irodalmi díj; ugyanazon a helyen és időben adják át, a párizsi Drouant étteremben. 2014-ben Saul Dibb rendezésében film is készült a könyv alapján olyan neves szereplőkkel, mint Kristin Scott Thomas, Michelle Williams és Matthias Schoenaerts.
(Berto49)
